Orczy Lőrinc báró halála után fia, Orczy László örökölte apja 23 hektáros pesti birtokát a későbbi Külső-Józsefvárosban. A fiatal, felvilágosult férfi eldöntötte, hogy díszes kertet alakíttat itt ki. A XVIII. században a franciakertek helyett burjánzó, az emberi beavatkozástól látszólag szabad, festői hatású, természetes hangulatú parkokat építettek, amelyek a természet idealizált másai voltak. 

A német származású Petri Bernhard a pfalzi herceg uradalmi főkertésze volt. Az 1790-es évek elején Zichy Ferenc verődi, gróf Viczay Mihályné hédervári kertjének kialakítását is irányította. Orczy 1793-ban kérte fel a kietlen pesti terület megtervezésére. A parkon egy bővizű patak futott keresztül a tóba barlangok, romok között. Ananászház, fácános, szökőkút, növénykeltető, lóval hajtott vízemelő gép, gazdasági épületek, konyhakert is volt a földterületen. Orczy báró emlékköve mellett szomorúfűz és egy pad állt, egy sűrű, sötét ösvény vezetett oda. 

Pixner Gottfried 1803-ban készült rajza az Illés-kútról (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Petri a következőket írta naplójában a már kész munkáról: „szelíd és enyhén emelkedő domb látványa, mögötte másik, magasabb domb, amelyen ízléses templom áll, a baloldalt előnyösen mutatkozó szőlőhegy és korszerű lakóépület festői fekvése. […] A magaslat, amelyen az épület nyugszik, lassan festői fekvésű tó felé lejt. […] E mögött a bájos kép mögött a völgy szép facsoportokkal beültetett terjedelmes rétté tágul. A táj hátterében látható a fenséges budai vár és tovább balra, a budai hegykoszorú […] a kopár Gellért-hegy. Ha valaki egészen el akar menekülni magányában, azt az utat kell követnie, amely sötét ligetbe vész el. […] Végül düledező kunyhóhoz érünk, a kunyhót temető veszi körül sírokkal. Ez a kietlen hely, amelyet komor és sötét fák fognak körül, az egész tájat mélabúsra festi […] természetet utánzó barlanghoz érünk. Előbb szűkebb alagútba lépünk, később azonban tágas barlangba. Ha innen visszatekintünk, természetes nyíláson át vízesést pillantunk meg, amelyet a nagy tó lefolyása alkot”  (Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán).

A lipcsei kertbarátok kézikönyvében 1797-ben közölte az összes, itt fellelhető növényfaj listáját. 

Az 1820-ban elkészült, azóta leégett üvegház az Orczy-kertben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Petri Bernhard üvegházat is tervezett, ami csak 1817–1820 között épült fel. Schamsch Ferenc 1821-ben ezt írta az építményről: „Uralja a környéket, üvegfala sokszorosan visszatükrözi az előtte levő virágoskert szépségét. Két szárnyépületével csodás megjelenésű, meglepi és szinte elkábítja a vándort a bel- és külföldi virágok illata. Az üvegház emeleti részéről csodás kilátás tárul a parkra és távoli környékére.”

Orczy báró megnyitotta kertjét a városiak előtt. 1797. július 20-án ájtatosságot tartottak az Illés-kútnál. A hívők húsvétkor és pünkösdkor pedig innen zarándokoltak el a kálváriához. „Báró Orczy őkegyelmessége ezzel a kerttel nem kis hálára kötelezte Pest és Buda lakóit – írta naplójába Petri –, mert eddig nem volt kellemes sétahelyük. A tiszteletreméltó, dicséretemre nem szoruló tulajdonos dicsőségére el kell mondanom, hogy ez az egész vállalkozás nagyrészt abból a hazafias célból ered, hogy ezen a hiányon segítsen. Ezt tanúsítja őkegyelmességének az a bámulatra méltó kitartása is, amellyel a mutatkozó nehézségeket legyőzi. Ilyen módon támadt a homoksivatagból, ahol azelőtt a legkisebb szél nagy homokfelhőket kavart fel, három év alatt olyan kert, amelynek mégis sok szépsége van.”

A Ludoviceum térképe 1872-ből (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Európa számos országából érkeztek ide, hogy megcsodálják Petri Bernhard remekművét. Orczy László nem élhette meg kertje kibontakozását, a fák felnövekedését. A család 1829-ben eladta a területet magyar tisztképző intézetnek 60 ezer forintért. A gyümölcsösök, szőlősök, gazdasági udvar helyén az intézmény vezetősége utcákat nyitott, a földet felparcellázta. 

1829-ben elkezdődött a Ludovika Akadémia építése, ami 1848-ban fejeződött be. A gyakorlatozás érdekében torna- és lőcsarnok, terep- és mérési gyakorlópálya, lovagló- és kerékpárpálya épült a kertben. Új gondozója előbb Koschek József, majd 1848-tól 19 éven át Petz Ármin kertész volt, aki igyekezett az eredeti stílust helyreállítani, noha a park állapota rohamosan romlott. 1867-ben Petz lemondott állásáról, miután leégett az üvegház, és egy cirkusz vert tanyát a területen. 

Az Orczy-kert napjainkban (Fotó: H. P.) 

A területileg időközben leszűkült kert teljes rendbetételére csak 2010-ben került sor, de az eredeti, Petri-féle tájképi állapotról ma már csak a leírásokból tudunk.

Nyitókép: Pixner Gottfried 1803-ban készült rajza a Petri Bernhard tervezte kertről (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)