Misézőhelyet építenek a Normafánál

2018. december 5. 6:20

A XII. kerületi, Anna-réti szakrális hely történetén nyomot hagytak a XX. század viharai. Az új pályázat kiírói várják az ötleteket a tervezett szabadtéri misézőhely és emlékhely kialakítására.

Anna-réti ötletpályázat

2020-ban lesz Budapesten az 52. Eucharisztikus Világkongresszus. A Hegyvidéki Önkormányzat és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hivatala támogatja azt a javaslatot, hogy a Szent Anna-kápolna és környéke a Világ Királynője engesztelőkápolna emlékével kapcsolódjon be a kongresszus eseménysorozatába, ezért pályázatot hirdettek a koncepcióterv elkészítésére.

Olyan szabadtéri misézőhelyet és emlékhelyet szeretnének kialakítani, amely akár építményként, akár kisebb tájépítészeti jelként vagy képzőművészeti elemként is megjelenik, és amely a kongresszusi eseményen kívül, az Anna-réten átfutó zarándokutak találkozásában (nyugat-keleti: Máriacell–Csíksomlyó és az észak-déli: Csesztohova–Medjugorje) induló-érkező pihenőhelyként is alkalmas lehet.

Normafa, Anna-rét

Már a 18. századtól kezdve a Budakeszin élő szőlőművesek kedvelt kirándulóhelye volt az Anna-rét. Napjainkban a Budai-hegység egyik legnépszerűbb kiránduló- és piknikezőhelye, amely a Normafa és a János-hegyi Libegő felső állomása között fekszik, a Normafa síháztól mindegy 500 méterre található. Évente rengeteg látogató jön ide kikapcsolódni, sportolni, élvezni a szép panorámát. A közel két hektáros réten játszótér, szánkópálya, tűzrakóhelyek, asztalok, padok találhatóak.

A Szent Anna-kápolna az Anna-réten, 1941. október 6-án (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Szent Anna-kápolna története

1825–1830 között a rét szélén építették fel Szent Anna tiszteletére a kápolnát. Hamarosan kedvelt zarándokhellyé vált, az erre haladó kereskedők, szőlőművesek is szívesen betértek ide, a jó termésért imádkoztak. Anna-napon (július 26-án) pedig zarándoklatokat vezettek a kápolnához Budakesziről és az angolkisasszonyok zugligeti zárdájától, iskolájától. Ez egy pici, stáció méretű kápolna volt. A II. világháború után vasárnap délelőttönként rendszeresen szabadtéri szentmisét tartottak a kápolnában egészen 1947-ig. Az ötvenes évek elején bezárták, majd 1952-ben egy munkásmozgalmi gyűlés alkalmával lerombolták.

A rendszerváltozás után, 1992-ben a Budapest-Zugliget Egyesület megalakulásának 100. évfordulójára a Salamin család építette fel a réten ma látható kis kápolnát. 1992. május 8-án szentelték fel zarándoklat és családi nap keretében. A kápolna felépítését Salamin András helytörténész, a Budapest-Zugliget Egyesület elnöke kezdeményezte.

A Szent Anna-kápolna az Anna-réten, 1931 (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Mielőtt helyreállították a kápolnát, nyomoztak az eredeti helyszín után, régi turistatérképek és egy 1942-ben megjelent Szív újság cikke alapján jelölték ki a jelenlegi helyét. Nyáron vasárnaponként, télen minden hónap első szombatján tartanak itt szabadtéri misét egy alapítvány szervezésében.

Világ Királynője engesztelőkápolna

Az Anna-réten található egy másik templom alapjának a nyoma is, a kis kápolnától 60-70 méterrel északra, egy facsoport takarásában. Itt egy emléktábla jelzi, hogy 1944. december 8-án rakták le a Világ Királynője engesztelő kápolna alapkövét. A háború miatt nem készült el, csak az alapok egy részét tudták letenni.

Világ Királynője engesztelőkápolna emléktáblája (Forrás: Salamin András: Buda-hegyvidéki vasutak)

A történet a 30-as években kezdődött, amikor Natália nővérnek látomásai voltak. Az apáca 1901-ben Pozsonyban született Kovacsics Mária néven, később az orsolyita rendbe lépett. A látomásokon keresztül kérte az Úr az egyházi vezetőket, hogy vagyonukat osszák szét a szegények között. A bűnök engesztelésére pedig építsenek Szűz Mária, a Világ Királynője tiszteletére engesztelőkápolnát a Normafánál, a Szent Anna-kápolna közelében. Ezzel elkerülheti az ország a II. világháborúval járó pusztulást. A látomásokban arról is szó volt, hogy az Anna-rétről kell kiindulnia annak az engesztelő mozgalomnak, amely aztán az egész világra kiterjed, és békét hoz az emberiségnek.

Eleinte nem vették komolyan a nővér kérését, azonban a háború borzalmai hatására a hívők és az egyház határoztak a templomépítésről. Sokan nem hitték el a látomások valódiságát, a katolikus egyház 1948-ban vizsgálatot indított, majd hitelesnek nyilvánította Natália látomásait. Később XII. Pius pápa is isteni sugalmazásként ismerte el ezeket.

A Világ Királynője engesztelőkápolna terve 1947-ből (Forrás: Salamin András: Buda-hegyvidéki vasutak)

1942-ben a Szív újság adott először hírt a kápolna építésének szándékáról, Hermány Géza építészmérnök 1942 őszén kapott megbízást a terv elkészítésére. A kis terméskő kápolna zárt szentéllyel, tornácos hajóval menedékházként is szolgálhatott volna. A háború után újra kezdeményezték a kápolna felépítését, most is Hermány Gézát bízták meg a tervezéssel, aki ezúttal nagyobb méretű, bazilikaszerű templomot tervezett. Ezt a tervet Mindszenty bíboros is aláírta, áldását adta rá, ő maga rakta le az alapkövét 1947. szeptember 25-én. A felépítése azonban 1948 után szóba se kerülhetett.

1990 utáni események

A rendszerváltozás után új lendületet kapott a templomépítés programja. 1991-ben megalakult egy kápolnaépítő egyesület, amely forrásokat gyűjtött, téglajegyet árult. A kilencvenes évektől kezdve 2016-ig nagy viták kísérték az ügyet. Egyrészt az egyesületek nem tudtak megegyezni arról, hogy kié a kápolna tulajdonjoga, kinek az ötlete volt eredetileg, másrészt sokan ellenezték az építkezést a természeti környezet, a táj védelmére hivatkozva.

A 2018-as ötletpályázat kezdeményezői szerint a szabadtéri misézőhely összhangban lenne a gyönyörű természeti környezettel, nem zavarná a sportolókat, szánkózókat, kirándulókat. Mint az ötletpályázat kiírásában olvasható, fontos szempont a helyszín kiválasztásánál, hogy az építmény ne akadályozza a hegyoldalon a téli sportpályák biztonságos használatát és a kirándulókat. Alapvető elvárás a tájba illeszkedő formavilág és a természetet tiszteletben tartó kialakítás. Ajánlott helyszín az Anna-réti kis kápolnától 60-70 méterre, északra található, kör alakban elhelyezkedő hat gesztenyefából álló facsoport által határolt terület, valamint annak környezete. A miséző- és emlékhely tervezésénél ajánlatos figyelembe venni a szakralitásnak megfelelő egyszerűséget, nyitottságot, mértéktartást.

Január közepéig várják tehát az ötleteket akár magánszemélytől, jogi személytől vagy alkotói csoporttól. Évente egy nagyobb zarándoklatot szerveznének szeptember 8-án erre a szakrális helyre.

Nyitókép: Szent Anna-kápolna a Normafánál (Forrás: normafapark.hu)

Anna-rét, Budapest, Dabasi H. Kinga, egyház, hit, misézőhely, Normafa, Örökségünk, PestBuda, Szent Anna-kápolna, XII. kerület

¹⁸ ² ⁰

Kapcsolódó írások

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál

2024. december 9. 16:00

Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt

2024. november 22. 15:00

155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A kis Jézus ábrázolásai a budapesti utcákon

2024. december 24. 9:00

Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, amely a keresztény művészet egyik leggyakrabban ábrázolt jelenete is. A műalkotásokon általában mellette találjuk édesanyját, Máriát is, de a gyermek Megváltó néhány más szent társaságában is feltűnik. Ez megfigyelhető a budapesti utcákon, olykor még egészen meglepő helyeken is. Az ünnep alkalmából ezeket gyűjtöttük össze egy csokorba.

A troli Budapesten

2024. december 23. 10:00

A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A troli Budapesten A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!

⁶ ⁰ ⁰

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴² ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰