„Anyag, Erő, Szorgalom” – 200 évvel ezelőtt született Gerenday Antal, az első magyar márványműgyár alapítója
2018. november 20. 9:53
Gerenday Antal vasakarattal, jó üzleti érzékkel szervezte meg hazánk első síremlékművészettel foglalkozó márványműgyárát. A Gerenday-cég számos síremléke áll még ma is a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: ők készítették például Vörösmarty Mihály, Jókai Mórné Laborfalvi Róza, Mészöly Géza festőművész, Lendvay Márton színész és még sok kiváló, hazánk felemelkedésén fáradozó család síremlékét. Unokája szavait idézve, Gerenday Antal „kora jellegzetes embere volt – és ez a kor volt Jókai kora is. Alakja és élete annak hőseire emlékeztet.”
A hazai sírkőművészet első jelentős gyárát megalapító Gerenday Antal 200 évvel ezelőtt, 1818-ban született Dömsödön. A kisnemesi származású polgárcsaládban számos jeles személyiséget találunk: Antal édesapja a Nemzeti Színház pénztárnoka, a testvére, József egyetemi tanár és botanikus volt, aki megalapította a pesti Füvészkertet. Gerenday Antal az ipari-kereskedelmi pályát választotta, a szakmát Pesten tanulta 1832 és 1836 között. Az utókor szobrászként említi, azonban nincs adatunk arról, hogy valóban rendelkezett-e kőfaragó iparengedéllyel vagy mesterlevéllel. Annyi bizonyos, hogy tehetséges vállalkozó volt: felismerte a díszkőiparban rejlő lehetőségeket, és megalapította az „Első Országos Szabadalmazott Márványműgyárat”.
A cégalapító Gerenday Antal portréja az Ország-Világ 1918. márciusi számából és egész alakos képmása (Forrás: Lukácsy András, Lex Gerenday, Bp., 2011, 115. o.)
Gerenday Antal idejében a sírkő még járulékos kereskedelmi cikknek számított. A megrendelők általában kőfaragómesterhez fordultak családjuk síremlékének elkészítése céljából, de akár egy vésnöktől, ácstól vagy aranyművestől is vehettek sírkövet. Gerenday Antal is egy bécsi származású ácsmester, Karl Jacobsohn sírkőkészletét és sírkő-kereskedelemhez való jogát vásárolta meg 1847-ben, hogy beindíthassa saját vállalkozását. A cég szép fejléces számláinak némelyikén az 1848-as alapítási dátumot olvashatjuk. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a hírlapok már 1847 nyarán beszámoltak a Kerepesi (ma Fiumei) úti köztemető létesítéséről. Gerenday Antalt minden bizonnyal gyors cselekvésre ösztönözte az új pesti temető megnyitásának terve. Különféle időtálló kőanyagokból – például gránitból; carrarai, sziléziai és ruszkicai márványból; piszkei vörösmárványból és süttői mészkőből – síremlékek, templomi keresztek, szenteket ábrázoló szobrok, kálváriák, keresztelőmedencék, köztéri emlékművek elkészítését is vállalták.
A Gerenday-cég metszettel illusztrált hirdetésének részlete a Pester Lloyd-Kalender 1863-as kiadásából
Gerenday Antal a gyárszabadalmat 1856 januárjában szerezte meg. A márványműgyár első központi műhelye a Király utcában, raktára pedig az egykori IV. kerületi Wurmhof (1874-től Wurm, ma Szende Pál) utcai Rupp-házban kapott helyet. A hivatalos üzleti könyv szerint az 1850-es évek első felében 32 alkalmazott dolgozott Gerenday cégében. A gyáralapító az alapanyagok biztosítása érdekében több kőbányát is bérelt Piszkén és Lábatlan környékén. A cég a vidéki helyszíneken dolgozó mesterekkel együtt körülbelül 200 főt foglalkoztatott. A Gerenday-cég készítette a művészértelmiség jelentős részének síremlékeit a XIX. század második felében. Gerenday Antal 1848-ban honvédnek állt, munkáihoz hazafiúi lelkülettel, nemzeti öntudattal viszonyult. Cége részt vett a honvédemlékek létesítésében – kassai honvédszobor, szolnoki és sepsiszentgyörgyi honvédemlék – és Kossuth Lajost ábrázoló szobrok elkészítésében is. A nemzeti célokra való tekintettel ezeket a munkákat mindig árengedménnyel vállalták el.
A szolnoki és a sepsiszentgyörgyi honvédemlék a Vasárnapi Ujság 1868-as és az 1875-ös évfolyamából
Gerenday Antal kiadott egy sírkőalbumot 1864-ben, ami hasonlóan működött, mint egy mai termékkatalógus. Ezt küldték el különböző vidéki helyszínekre. A megrendelő kiválaszthatta, hogy melyik típusú sírkövet szeretné elkészíttetni és egy külön melléklet az árakról is informálta. Az album a sírkövekre felhelyezhető díszítményekről is tartalmazott ábrákat, például koszorú, fűzfa, félbetört oszlop vagy fordított fáklya rajzát. A művészek sírjára további motívumok is készültek: áttört sasfejű lant koszorúval, ami a költészetet jelképezi, könyv vagy a színészetre utaló maszk, babérág.
Gerenday Antal 1864-ben kiadott albumának egyik lapja (Forrás: Kemény Mária, A Gerenday-féle sírkőgyár története 1847–1852, Ars Hungarica 1983, 1–2. szám, 51. kép)
Az első időszakban a cég a kő kitermelésétől kezdve minden munkafázist elvégzett, beleértve a síremlékek felállítását is. Ebből az időszakból sok obeliszk alakú sírkövet találunk ma is a Fiumei úti sírkertben. Ezek közé tartozik Kugler Antal és fia, Henrik cukrászok síremléke, a Madarász család sírboltja, Mészöly Géza festőművész emlékoszlopa, amiről sajnos már eltűnt az egykor palettát ábrázoló díszítmény. Jókainé Laborfalvi Róza színművésznő obeliszkje 1887-ben készült. A rajta lévő bronzdíszítményt Zala György készítette.
(Fotó: Havas Gyöngyvér)
A Kugler és a Madarász család síremléke a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben (Fotó: Havas Gyöngyvér)
Mészöly Géza festőművész és Jókainé Laborfalvi Róza sírkövének részlete a Fiumei úti temetőben (Fotó: Havas Gyöngyvér)
A kiemelkedő alkotásaikról a korabeli lapok is beszámoltak. A Vasárnapi Ujság 1855-ben így jellemezte Garay János költő, író, publicista emlékművét: „Garay János sírköve szép hamuszín márványból készült […] talapzata göröngyös szikla, tetejét lant ékesíti. Elöl ezen felirat olvasható aranybetűkkel: „Garay János hamvainak tisztelői”, alább egy fülkében négy zöld kötetű könyv van igen természethíven márványból kifaragva, melyek az elhunyt költő munkáit ábrázolják.” Gerenday Antal készítette Vörösmarty Mihály síremlékét is.
Garay János síremlékéről készült metszet a Vasárnapi Ujság 1855. augusztus 26-ai számából
Vörösmarty Mihály sírja napjainkban a Fiumei úti temetőben és a Vasárnapi Ujság 1858. október 3-ai számának illusztrációján
A Gerenday-cég első kiemelkedő kvalitású munkája id. Lendvay Márton színész síremléke, amely 1859-ben készült. A tervezési munkálatokban részt vett Feszl Frigyes építész és Dunaiszky László szobrász is. Méltatása a Vasárnapi Ujság 1859 novemberi számában jelent meg. A színművész profilportréját övező tölgykoszorún az elhunyt nagyobb szerepeit, színműveit olvashatjuk, mint például Bánk bán, Othello vagy Hunyadi László.
Lendvay Márton színművész profilportréja a színpadi szerepeit felsoroló tölgykoszorúval (Fotó: Havas Gyöngyvér)
Lendvay Márton síremléke a Vasárnapi Ujság 1859. november 6-ai számában és mai állapotában (Fotó: Havas Gyöngyvér)
Pákh Albert író, jogász síremlékéről készített korabeli metszet az általa alapított Vasárnapi Ujság 1870. november 13-ai számából és a síremlék mai állapota a Fiumei úti temetőben
A fellendülés hevében Gerenday Antal 1869-ben az Első Magyar Építésianyag Termelő Részvénytársasághoz csatlakozott, de ez a vállalkozás 1873 körül csődbe ment. A felszámolás utáni anyagi rendezésre feleségének, Borhy Rozáliának rédei birtoka is ráment, de a pesti üzlet és a család piszkei háza megmaradt. Gerenday Antalnak újra kellett kezdenie a vállalkozás felvirágoztatását, ami kitartásának és a cég jó hírnevének köszönhetően sikerült. Az unokája által 1972-ben írt család- és cégtörténeti kéziratban olvashatjuk, hogy üzleti könyveibe írt jelszava a következő volt: „Anyag, Erő, Szorgalom”, és az első lapon „Isten segítségével”. Piszkén nemcsak üzemet alapított, hanem létrehozta a Piszke Karvai Olvasókört is, amely a II. világháború végéig fennállott.
A cégalapító Gerenday Antal síremléke a piszkei temetőben (Forrás: Lukácsy András, Lex Gerenday, Bp., 2011, 122. o.)
Gerenday Antal 1887-ben hunyt el, és a céget fia, Gerenday Béla vette át, aki a milánói Brera Akadémián végzett szobrászművészként. Édesapja halála után a cég nevét „Gerenday A. és fia” névre változtatta. Szobrászművészként tervezett is a cégnek.
A XIX. század és XX. század fordulóján jelentkező új művészeti tendenciák a síremlékművészetet is érintették, a historizáló elemek mellett megjelentek a szecesszió jegyei is, ahogy ezt Gerle Lajos építész sírkövén is láthatjuk. Az obeliszk alakú klasszikus sírkövek mellett egyre inkább előtérbe kerültek az egyedi megoldású és vonalvezetésű, egész alakos szoborral vagy mozaikberakással díszített síremlékek. Ez utóbbira példa a Felsőeőri Hegedűs család sírboltja.
Gerle Lajos építész síremléke a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben (Fotó: Havas Gyöngyvér)
A Felsőeőri Hegedűs család sírboltja a Fiumei úti temetőben (Fotó: Havas Gyöngyvér)
Általános az elhunytat gyászoló angyalt vagy nőalakot ábrázoló szobor megjelenése egy-egy figurális díszítményű síron. Gerenday Antal unokájának – akit szintén Antalnak hívtak – kéziratban fennmaradt visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a cég Olaszországból is importált szobrokat, és sokszor bízott meg hazai művészeket tervezési feladatokkal. Szoboralakok általában az 1890-es évektől gyakoriak a gyár síremlékein.
Gerenday Béla 1914-ben megszerezte a Fiumei út 7. számú bérházat, amelyben reprezentatív teremsort alakított ki, itt kapott helyet a faragószobrász-műterem is. Az I. világháború után az alapanyagok beszerzése ellehetetlenült, és a cég kevésbé időtálló mészkővel és műkővel dolgozott. Érthető módon a megrendelők az olcsó és egyszerű síremlékeket keresték. Az I. világháború utáni keserű és nehéz években is sikerült életben tartani a vállalkozást.
Gerenday 1936-ban bekövetkezett halála után fia, Antal építészmérnök és kőfaragómester vezette tovább a családi vállalkozást. Még a cégalapító készítette el Kölcsey Ferenc első szatmárcsekei síremlékét az 1850-es években, ami egy félbetört márványoszlopot ábrázolt. Ez az ábrázolásmód elterjedt volt, például Reguly Antal nyelvész, utazó és néprajzkutató síremléke is ebbe a típusba tartozik. Kölcsey Ferenc halálának századik évfordulójára, 1938-ra új, nagyszabású síremléket emeltettek a tiszteletére. Ezt a második szatmárcsekei emléket már Béla fia, Antal készítette. A cégalapító unokája így írt visszaemlékezésében legkedvesebb alkotásáról: „Terveim közül legjelentősebb (méretek tekintetében is) Kölcsey Ferenc nagyszabású síremléke, amelyet szülőfalujában állítottunk fel. A költő előkelő és szerény emberi lényét, klasszikus ízlését, a mindenségnek felfelé kitáruló költészetét igyekeztem azon kor architektonikus elemeinek felhasználásával kifejezni.” (A síremlék felavatásáról szóló filmhíradót megtaláljuk az online elérhető filmhíradó-archívumban.)
Hasonlóan „közös” alkotásuk az 1860 körül elkészült kiskőrösi Petőfi-mellszobor is, amely homokkőből készült, és az időjárás viszontagságainak következtében az 1930-as években kettéhasadt. A helyreállítását ugyancsak a „Gerenday A. és Fia” cég végezte, és a felavatási ünnepségen már az unoka, Antal helyezett el koszorút az emlékműnél.
A kiskőrösi Petőfi-szobor első változata a Vasárnapi Ujság 1862-es évfolyamából
Gerenday Antal 1936-ban vette át a vállalat vezetését. A II. világháború alatt tiltakozott az üldözések ellen, nem volt hajlandó a cégnél dolgozó zsidó tagok kizárására sem. Ahol csak tudott, segített a rászorulóknak. Visszautasította egy jó minőségű fekete svédgránit-árukészlet átvételét is, mert a szállítók nem tudtak kielégítő választ adni a kövek eredetéről. Később kiderült, hogy gyalázatos módon a prágai zsidótemető lecsiszolt felületű sírköveit akarták neki jutányos áron eladni. Antal a háború után perui származású feleségével Peruban telepedett le. Elutazása után húga, dr. Lukácsy Istvánné Gerenday Alice lett a cég utolsó főnöke, aki az 1949-es államosításig vezette a családi vállalkozást. A Gerenday-féle márványműgyár fővárosi és vidéki síremlékei, köztéri alkotásai és emléktáblái ma is hirdetik a mintegy száz évig fennálló vállalkozás sikerét. Ezek az alkotások nemcsak egy-egy családra, kiváló művészre vagy tudósra emlékeznek, hanem a cégalapító Gerenday Antal életművére is.
Nyitókép: Gerle Lajos építész Fiumei úti temetőben álló sírkövének részlete, amely a Gerenday-cég kivitelezésében készült
A korabeli források mellett felhasznált irodalom:
Ifj. Gerenday Antal, Egy darab pesti múlt a Gerenday-cég évszázados íróasztala mellől nézve, kézirat, 1972.
Kemény Mária, A Gerenday-féle sírkőgyár története (1847–1952), Ars Hungarica 1983, 11. évf., 1–2. szám, 93–126.
Lukácsy András, Lex Gerenday: Egy polgárcsalád 150 éve, Bp., Corvina, 2011.
Kapcsolódó írások
A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben
2024. március 15. 11:00
Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.
Évtizedekig elfojtott tragédiák – A kommunizmus áldozatainak emlékművei
2024. február 25. 13:00
Magyarországot a XX. század közepén több tragédia is sokkolta, és míg többségükről lehetett beszélni, a kommunista diktatúra őrjöngéséről évtizedekig hallgatni kellett. A rendszerváltás után is eltelt még tíz év, mire 2000-ben az Országgyűlés február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Ebből az alkalomból bemutatunk néhány köztéri alkotást, melyek a kommunizmus alatt megtört emberi sorsoknak állítanak emléket.
Az igazságos király szobrai – Hunyadi Mátyás emléke Budapesten
2024. február 24. 11:30
Mátyás király a magyar történelem egyik legnagyszerűbb alakja, igazságos ítéleteivel egyúttal népmesei hőssé is vált. Ennek ellenére Budapesten mindössze három jelentősebb szobra látható, bár tervek születtek egy hatalmas és igazán méltó emlékműhöz is. Mátyás-napon – melyet február 24-én ünneplünk, de idén a szökőnap miatt február 25-re esik – ezeket az alkotásokat vesszük sorra.
Ezek a cikkek is érdekelhetik
Átadták a megújult Gabriel García Márquez parkot Újlipótvárosban
2024. március 28. 12:30
A XIII. kerületi Pozsonyi út északi végén található a Gabriel García Márquez park, ahol a 2022-ben lebontott benzinkút helyén és a környező területeken zöld felület lett. A parkban sétautakat alakítottak ki, fákat és cserjéket ültettek, padokat és egy kerékpáros-szervizpontot is elhelyeztek.
Dajka Margit-szobrot állítanak Terézvárosban
2024. március 27. 11:00
A VI. kerületi Bajcsy-Zsilinszky közben szobrot állítanak Dajka Margit színésznőnek. Az utca is megújul, sétálóutcává alakul, a parkolósávok átépülnek, fákat ültetnek, virágládákat és utcabútorokat is elhelyeznek.
Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony
2024. március 26. 14:00
A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.
További cikkeink
Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony
A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.
A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom
A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.
A belföldi repülőjáratok vége
Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.
Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész
A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.
Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem
A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.
Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal
Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.
Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején
Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?
A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása
Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.
A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben
Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.
Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet
Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.
Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről
Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.
„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium
A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.
Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban
A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.
Az első villamos vasút
Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.
Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói
Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.
Egy magyar útburkoló kő
Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.
Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán
Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.
Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata
Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.
Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza
A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.
Pazar terek születnek újjá a Budavári Palotában
Az egykori királyi palota évszázadokat átívelő fejlesztésének záróköve az északi szárny volt, melyet egy fogadóépületnek szántak. Mivel gyönyörű belső terekbe vezetett, ezt is azokhoz méltóan alakították ki, hogy felkészítse a látogatókat a pazar látványra. 2024-ben a Budavári Palota északi szárnyának újjászületése látványos szakaszához ér, ennek apropóján az alábbiakban bemutatjuk, milyen környezet is várta hajdan a vendégeket, illetve ez hogyan változott meg a XX. század második felére.
A Lánchíd budai kapuja: a Clark Ádám tér változásai
A Lánchíd megépülése és az Alagút átadása tette a város egyik legfontosabb csomópontjává a Clark Ádám teret, amelyet egykor díszes paloták öveztek, közülük kettőt Ybl Miklós tervezett. A tér jelentősége az idők során mit sem változott, képe azonban nagyon is, története pedig szimbolikusan leképezi Budapest XX. századi szenvedéseit és a legújabb korok bizonytalanságait is.
Luxusadó a kerékpárokra
Luxuscikknek tartották és megadóztatták a kerékpárokat Budapesten 1900 és 1911 között. Az erről szóló városi rendeletet 125 éve, 1899 februárjában fogadták el. Már akkor hatalmas volt a tiltakozás, és a hazai bicikliskultúrára negatívan hatott ez az adó.
Évtizedekig elfojtott tragédiák – A kommunizmus áldozatainak emlékművei
Magyarországot a XX. század közepén több tragédia is sokkolta, és míg többségükről lehetett beszélni, a kommunista diktatúra őrjöngéséről évtizedekig hallgatni kellett. A rendszerváltás után is eltelt még tíz év, mire 2000-ben az Országgyűlés február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Ebből az alkalomból bemutatunk néhány köztéri alkotást, melyek a kommunizmus alatt megtört emberi sorsoknak állítanak emléket.
Az igazságos király szobrai – Hunyadi Mátyás emléke Budapesten
Mátyás király a magyar történelem egyik legnagyszerűbb alakja, igazságos ítéleteivel egyúttal népmesei hőssé is vált. Ennek ellenére Budapesten mindössze három jelentősebb szobra látható, bár tervek születtek egy hatalmas és igazán méltó emlékműhöz is. Mátyás-napon – melyet február 24-én ünneplünk, de idén a szökőnap miatt február 25-re esik – ezeket az alkotásokat vesszük sorra.
Kétszáz éve épült a méltatlanul elhanyagolt Gross-ház
A József nádor téren álló Gross-ház Hild József egyik első jelentős pesti műve, amely a többszöri átalakítás ellenére ma is őrzi eredeti klasszicista stílusát. Az árkádokkal tagolt házban működött a híres Kávéforráshoz címzett kávéház, majd a Virágbokorhoz étterem, később irodák, üzlethelyiségek kaptak helyet a falai között, és a zeneszerzők szövetkezete is itt rendezte be székházát a század elején. A kétszáz éves palota állapota a XX. század végére kritikussá vált. Mára az elhanyagolt épület a József nádor tér szégyenfoltja.
Új színt kapott Lechner Ödön szecessziós épülete – Átadták a Sipeki Balás-villát a Hermina úton
Évtizedekig halvány rózsaszínűnek ismertük, olyan volt, mint egy babaház, most viszont az eredeti állapotában és eredeti színének megfelelően újították fel a Lechner Ödön által tervezett, műemléki védettséget élvező, szecessziós Sipeki Balás-villát, amely ma a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székháza. A XIV. kerületi Hermina úton álló villa telkén egy új, többfunkciós szolgáltatóház is épült.
Fűthető utcabútorok voltak egykor Budapesten
Fűthető utcabútorok? Utcai „melegedők” a városlakóknak, amelyeknél télen a szabadban lehet találkozni, beszélgetni? Ez az elképzelés utópisztikusnak tűnhet, pedig Budapesten egy rövid időre megvalósult, mégpedig fűtött köztéri kőtömbök formájában. Igaz, csak egyetlen helyen, a Móricz Zsigmond körtéren.
Ki volt Kolosy György, és miről mesél a róla elnevezett tér?
A Dunához közel, három forgalmas út találkozásánál egy kicsi tér köti össze Budapest II. és III. kerületét. A történelmi városnegyed, Újlak főterének is számító Kolosy tér egy merénylettel megvádolt szabadságharcosról kapta a nevét. A tér sokak emlékében a régi vásárok hangulatvilágával forrott össze, egykori híres kávéháza jelentette a városnegyed társasági életének egyik központját, és itt állt a budai oldal egyik leghatalmasabb épülete, a tragikus sorsú Lujza Gőzmalom is.
A pesti boulevard – Gyalog és két keréken a Nagykörúton
A Nagykörút több, mint közlekedési útvonal: nyugat-európai minták alapján a nagyvárosi nyüzsgés helyszínének is szánták. A tömegkultúrára is ezért használjuk a franciából átvett bulvár szavunkat, ami azonban eredendően főutat jelent. A Nagykörút már a XIX. század vége óta a figyelem középpontjában van, amely a közelmúltban bejelentett felújítás miatt most különösen igaz. Mi is szétnéztünk hát rajta, valóban annyira megkopott-e a régi fénye.
Az új MÁVAG csodamozdony – Különleges vonatok indultak 85 éve Budapestről Kassára
Budapestről Kassára 85 évvel ezelőtt gyorsabban értek el a gyorsvonatok, mint ma. Ez egy különleges mozdonynak, az áramvonalas, sebességrekorder MÁV 242-esnek volt köszönhető. Az első ilyen gyorsvonat 1939. február 15-én indult útnak.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció