„Anyag, Erő, Szorgalom” – 200 évvel ezelőtt született Gerenday Antal, az első magyar márványműgyár alapítója
2018. november 20. 9:53
Gerenday Antal vasakarattal, jó üzleti érzékkel szervezte meg hazánk első síremlékművészettel foglalkozó márványműgyárát. A Gerenday-cég számos síremléke áll még ma is a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: ők készítették például Vörösmarty Mihály, Jókai Mórné Laborfalvi Róza, Mészöly Géza festőművész, Lendvay Márton színész és még sok kiváló, hazánk felemelkedésén fáradozó család síremlékét. Unokája szavait idézve, Gerenday Antal „kora jellegzetes embere volt – és ez a kor volt Jókai kora is. Alakja és élete annak hőseire emlékeztet.”
A hazai sírkőművészet első jelentős gyárát megalapító Gerenday Antal 200 évvel ezelőtt, 1818-ban született Dömsödön. A kisnemesi származású polgárcsaládban számos jeles személyiséget találunk: Antal édesapja a Nemzeti Színház pénztárnoka, a testvére, József egyetemi tanár és botanikus volt, aki megalapította a pesti Füvészkertet. Gerenday Antal az ipari-kereskedelmi pályát választotta, a szakmát Pesten tanulta 1832 és 1836 között. Az utókor szobrászként említi, azonban nincs adatunk arról, hogy valóban rendelkezett-e kőfaragó iparengedéllyel vagy mesterlevéllel. Annyi bizonyos, hogy tehetséges vállalkozó volt: felismerte a díszkőiparban rejlő lehetőségeket, és megalapította az „Első Országos Szabadalmazott Márványműgyárat”.
A cégalapító Gerenday Antal portréja az Ország-Világ 1918. márciusi számából és egész alakos képmása (Forrás: Lukácsy András, Lex Gerenday, Bp., 2011, 115. o.)
Gerenday Antal idejében a sírkő még járulékos kereskedelmi cikknek számított. A megrendelők általában kőfaragómesterhez fordultak családjuk síremlékének elkészítése céljából, de akár egy vésnöktől, ácstól vagy aranyművestől is vehettek sírkövet. Gerenday Antal is egy bécsi származású ácsmester, Karl Jacobsohn sírkőkészletét és sírkő-kereskedelemhez való jogát vásárolta meg 1847-ben, hogy beindíthassa saját vállalkozását. A cég szép fejléces számláinak némelyikén az 1848-as alapítási dátumot olvashatjuk. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a hírlapok már 1847 nyarán beszámoltak a Kerepesi (ma Fiumei) úti köztemető létesítéséről. Gerenday Antalt minden bizonnyal gyors cselekvésre ösztönözte az új pesti temető megnyitásának terve. Különféle időtálló kőanyagokból – például gránitból; carrarai, sziléziai és ruszkicai márványból; piszkei vörösmárványból és süttői mészkőből – síremlékek, templomi keresztek, szenteket ábrázoló szobrok, kálváriák, keresztelőmedencék, köztéri emlékművek elkészítését is vállalták.
A Gerenday-cég metszettel illusztrált hirdetésének részlete a Pester Lloyd-Kalender 1863-as kiadásából
Gerenday Antal a gyárszabadalmat 1856 januárjában szerezte meg. A márványműgyár első központi műhelye a Király utcában, raktára pedig az egykori IV. kerületi Wurmhof (1874-től Wurm, ma Szende Pál) utcai Rupp-házban kapott helyet. A hivatalos üzleti könyv szerint az 1850-es évek első felében 32 alkalmazott dolgozott Gerenday cégében. A gyáralapító az alapanyagok biztosítása érdekében több kőbányát is bérelt Piszkén és Lábatlan környékén. A cég a vidéki helyszíneken dolgozó mesterekkel együtt körülbelül 200 főt foglalkoztatott. A Gerenday-cég készítette a művészértelmiség jelentős részének síremlékeit a XIX. század második felében. Gerenday Antal 1848-ban honvédnek állt, munkáihoz hazafiúi lelkülettel, nemzeti öntudattal viszonyult. Cége részt vett a honvédemlékek létesítésében – kassai honvédszobor, szolnoki és sepsiszentgyörgyi honvédemlék – és Kossuth Lajost ábrázoló szobrok elkészítésében is. A nemzeti célokra való tekintettel ezeket a munkákat mindig árengedménnyel vállalták el.
A szolnoki és a sepsiszentgyörgyi honvédemlék a Vasárnapi Ujság 1868-as és az 1875-ös évfolyamából
Gerenday Antal kiadott egy sírkőalbumot 1864-ben, ami hasonlóan működött, mint egy mai termékkatalógus. Ezt küldték el különböző vidéki helyszínekre. A megrendelő kiválaszthatta, hogy melyik típusú sírkövet szeretné elkészíttetni és egy külön melléklet az árakról is informálta. Az album a sírkövekre felhelyezhető díszítményekről is tartalmazott ábrákat, például koszorú, fűzfa, félbetört oszlop vagy fordított fáklya rajzát. A művészek sírjára további motívumok is készültek: áttört sasfejű lant koszorúval, ami a költészetet jelképezi, könyv vagy a színészetre utaló maszk, babérág.
Gerenday Antal 1864-ben kiadott albumának egyik lapja (Forrás: Kemény Mária, A Gerenday-féle sírkőgyár története 1847–1852, Ars Hungarica 1983, 1–2. szám, 51. kép)
Az első időszakban a cég a kő kitermelésétől kezdve minden munkafázist elvégzett, beleértve a síremlékek felállítását is. Ebből az időszakból sok obeliszk alakú sírkövet találunk ma is a Fiumei úti sírkertben. Ezek közé tartozik Kugler Antal és fia, Henrik cukrászok síremléke, a Madarász család sírboltja, Mészöly Géza festőművész emlékoszlopa, amiről sajnos már eltűnt az egykor palettát ábrázoló díszítmény. Jókainé Laborfalvi Róza színművésznő obeliszkje 1887-ben készült. A rajta lévő bronzdíszítményt Zala György készítette.
(Fotó: Havas Gyöngyvér)
A Kugler és a Madarász család síremléke a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben (Fotó: Havas Gyöngyvér)
Mészöly Géza festőművész és Jókainé Laborfalvi Róza sírkövének részlete a Fiumei úti temetőben (Fotó: Havas Gyöngyvér)
A kiemelkedő alkotásaikról a korabeli lapok is beszámoltak. A Vasárnapi Ujság 1855-ben így jellemezte Garay János költő, író, publicista emlékművét: „Garay János sírköve szép hamuszín márványból készült […] talapzata göröngyös szikla, tetejét lant ékesíti. Elöl ezen felirat olvasható aranybetűkkel: „Garay János hamvainak tisztelői”, alább egy fülkében négy zöld kötetű könyv van igen természethíven márványból kifaragva, melyek az elhunyt költő munkáit ábrázolják.” Gerenday Antal készítette Vörösmarty Mihály síremlékét is.
Garay János síremlékéről készült metszet a Vasárnapi Ujság 1855. augusztus 26-ai számából
Vörösmarty Mihály sírja napjainkban a Fiumei úti temetőben és a Vasárnapi Ujság 1858. október 3-ai számának illusztrációján
A Gerenday-cég első kiemelkedő kvalitású munkája id. Lendvay Márton színész síremléke, amely 1859-ben készült. A tervezési munkálatokban részt vett Feszl Frigyes építész és Dunaiszky László szobrász is. Méltatása a Vasárnapi Ujság 1859 novemberi számában jelent meg. A színművész profilportréját övező tölgykoszorún az elhunyt nagyobb szerepeit, színműveit olvashatjuk, mint például Bánk bán, Othello vagy Hunyadi László.
Lendvay Márton színművész profilportréja a színpadi szerepeit felsoroló tölgykoszorúval (Fotó: Havas Gyöngyvér)
Lendvay Márton síremléke a Vasárnapi Ujság 1859. november 6-ai számában és mai állapotában (Fotó: Havas Gyöngyvér)
Pákh Albert író, jogász síremlékéről készített korabeli metszet az általa alapított Vasárnapi Ujság 1870. november 13-ai számából és a síremlék mai állapota a Fiumei úti temetőben
A fellendülés hevében Gerenday Antal 1869-ben az Első Magyar Építésianyag Termelő Részvénytársasághoz csatlakozott, de ez a vállalkozás 1873 körül csődbe ment. A felszámolás utáni anyagi rendezésre feleségének, Borhy Rozáliának rédei birtoka is ráment, de a pesti üzlet és a család piszkei háza megmaradt. Gerenday Antalnak újra kellett kezdenie a vállalkozás felvirágoztatását, ami kitartásának és a cég jó hírnevének köszönhetően sikerült. Az unokája által 1972-ben írt család- és cégtörténeti kéziratban olvashatjuk, hogy üzleti könyveibe írt jelszava a következő volt: „Anyag, Erő, Szorgalom”, és az első lapon „Isten segítségével”. Piszkén nemcsak üzemet alapított, hanem létrehozta a Piszke Karvai Olvasókört is, amely a II. világháború végéig fennállott.
A cégalapító Gerenday Antal síremléke a piszkei temetőben (Forrás: Lukácsy András, Lex Gerenday, Bp., 2011, 122. o.)
Gerenday Antal 1887-ben hunyt el, és a céget fia, Gerenday Béla vette át, aki a milánói Brera Akadémián végzett szobrászművészként. Édesapja halála után a cég nevét „Gerenday A. és fia” névre változtatta. Szobrászművészként tervezett is a cégnek.
A XIX. század és XX. század fordulóján jelentkező új művészeti tendenciák a síremlékművészetet is érintették, a historizáló elemek mellett megjelentek a szecesszió jegyei is, ahogy ezt Gerle Lajos építész sírkövén is láthatjuk. Az obeliszk alakú klasszikus sírkövek mellett egyre inkább előtérbe kerültek az egyedi megoldású és vonalvezetésű, egész alakos szoborral vagy mozaikberakással díszített síremlékek. Ez utóbbira példa a Felsőeőri Hegedűs család sírboltja.
Gerle Lajos építész síremléke a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben (Fotó: Havas Gyöngyvér)
A Felsőeőri Hegedűs család sírboltja a Fiumei úti temetőben (Fotó: Havas Gyöngyvér)
Általános az elhunytat gyászoló angyalt vagy nőalakot ábrázoló szobor megjelenése egy-egy figurális díszítményű síron. Gerenday Antal unokájának – akit szintén Antalnak hívtak – kéziratban fennmaradt visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a cég Olaszországból is importált szobrokat, és sokszor bízott meg hazai művészeket tervezési feladatokkal. Szoboralakok általában az 1890-es évektől gyakoriak a gyár síremlékein.
Gerenday Béla 1914-ben megszerezte a Fiumei út 7. számú bérházat, amelyben reprezentatív teremsort alakított ki, itt kapott helyet a faragószobrász-műterem is. Az I. világháború után az alapanyagok beszerzése ellehetetlenült, és a cég kevésbé időtálló mészkővel és műkővel dolgozott. Érthető módon a megrendelők az olcsó és egyszerű síremlékeket keresték. Az I. világháború utáni keserű és nehéz években is sikerült életben tartani a vállalkozást.
Gerenday 1936-ban bekövetkezett halála után fia, Antal építészmérnök és kőfaragómester vezette tovább a családi vállalkozást. Még a cégalapító készítette el Kölcsey Ferenc első szatmárcsekei síremlékét az 1850-es években, ami egy félbetört márványoszlopot ábrázolt. Ez az ábrázolásmód elterjedt volt, például Reguly Antal nyelvész, utazó és néprajzkutató síremléke is ebbe a típusba tartozik. Kölcsey Ferenc halálának századik évfordulójára, 1938-ra új, nagyszabású síremléket emeltettek a tiszteletére. Ezt a második szatmárcsekei emléket már Béla fia, Antal készítette. A cégalapító unokája így írt visszaemlékezésében legkedvesebb alkotásáról: „Terveim közül legjelentősebb (méretek tekintetében is) Kölcsey Ferenc nagyszabású síremléke, amelyet szülőfalujában állítottunk fel. A költő előkelő és szerény emberi lényét, klasszikus ízlését, a mindenségnek felfelé kitáruló költészetét igyekeztem azon kor architektonikus elemeinek felhasználásával kifejezni.” (A síremlék felavatásáról szóló filmhíradót megtaláljuk az online elérhető filmhíradó-archívumban.)
Hasonlóan „közös” alkotásuk az 1860 körül elkészült kiskőrösi Petőfi-mellszobor is, amely homokkőből készült, és az időjárás viszontagságainak következtében az 1930-as években kettéhasadt. A helyreállítását ugyancsak a „Gerenday A. és Fia” cég végezte, és a felavatási ünnepségen már az unoka, Antal helyezett el koszorút az emlékműnél.
A kiskőrösi Petőfi-szobor első változata a Vasárnapi Ujság 1862-es évfolyamából
Gerenday Antal 1936-ban vette át a vállalat vezetését. A II. világháború alatt tiltakozott az üldözések ellen, nem volt hajlandó a cégnél dolgozó zsidó tagok kizárására sem. Ahol csak tudott, segített a rászorulóknak. Visszautasította egy jó minőségű fekete svédgránit-árukészlet átvételét is, mert a szállítók nem tudtak kielégítő választ adni a kövek eredetéről. Később kiderült, hogy gyalázatos módon a prágai zsidótemető lecsiszolt felületű sírköveit akarták neki jutányos áron eladni. Antal a háború után perui származású feleségével Peruban telepedett le. Elutazása után húga, dr. Lukácsy Istvánné Gerenday Alice lett a cég utolsó főnöke, aki az 1949-es államosításig vezette a családi vállalkozást. A Gerenday-féle márványműgyár fővárosi és vidéki síremlékei, köztéri alkotásai és emléktáblái ma is hirdetik a mintegy száz évig fennálló vállalkozás sikerét. Ezek az alkotások nemcsak egy-egy családra, kiváló művészre vagy tudósra emlékeznek, hanem a cégalapító Gerenday Antal életművére is.
Nyitókép: Gerle Lajos építész Fiumei úti temetőben álló sírkövének részlete, amely a Gerenday-cég kivitelezésében készült
A korabeli források mellett felhasznált irodalom:
Ifj. Gerenday Antal, Egy darab pesti múlt a Gerenday-cég évszázados íróasztala mellől nézve, kézirat, 1972.
Kemény Mária, A Gerenday-féle sírkőgyár története (1847–1952), Ars Hungarica 1983, 11. évf., 1–2. szám, 93–126.
Lukácsy András, Lex Gerenday: Egy polgárcsalád 150 éve, Bp., Corvina, 2011.
Kapcsolódó írások
Színház és söröző is volt a Kilián laktanyában – 180 éve tervezték az Üllői úti kaszárnyát
2024. szeptember 6. 11:00
Az egykori Mária Terézia, majd Kilián laktanya nevét minden hadtörténet vagy várostörténet iránt érdeklődő ismeri, de az épület születésének körülményeiről vagy sorsának gyakori változásairól valószínűleg kevesebben tudnak. Az eltelt majdnem két évszázad alatt a volt kaszárnya nagyon sok változást ért meg, már régóta nem katonák lakják, de hogy a városlakók számára is használható, elérhető épület lesz-e (és ha igen, mikor), arról még nem született végleges elképzelés.
Meglepően kevés magyar olimpiai bajnoknak van szobra Budapesten
2024. augusztus 11. 12:30
Miközben hazánk a sikeresebb nemzetek közé tartozik az olimpián, több száz olimpiai bajnokunk közül alig néhánynak van méltó szobra Budapesten. Ám így is akadnak érdekes alkotások. Míg a prímet az Aranycsapat tagjai viszik, a legtöbb olimpiai aranyérmet nyert magyar sportoló egész alakos szobrát hiába keresnénk.
A Nemzeti Múzeumtól a Közgyűjteményi Központig
2024. július 2. 14:00
A Széchényi Ferenc által 1802-ben alapított Nemzeti Múzeum 1847-ben kapta meg ma is álló, önálló épületét Belső-Józsefváros szívében, a Múzeum körúton. Részben az ebből kivált szakmúzeumokból, részben pedig a XX. században alakult más intézményekből jött létre a nemrég felállított Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, mely július 1-től kezdte meg működését.
Ezek a cikkek is érdekelhetik
Folytatódnak a Pázmány Campus bontási munkálatai
2024. október 3. 18:00
Október első hetében folytatódik a Pázmány Campus tömbben, a józsefvárosi Palotanegyedben a belső épületek, a paloták közé ékelődő irodaépület, valamint a már elbontott stúdióépület és garázs melletti hátsó épület bontása. A Magyar Rádió egykori telephelyén a fellelhető értékeket megpróbálják megőrizni, az értékes tárgyakat, amelyeket most kézi bontással tárnak fel, majd átadják az értékleltárban megjelölt fogadó szervezeteknek.
Megújult Izsó Miklós síremléke a Fiumei úti sírkertben
2024. október 3. 14:00
Megújult Izsó Miklós szobrászművész eredetileg közadakozásból emelt síremléke a Fiumei úti sírkertben. A carrarai márványból készült, közel 135 éves síremléket teljeskörűen felújították.
Buszok Budára
2024. október 1. 17:00
Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.
További cikkeink
Buszok Budára
Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.
Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója
Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.
Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása
A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.
A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket
A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.
Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk
Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.
A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt
Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.
A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget
Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.
A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház
A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.
Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal
Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.
Egy ókori isten Pesten
Az épületek homlokzatain elhelyezett díszítések, legyenek azok szobrok vagy domborművek, sokszor nemcsak egyszerű, esetleg formakönyvből származó dekorációk, hanem beszédes alkotások is. Több olyan középület található Pesten a főútvonalak mentén, amelyeken a görög isten, Hermész alakja látható.
Akinek nincs szobra a Hősök terén – III. Béla király emlékezete a fővárosban
Mintegy fél évszázaddal Buda alapítása előtt, 1189-ben kétszer is diplomáciai találkozó helyszíne volt Óbuda: III. Béla király nyáron itt látta vendégül a keresztes hadjáratra induló német-római császárt, majd fél évvel később ugyanitt fogadta a császár követét. Az utókor által Magnus Bela Rex néven emlegetett királyt Székesfehérváron temették el, de a XIX. században a budavári Mátyás-templomban helyezték el földi maradványait. Cikkünkben felidézzük, milyen lehetett Óbuda a király 835 évvel ezelőtti itt-tartózkodása idején.
A 12-es buszjárat vége
Budapest egyik legfontosabb buszjárata volt a 12-es autóbusz, amely 1932-től közlekedett a Nagykörúton. Ezen a vonalon mutatkoztak be 1959-ben az új, óriás Ikarusok is. A nagykörúti autóbusz-történet 1989 szeptemberében ért véget.
A 7 jegyű telefonszámok bevezetése
A budapesti telefonálás 35 évvel ezelőtt alapjaiban változott meg. Az addig több mint 50 éve használt 6 jegyű telefonszámok 1989. szeptember 2-án éjféltől 7 jegyűre változtak. Az előkészítő munka évtizedekre szólt, de mire a magyar vezetékes telefonhálózat elérte volna a kívánt szintet, jórészt idejétmúlttá vált.
Színház és söröző is volt a Kilián laktanyában – 180 éve tervezték az Üllői úti kaszárnyát
Az egykori Mária Terézia, majd Kilián laktanya nevét minden hadtörténet vagy várostörténet iránt érdeklődő ismeri, de az épület születésének körülményeiről vagy sorsának gyakori változásairól valószínűleg kevesebben tudnak. Az eltelt majdnem két évszázad alatt a volt kaszárnya nagyon sok változást ért meg, már régóta nem katonák lakják, de hogy a városlakók számára is használható, elérhető épület lesz-e (és ha igen, mikor), arról még nem született végleges elképzelés.
Ahol világhírű tudósok tanultak – 120 éves a Fasori Evangélikus Gimnázium
Hazánk számos világhírű tudóst adott a világnak, akik felfedezéseikkel és találmányaikkal egészen átformálták a XX. századot. Bár többségük nem Magyarországon futott be ragyogó karriert, az ahhoz szükséges alapismereteket hazai iskolákban sajátították el. Közülük kiemelkedik a Fasori Evangélikus Gimnázium, mely éppen 120 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a tanulók előtt. A tanév kezdetén cikkünkben az intézmény történetétől olvashatnak.
A Földalatti eredeti kocsijai
Nemrég írtunk a földalatti vasút építésének megkezdéséről, amelynek most volt a 130. évfordulója. A mostani cikk azokat a kocsikat mutatja be, amelyekkel a megnyitótól egészen az 1973-as átépítésig közlekedett ez a páratlan városi vasútvonal.
A Keleti pályaudvar tervezője – Az ismeretlen Rochlitz Gyula
Rochlitz Gyula neve kevéssé ismert, pedig meghatározó épületeket tervezett Budapesten. A legtöbben talán a Keleti pályaudvart ismerik, de más munkáit is megtaláljuk a fővárosban. Rochlitz egész pályafutása alatt a MÁV épületeit tervezte, de olyan alkotásokhoz is köze volt, mint az Operaház.
Budapest tengeri kikötő lett egy 90 éve vízre bocsátott hajó miatt
A hajót, amely újra elérhetővé tette a tengereket Magyarország számára, és amely tengeri kikötővé varázsolta Budapestet, 90 éve bocsátották vízre Újpesten. Ez volt a Budapest Duna-tengerjáró hajó.
Ahol József Attila múzsája is lakott – Tisztviselőknek épült a Ganz-gyár százéves bérháza az Ugocsa utcában
Száz évvel ezelőtt a lakásínség enyhítésére az állam nagyszabású lakásépítési akciót szervezett, melybe a vállalatokat is be akarta vonni. Ennek érdekében adókedvezményeket és kölcsönt ígért azoknak, akik bérlakások építésébe fogtak. Az akcióba bekapcsolódott a Ganz-gyár is, mely a kor egyik ismert építészével, Wälder Gyulával terveztette meg budai lakóházát a tisztviselői számára.
Alagút az Andrássy út alatt – 130 éve kezdődött a Kisföldalatti építése
Kevesebb, mint két év volt a megépítésére, késésről szó sem lehetett, ráadásul addig szinte példátlan dolgot kellett felépíteni, egy föld alatt vezetett, elektromos meghajtású városi vasutat. Lehet, hogy ma inkább elhalasztanák a kezdést, 1894-ben azonban bátran belevágtak a földalatti építésébe.
A villamosok nélküli Erzsébet híd
A budapestieket nagyon zavarta, hogy az Erzsébet híd 1903-as megnyitása után több mint egy évtizedig nem járt villamos a hídon, holott a vágányok elkészültek, és villamos is közlekedett a hídfőkig. Érthetetlen volt, hogy miért nem lehet megoldani az összeköttetést a két városrész között.
Alpár Ignác árnyékában – 165 éve született Alpár Ede műlakatosmester
Közhelyszerű megállapítás, hogy egy lakóház vagy középület megszületésének legfontosabb szereplője az építész. Az építkezés során az ő elképzelései válnak valóra, a munkálatokban résztvevő többi szereplőre kisebb felelősség hárul, de nevüket is kevesebben ismerik meg. Ettől természetesen egy épületszobrász, ólomüvegablak-készítő vagy éppen műlakatos is elérheti a szakma és a lakók, felhasználók megbecsülését. Alpár Ede is ilyen mester volt, az pedig, hogy testvére, Alpár Ignác a hazai építészet kimagasló alakja lett, bizonyára előnyt, de kihívást is jelenthetett a számára.
Öt érdekesség a 140 éves Keleti pályaudvarról
Nemcsak a közlekedési gondokat oldotta meg, de a magyar ipar büszkeségének is számított az 1884. augusztus 15-én átadott Keleti pályaudvar, ahonnan másnap gördültek ki az első szerelvények. Az épület több szempontból úttörőnek és hipermodernnek számított, noha az építkezés nem indult könnyen. Az évfordulóra öt érdekes tény felidézésével emlékezünk.
Nagy hatású kis templom – 285 éves a kőbányai Conti-kápolna
Kőbánya egyik közlekedési verőere a Kápolna út, mely ugyan négysávos és rendkívül nagy forgalmat bonyolít, nevét mégis egy aprócska épületről, a Conti-kápolnáról kapta. A kerület legrégibb épülete ez, melyet éppen 285 évvel ezelőtt kezdett építeni az olasz származású Conti Lipót Antal kőfaragómester. Az évforduló alkalmából körbejárjuk Kőbánya e nagy hatású kis épületét.
Az omnibuszok megrendszabályozása
A budapesti omnibusz-közlekedést jó ideig sok üzemeltető és átláthatatlan rendszer jellemezte. Ám egy 1884. augusztus 7-én elfogadott rendelettel jóval szigorúbb szabályozást vezettek be. A törekvés, hogy az egész hálózatot egy cég üzemeltesse, azonban megbukott.
Meglepően kevés magyar olimpiai bajnoknak van szobra Budapesten
Miközben hazánk a sikeresebb nemzetek közé tartozik az olimpián, több száz olimpiai bajnokunk közül alig néhánynak van méltó szobra Budapesten. Ám így is akadnak érdekes alkotások. Míg a prímet az Aranycsapat tagjai viszik, a legtöbb olimpiai aranyérmet nyert magyar sportoló egész alakos szobrát hiába keresnénk.
A József nádor tér gigásza – Banknak épült a Pénzügyminisztérium mai székháza
A Pénzügyminisztérium hamarosan elkészülő várbeli központja méltó otthona lesz a nagy tekintélyű intézménynek, mely azért az elmúlt közel nyolcvan évben is egy patinás épületben működött. A József nádor téri székházat eredetileg a Magyar Általános Hitelbank számára tervezte Alpár Ignác, aki zseniálisan tudta kifejezni az építészet nyelvén a sikeres pénzintézet hatalmának nagyságát. Művét száztíz évvel ezelőtt a Magyar Építőművészet hasábjain is bemutatta, számos tervvel és fotóval illusztrálva, cikkünkben ezek egy részét is közöljük.
Így szállták meg a románok Budapestet 105 évvel ezelőtt
A magyar főváros a közel nyolcszáz éves történelme során számtalan sorscsapást volt kénytelen elszenvedni. A XX. század megrendítő eseményeit immár drámai fotók is megörökítették.
Szívszorító látni a 105 évvel ezelőtt készült budapesti felvételeket is, amelyeken az ország jelképes épületei előtt, így a budai Várban vagy a Kossuth téren a fővárost több hónapig megszállva tartó román katonák pózolnak.
Az első közlekedési kódex
A gyalogosokat a járdára terelték, megszabták, hol lehet átkelni az úton, és előírták, hogy a gyerekek számára a városokban és a nagyobb forgalmú községekben játszótereket kell kijelölni. Sok minden más is volt a 95 éve elfogadott első egységes közlekedési kódexben, amely több száz oldalon foglalta össze a közlekedők kötelességeit és a járművekre vonatkozó szabályokat.
„A magyar hazát a kultúra teheti ismét naggyá” – Így szervezte át Klebelsberg a Nemzeti Múzeumot és a többi közgyűjteményt
A most megalakult Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ hallatán sokaknak a két világháború közötti, Klebelsberg Kunó által életre hívott Gyűjteményegyetem jut az eszébe, melynek a Nemzeti Múzeum is a része volt. Az viszont már kevésbé ismert, hogy ennek a Gyűjteményegyetemnek a nevét 1934-ben Magyar Nemzeti Múzeumra változtatták.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció