Örökségünk

Regiomontanus: a reneszánsz csillagász Budán Johannes Regiomontanus, Mátyás király csillagásza 550 éve kezdett tevékenykedni Budán, ebből az alkalomból nyílt az életművét reprezentáló kamarakiállítás az OSZK Kézirattárában. Regiomontanus nevével egy domborművön is találkozhatunk a várkert déli oldalán.

Versenyben a budapesti Sziklakórház az Év Európai Múzeuma címért A budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum és a gyulai Almássy-kastély Látogatóközpont is bekerült idén az Év Európai Múzeuma díj 40 legjobbja közé. Az immáron 10 éve állandó kiállításként működő Sziklakórház történetiségével és autentikus, hamisítatlan környezetével mutathat újat.

Hetven év után megnyílik a Román csarnok a Szépművészetiben Márciusban megnyílik a Szépművészeti Múzeum világháború óta elzárt, most felújított Román csarnoka.

Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve? Éppen egy éve jelentette be a külföldi tulajdonos képviselője, hogy 2020-ban luxusszálloda nyílik a Drechsler-palotában, ismertebb nevén a volt Balettintézetben. Lechner Ödön korai művészetének egyik legnagyszabásúbb épületén azonban még az állagmegóvást sem biztosították ez idő alatt.

Világörökséggé nyilvánítanák a limest A Római Birodalom egykori határvidékének emlékeit, közöttük Aquincummal világörökségi helyszínnek nyilváníttatná négy ország.

„Itt van a város, vagyunk lakói…” – Cseh Tamás 75 Január 22-én nemcsak a magyar kultúrára emlékezhetünk: ez a nap egyúttal Cseh Tamás születésnapja is. Idén lenne 75 éves, és már 9 éve annak, hogy elhunyt. Az évforduló kapcsán összeszedtük, milyen kapcsolata volt a „dalnokként” emlegetett előadónak Budapesttel.

Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.

Európai Örökség címre jelölték a Dohány utcai zsinagógát Ezzel Magyarországnak a Páneurópai Piknik Emlékpark és a Zeneakadémia mellett már három helyszíne szerepelhet a listán.

Veszélyben egy neoreneszánsz lakóház – Mi lesz a Paulay u. 52. sorsa? Eredetileg november 30-án döntött volna Terézváros Önkormányzata a Paulay Ede utca 52. számú neoreneszánsz ház kiemelt védettségének megszüntetéséről, de az ügyet levették a napirendről. Ennek az is oka lehet, hogy több írás is napvilágot látott, amely tiltakozott az épület tervezett elbontása ellen. De mi a ház története? Nálunk elolvashatják.

Másfél milliárd forint jut népi műemlékekre Mintegy 1,5 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre azoknak, akik a saját tulajdonukban lévő népi építészeti műemlékeket szeretnék felújítani.

Templomok és titkok: a fővárosi protestantizmus nyomában Közelít a Reformáció 500, azaz a wittenbergi 95 pont kiszögelésének fél évezredes jubileuma – városszerte sűrűsödnek a programok. A nagy évforduló kapcsán mi is a fővárosi protestánsok nyomába eredtünk: mutatunk tíz regényes múltú templomot.

Ilyen Budapest az Országház kupolájából! Nem mindennapi, szédületes látvány tárul a parlament kupolájába felmerészkedők elé.

A féken tartott idő – 133 éves az Operaház Pontosan 133 éve, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a budapesti Operaház. Utoljára több mint 30 éve újították fel teljesen az épületet, a homlokzat, a nézőtér és az üzemterületek korszerűsítése és megóvása érdekében a munkálatok idén ősszel újra elindultak.

Gellért fürdő: szecessziós luxus, modern gondok Budapest egyik legszebb, szállodával egybeépült gyógyfürdője majd száz éve a fővárosi Duna-part éke, a patinás épületegyüttes sorsa azonban korántsem indult ilyen rózsásan.

Így búcsúzunk az Iparművészeti Múzeumtól Felújítás miatt a következő öt évben nem lesz látogatható a főváros egyik legizgalmasabb múzeumépülete. A Látóhatár Kiadó által megjelentetett Lechner összes könyvvel a kezünkben (szerzők: Halász Csilla, Ludmann Mihály, Viczián Zsófia) ezúttal azt vesszük számba, mitől búcsúzunk egy időre – no meg azt is, hogy mit szeretnénk megújulva viszontlátni.

Kitárja kapuit a Magyar Képzőművészeti Egyetem Idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai programjában a Magyar Képzőművészeti Egyetem.

Újra látogatható a Mária Magdolna torony A közel 600 éves műemlék Buda egyetlen, eredeti állapotban megmaradt, gótikus stílusban emelt középülete.

Felújították az Országház Delegációs termét Újraalkották a parlament Delegációs termének háború előtti berendezését

Arany a Múzeumkertben: megújul az egyik legszebb köztéri szobrunk Csütörtök óta leghíresebb szobra nélkül fogadja a látogatókat a Múzeumkert: Arany János legendás bronzalakját ugyanis restaurálás céljából elszállították, az alkotás története azonban ennél jóval izgalmasabb.

Műemlék épületben kapott helyet a Jókai Anna Szalon Egy 1860 körül épült, romantikus stílusú műemlék épületben kapott helyett a Jókai Anna Szalon, amely szeptember 1-jén nyílt meg az I. kerületi Iskola utca 28. szám alatt.

Hova tűnt a Csikós-szobor a Várból? Aki mostanában a budai Várban, a Hunyadi udvaron jár, több furcsaságot is észrevehet. Ezek egyike, hogy a kordonokkal körülvett Csikós-szobor egy ideje már nincs a helyén. Az alkotást ugyanis elszállították, mi azonban utánajártunk a dolognak.

Gyógyuló sebhelyek: újjászületik a budai örökség Itt is, ott is állnak Budán olyan épületek, amelyek mellett évek óta sóhajtva megyünk el, szomorúan látva az épített örökség csendes leromlását. De most mintha valami elindult volna: sorra újulnak meg ezek a házak. Körkép a budai oldalról.

Lechner-villák: a Városliget két ékköve Folytatjuk a budapesti kalandozást, kezünkben a Lechner összes albummal. Újabb meglepetések következnek: ezúttal a Liget környékét járjuk be az építész nyomában.

Folytatódik a nemzeti kastély- és várprogram Országszerte összesen 39 épületet érint a nemzeti kastély- és várprogram.

A Seuso-kincsek második fele is hazakerült Sikerült visszaszerezni a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját. A Seuso-kincseket most szombattól a Parlamentben kiállítva láthatja majd a nagyközönség.

Miért bontják a belvárosi épületeket? Kinek tesz jót, ha olyan, nagyjából egységes képet mutató utcákból is eltüntetjük a házakat, amelyek kisebb-nagyobb csoda folytán túlélték az elmúlt század viharos történelmét? Az elmúlt időszakban több olyan belső-pesti épületet is lebontottak, amelyeknél ezt a házak állapota nem indokolta volna, mára mégis csak hűlt helyüket találjuk. A szempontokat nem kell nagyon keresnünk, a fő kérdés inkább az: mit jelent mindez nekünk, városlakóknak?

Mindenkinek elérhető lett a Közlekedési fotóarchívuma Egyedülálló fotódokumentációt tett közzé a Közlekedési Múzeum és a Fortepan.

Vízgépháznak készült, kávézó lett belőle A Várkert kioszk épületének díszes tornya a szivattyúgépek kéményét rejtette, a XIX. század végéig naponta 1 300 000 liter vizet küldtek fel innen a Palotába. A budai part ipari épületnek indult ékszerdoboza végül volt kávézó, vendéglő, táncterem és jelmezraktár, majd kaszinó is. 130 év alatt több kísérlet indult az újrahasznosításra, 1986-ban is alaposan kidolgozott terv készült.

Történelmi gyászhintót állítanak ki a Fiumei úti sírkertben Kiállítják a világ egyik legnagyobb gyászhintóját a Fiumei úti sírkertben. Az Apponyi-hintó kalandos történetét kevesen ismerik, pedig a gyönyörű, díszes jármű a hajdani gyászhintók egyik utolsó megmaradt példánya.