Így búcsúzunk az Iparművészeti Múzeumtól

2017. szeptember 15. 10:08

Felújítás miatt a következő öt évben nem lesz látogatható a főváros egyik legizgalmasabb múzeumépülete. A Látóhatár Kiadó által megjelentetett Lechner összes könyvvel a kezünkben (szerzők: Halász Csilla, Ludmann Mihály, Viczián Zsófia) ezúttal azt vesszük számba, mitől búcsúzunk egy időre – no meg azt is, hogy mit szeretnénk megújulva viszontlátni.

Keletre magyar! Ez volt a jeligéje annak a pályázatnak, amelyet Lechner Ödön és Pártos Gyula nyújtott be 1891-ben egy új iparművészeti múzeum és iskola, illetve a kapcsolódó szolgálati lakások számára létesítendő épületegyüttes tervezésére. Az eredmény valóban keletiesre sikerült – az épület pedig ma is ámulatba ejti az arra járókat. Az alábbiakban tizenkét pontban szedtük össze, mitől olyan nagyszerű ez az alkotás, illetve azt is, hogy eredeti fénye hogyan kopott meg itt-ott. Átmeneti búcsú ez a felújítás miatt most lezárt épülettől, és egyúttal reményteli előre tekintés is.

1. A Lechner-épületek hangsúlyos eleme: a Zsolnay-tető

Zöld és sárga tetőcserepek, mívesen kidolgozott kémények: Lechner számára fontos volt a tető (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

Lechner Ödön épületeinek általában hangsúlyos eleme a tető: itt is így van ez. Kígyóbőrként simuló zöld és sárga tetőcserepek, mívesen kidolgozott kémények, hullámzó sárga él- és csúcsdíszek váltakoznak odafönn. Mind a Zsolnay gyár terméke, százezres nagyságrendben. Sok évtizedet, két világháborút és egy súlyos 1956-os pusztítást is átvészeltek, de bizony mostanra már sok megérett a cserére. A felújítás egyik nagyszerű hozadéka lesz a tetőteraszok megnyitása: így közelebbről is megcsodálhatjuk majd a tetőzet szépségét.

2. „Fejlettségünkről fog tanúskodni”: az utcai homlokzat

Wlassics Gyula korabeli kultuszminiszter is támogatta a pirogránit használatát a homlokzaton (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

A főhomlokzat erőteljes középrizalitját mázas, virágmintás Zsolnay-kerámia fedi, de a homlokzat többi része is pirogránit borítást kapott. „A Zsolnay-gyárban készülő pyrogranit hazai iparunk oly sajátos és a külfölddel szemben is haladást jelző terméke, hogy az iparművészeti múzeum és iskola épületén már az anyag magában is e téren elért fejlettségünkről fog tanúskodni; míg ellenkezőleg az iparművészeti palotának a bevakolása annak kezdetleges és alacsony fokára engedne következtetést” – így érvelt Wlassics Gyula, korabeli kultuszminiszter, hogy miért érdemes kifizetni ezért a tetemes vételárat. És valóban: a burkolat tartósnak bizonyult. Sajnos azt az előnyét, hogy ez egyúttal egy jól lemosható felület is, kevéssé használták ki az elmúlt évtizedekben, így a míves pirogránitot most vastag szürke por fedi. Reméljük a megújulás után erre is lesz megoldás.

3. Az iparművészet allegorikus alakjai: szobrok a kupola alatt

Textilművészet, kerámia-műipar, dekoratív szobrászat és ötvösművesség: ezt ábrázolják a szobrok (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

Az épület falait fenn főpárkány és oldalt ívelt orommező zárja. A figyelmes szemlélő az említett kerámiaburkolaton túl még más díszítő elemeket is megfigyelhet. Így a kupola alján álló négy nemzeti viseletben álló szobrot is, melyek a textilművészetet, a kerámia-műipart, a dekoratív szobrászatot és az ötvösművességet szimbolizálják.

4. Színkavalkád és formai sokszínűség: a nyitott előcsarnok

Itt alkalmazták először kültéren a Zsolnay gyár egyedülálló újítását, az eozinmázat (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

A három irányban nyitott előcsarnokba dől be a fény. Van is mit megvilágítania: itt olyan színkavalkád és formai sokszínűség fogadja a látogatót, hogy meg is kell rögtön állnia. A Zsolnay-kerámia „bemutatóterme” ez, és egyúttal a két keletre figyelő alkotó, Lechner Ödön és Zsolnay Vilmos találkozásának csodás produktuma. Ipartörténeti pillanat is: itt, a nyitott előcsarnokban alkalmazták először kültéren, a gyár egyedülálló újítását, az eozinmázat, amely ezután a Zsolnayt az egész világon ismertté tette. Egészen lenyűgöző a mennyezeten feltűnő stilizált növény- és virágmintás díszítés is.

5. Ferenc József, személyesen: emléktábla az épületen

Ferenc József 1896. október 25-én avatta fel a csaknem kész épületet (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

Az építés a terveket követően két évvel, 1893 őszén kezdődött meg. 1895-ben már a szakipari munkák és a belső berendezések kivitelezésére hirdettek pályázatot: versenyfutás volt az idővel, hogy az ország nagy millenniumi ünnepére minden a helyére kerüljön. De az épület a tervezett határidőre sajnos nem készült el. A hivatalos megnyitás mégis a lehető legünnepélyesebb volt: maga az uralkodó, Ferenc József avatta fel Wlassics Gyula kultuszminiszter jelenlétében 1896. október 25-én – bár a belső festés és berendezés még hiányzott. A tényleges átadás egy jó évvel később, 1897. november 20-án történt meg.

6. Elakad a lélegzet: a belső előcsarnok

Az 1920-as évek végén a színes belső falfelületeket fehérre festették. Felújítást után visszakapják a belső tér az eredeti színezést (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

Ez az a tér, ahová az ajtón belépve megérkezik a látogató – és itt el is akad a lélegzete a feltáruló látványtól. A vastag, díszes oszlopkötegekkel határolt tér sajátos atmoszférát áraszt. A tekintet pedig keresi a beeső fény forrását: az emeleteket áttörő nyíláson át innen pillanthatjuk meg az épület felejthetetlen felülvilágító üvegkupoláját. Valamikor minden gazdagon díszített volt, de aztán az 1920-as évek végén az eredeti belső festéseket lefestették. Így ma a fehér szín az uralkodó, amely a különleges formavilággal és a stukkókkal párosulva az egész épületnek csipkeszerű hatást ad. Ez az egyöntetű fehérség a felújítás után el fog tűnni: az eredetit egykori fényképek és vázlatok alapján rekonstruálják.

7. Művészi elemmé vált az ipari forma: a kiállítási csarnok üvegteteje

Eredetileg az üvegtető fal melletti sávjában színes, virágdíszes üvegek voltak (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

A nagy kiállítási csarnok rövidebb oldala tizennyolc, hosszabbik huszonhét méteres. Egy ekkora tér fedése és megfelelő megvilágítása már komoly építészeti feladvány: de Lechnerék ezt is sikerrel vették. Korábban csak ipari épületeknél, vásárcsarnokoknál vagy pályaudvaroknál alkalmaztak acélszerkezetes üvegtetőket. Az ipari forma itt művészi elemmé vált, díszes konzolai méltó párjai a kő boltíveknek. Eredetileg az üvegtető fal melletti sávjában színes (virágdíszes) üvegek voltak, de amikor a II. világháború után (1949-ben) helyreállították, már csak sima üvegtáblákkal helyettesítették. A felújítás után a tervek szerint újra a szélein virágmintás tetőüvegezésben gyönyörködhetünk.

8. Csodálatos részletek: lépcsőházak és folyosók

A felújítás után az épület belülről is körbejárható lesz (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

Oszlopkötegek, hullámzó szamárhát-ív és golyós díszítés – az épületben sétáló látogató újra meg újra csodálatos részleteket fedezhet fel. A folyosók rendszerét a felújítás során is megőrzik, az épület belülről is körbejárható lesz.

9. Mintás öntött kő: a padlózat

A nagy kiállítási csarnokban is helyreállítják a gyönyörű eredeti padlózatot (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

A mintás öntött kő valamikor számos budapesti épületben látható burkolási megoldás volt. Az Iparművészeti Múzeumban is ilyen a padlózat – már ahol megmaradt. Persze ez is felújításra szorul, mert itt-ott már repedezett, törött. Ha hihetünk a látványterveknek, a nagy kiállítási csarnokban is helyreállítják: a mostani nem túl elegáns sárga szín helyett keleti szőnyeget idéző padlózatban gyönyörködhetünk majd.

10. Siralmas kép: az udvari homlokzat

Évtizedek óta nem tatarozták az épületet (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

Az épület az utcáról nézve sincs fényes állapotban, de az udvar felől sajnos még siralmasabb kép tárul fel. Omló vakolat, évtizedek óta nem tatarozott falak, ötletszerűen kivezetett vezetékek és szellőzők. Pedig ez az udvari oldali homlokzat is figyelemre méltó, ha nem is olyan díszes, mint a másik. Az itt alkalmazott viszonylag olcsó, de látványos téglaszalagos ablakkeretezés, Lechner egyik újítása, a megnyitást következő években sorra megjelent az új budapesti épületeken.

11. A hiányzó korona: a laterna

A laterna 2011-re olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani; csak több darabban tudták leemelni (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

A laternát sajnos már jó ideje hiányolnunk kell az épület látványából. A múzeum hangsúlyos, fő kupoláját nyolc borda osztja részekre. Ezek felül egy (értelemszerűen) nyolcszög alakú opeionba futnak össze, amely azután egy díszes, tizenegy és fél méteres laternában folytatódott. Különleges alakjával, feltűnő aranysárga színével valóban koronája volt az épületnek: egészen 2011-ig, amikorra már olyan rossz állapotba került, hogy le kellett emelni. A műveletnél majdnem baj is történt, hisz senki nem tudta, hogy egy korábbi javítás során egyszerűen betonnal erősítették meg a szerkezetet, így annak súlya lényegesen nagyobb lett, mint amihez a leemelő-darut tervezték: ezért csak több darabban lehetett leszedni. A laterna azután a múzeum udvarán hevert (illetve idén a Sziget-fesztiválon is turnézott). Reméljük, 2020-ban újra a kupola tetején látjuk.

12. Lechner tervezte, most megépítjük: az új épületszárny a tákolmányok helyén

Új épületszárny készül a Hőgyes Endre utcában, Lechner eredeti terveit csak a külső homlokzat idézi (Fotó: Ludmann Mihály (a Lechner összes című kötethez készült képek)

Az eredeti tervek szerint az épületegyüttes négyszöget zárt volna be egy kisebb és egy nagyobb belső udvarral. A kisebbik ezek közül meg is épült, a nagyobbik azonban csonka maradt – a pénz is elfogyott, de az eredeti funkcióra, azaz a néprajzi tárgyak elhelyezésére se volt szükség már, ezért se épült fel. Az űrt idővel szerényebb toldaléképületek töltötték ki. Ezek helyére, közel 130 évvel a tervek után, most felépülhet végre az eredeti tervekben szereplő épület: így teljessé válik majd a nagy mű. Igazából persze „csak” az utcai homlokzat lesz Lechnert idéző, belülről és az udvar felől egy kortárs múzeumépületet vehetnek majd birtokba a látogatók – valamikor 2022 táján. A tervek szerint (http://lukacsesvikar.hu/projektek/6/62) az udvarok is élettel telhetnek meg: már most biztosak vagyunk benne, hogy ez lesz a város egyik legjobb helye.

Budapest, építészet, Iparművészeti Múzeum, Lechner Ödön, művészet, Örökségünk, PestBuda, Viczián Zsófia

⁴ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben

2024. november 11. 11:00

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten

2024. november 1. 15:00

A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹