Ha kezünkbe veszünk egy XIX–XX. század fordulójának környékén vagy a múlt század első két évtizedében kiadott magyar nyelvű szecessziós borítójú díszkönyvet, nagy az esélye, hogy a magyar könyvkötészet legnagyobb alakjának, Gottermayer Nándornak, illetve kötészetének munkáját tartjuk a kezünkben. A magyar iparművészet mára méltatlanul elfeledett nagysága méltán állítható párhuzamba a kor több jelentős művészével: Róth Miksa üvegfestővel, Thék Endre bútorasztalossal vagy Jungfer Gyula díszműkováccsal, ezért érdemes megemlékezni munkásságáról.
Gottermayer könyvkötő intézetének céghirdető kártyája (Forrás: gyujtemeny.imm.hu)
Gottermayer Nándor portréja (Forrás: Magyar Grafika, 1924)
Gottermayer Nándor 1852-ben született Budapesten, szegény szülők gyermekeként. A pécsi Weidinger-féle könyvkötészetnél inasnak állt, majd felszabadulva külföldön folytatta a megkezdett tanulmányait (Bécsben, Berlinben, Lipcsében, Párizsban), ahol ismereteit kiegészítette, tapasztalatait bővítette. Hazatérése után Méhner Vilmos könyvkötészetének lett a munkatársa, majd 1879-ben önállósította magát. Halfer József könyvkötővel a belvárosban, a Váci utca 11.-ben közösen alapított céget, s ez lett az alapja a később már önállóan vezetett Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézetének. Ebben a házban működött ekkor a Révai Testvérek könyvkereskedése is.
Négy év múlva, immár egyedüli vezetéssel a gróf Károlyi utcában rendezte be az új és lényegesen nagyobb üzemét. Ezt a helyiséget később a Franklin Társulat terjeszkedése miatt átengedte nekik. 1904-ben költözött a Királyi Pál (korábbi nevén: Lövész) utca 5. szám alatti többemeletes épületbe, ahol lehetővé vált egy igazi nagyüzem kialakítása, gépek tömegével, több mint kétszáz munkással. A földszinten voltak az irodai helyiségek, az emeleteken pedig a műhelyek. Gottermayer az üzem bővülése miatt később a Királyi Pál u. 7. szám alatt egy új, négyemeletes bérházat emeltetett. Az ebben az épületben berendezett műhelybe több százezer koronáért hozatott gépeket, így üzeme ekkor már a legmodernebbek közé tartozott Európában.
Gottermayer könyvkötészetének Királyi Pál utcai központja (Forrás: Képeslapmúzeum Facebook-oldala)
21 kötetes díszalbum az Osztrák–Magyar Monarchiáról (Forrás: konyvlabirintus.hu)
A híres Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városai sorozat is Gottermayer-kötésű (Forrás: antikvarium.hu)
Gottermayer fő célja az volt, hogy az itthoni könyvkötészetet ebben az időben uraló német ipar kiszorításával létrehozza a magyar könyvkötészetet. Ezt a célkitűzését szívós, kitartó munkával sikerült megvalósítania, ráadásul a lehető legmagasabb művészi színvonalon. Alapos szaktudása, hihetetlenül kifinomult ízlése és a külföldön megszerzett tapasztalatai alapozták meg a hírnevét és a sikereit. Az érdemrendeknek és a kitüntetéseknek egész sorát kapta meg: többek közt a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, amelyet az uralkodó adományozott neki, pápai kitüntetést kapott „Sylvester pápa lovagrendje” címen, megkapta a francia becsületrendet, az olasz koronarendet, a párizsi világkiállításon pedig aranyérmet nyert.
Szakmai sikereinek fontos állomását jelentette, amikor az 1896-os ezredéves kiállításon könyvkötészetének gyűjteményét bemutatta. A XV. csoport (sokszorosító- és papíripar) pavilonjában kapott helyet Gottermayer kiállítása. Egyik részében a mindennapi könyvárusi forgalomban lévő könyveket lehetett megtekinteni, amiket nagy példányszámban készített. Legtöbbjük angol vászon vagy celluloid, arany – dombor – és színes nyomású kiállításban volt látható. A táblák eredeti rajzait és ékítményes díszítéseit a cég saját rajzolói tervezték. A kiállítás másik csoportjában az egyedi díszművek voltak láthatóak egy szekrényben elhelyezve.
Arany János verseinek életműkiadása szecessziós borítóval (Forrás: vatera.hu)
A katholikus Magyarország című album két kötetben foglalta össze a hazai katolicizmus 900 éves történetét (Forrás: regikonyvek.hu)
Gottermayer szakmai elismertségét jelzi az is, hogy az 1893 és 1904 között megjelenő, összesen 18 kötetes Pallas nagy lexikona (amelyek szintén Gottermayer-kötésűek) 10. kötetében a „könyvkötészet” szócikket az ő cégének könyvborítóival illusztrálták. Látható volt itt többek közt a Weigel-féle biblia festett és poncolt metszéssel, a Le roman de la Rose mozaik berakatos bőrkötése szabadkézi aranyozással, a Márf-féle krónika bőrmozaik kötése szabadkézi aranyozással, festett és poncolt metszéssel, a Dankó Hymnarium pergamen bőrmozaik kötése szabadkézi aranyozással, metszése festett és poncolt, a Missale Romanum kötése bizánci stílusú ékítményekkel díszítve és a Hortulus animae pergamen bőrmozaik kötése szabadkézi aranyozással, poncolt metszéssel.
A századforduló tájékán nagyon sok reprezentatív album, életműkiadás látott napvilágot. Ezek kiadói többségében Gottermayert bízták meg a kötészeti munkával. Így a munkái közé tartozott a 21 kötetes Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben díszalbumsorozat, a híres Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városai sorozat vagy Gracza György 5 kötetes monográfiája, Az 1848–49-i magyar szabadságharcz történetének kötése.
Dedek Crescens Lajos A szentek élete című műve a reprezentatív küllemű vallási könyveket gyarapította (Forrás: muzeumantikvarium.hu)
Katona József Bánk bán című klasszikus drámájának díszkiadása is szép darabja a Gottermayer-cég kötéseinek (Forrás: antikhaz.hu)
A millennium korában sorra jelentek meg a klasszikus költőink és íróink összefoglaló életműkiadásai Gottermayer-kötéssel, így például Arany, Petőfi, Vörösmarty, Kölcsey, Csokonai, Garay, Kisfaludy Sándor, Mikszáth, Eötvös, Jókai, Vas Gereben, Rákosi Viktor művei. A díszkiadásban újra megjelenő Bánk bán vagy Az ember tragédiája borítóit is Gottermayer készítette, akárcsak a népszerű Verne-kötetekét. Kitűnő kapcsolatokat ápolt a nagy kiadókkal, például a Révai Testvérekkel vagy a Singer és Wolfnerrel, így egyre több megbízást kapott tőlük, hasonlóképpen az egyházi kiadóktól.
Dóczi Lajos költeményeinek borítója a szecessziós remekművek jó példája (Forrás: vatera.hu)
Gottermayer-díszkötések a Pallas Nagy Lexikona X. kötetéből (1895) (Forrás: adtplus.arcanum.hu)
Gottermayer Nándor sikerei csúcsán, hosszú betegség után, 1924-ben hunyt el. Családi sírboltja a Fiumei Úti Nemzeti Sírkert árkádsorán található, síremlékét Ohmann Béla készítette. Az üzem vezetését fia, József vette át, aki már apja életében is mellette dolgozott. A sikeres cég sorsa hamarosan új irányt vett: az erősödő gazdasági nehézségek és Gottermayer József betegsége következtében 5 év elteltével, 1929-ben beszüntette működését, így megszűnt a híres könyvkötészet.
Mikszáth Kálmán életműkiadásának festett borítós díszkötete (Forrás: vatera.hu)
A Frithiof-monda aranyozott, vászon díszkötése (Forrás: konyvlap.hu)
A látszólagos kudarc ellenére a könyvszerető emberek a munkáin keresztül évtizedekig megőrizték Gottermayer Nándor emlékét. Ahogy egyik nekrológjában olvashatjuk: „Azok közé tartozott, akik rossz időkben és tespesztő körülmények közt is makacsul ragaszkodtak ahhoz a gondolathoz, hogy az iparnak nem pusztán az a feladata, hogy pénzt csináljon az anyagból, hanem, hogy megnemesítse az anyagot.” Ha egy antikváriumban vagy egy árverésen kezünkbe kerül egy míves Gottermayer-kötésű könyv, jusson eszünkbe, hogy egy nagy művész nemes alkotásával találkoztunk, aki méltó rá, hogy megőrizzük az emlékét.
Díszalbum Arany János költeményeivel, Zichy Mihály rajzaival (Forrás: vatera.hu)
A Gottermayer család kriptája a Kerepesi Úti Nemzeti Sírkert árkádsorán (Forrás: heraldika.blog.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció