Így épültek a felüljárók negyven éve

Írta: Domonkos Csaba

2018. december 23. 12:33

A hetvenes években nagyban zajlott a budapesti úthálózatnak az autós forgalom érdekeit szem előtt tartó átépítése, máig tartó hatásokkal.

Az 1960-as években is születtek elképzelések a közeli és a távoli jövőről. Az ekkor készült rajzokon általában a városokat magas felhőkarcolók között kanyargó, tűszerű lábakon álló felüljárókkal ábrázolták. A XX. század közepén kitört motorizációs láz azt az igényt hozta magával, hogy az autóknak mindenütt megfelelő utakat építsenek.

Természetesen ettől Magyarország és Budapest sem maradt el, legalábbis a szemlélet átvételében. A megvalósítás tekintetében már más volt a helyzet. Igaz, hogy a 1960-as évek végén és a következő évtized elején nagyszabású tervek születtek például a Hungária körút kétszintes kiépítésére, a Szabadság híd helyén, a Duna feletti autópálya-csomópontra, a megvalósítás azonban néhány felüljáróra szorítkozott.

Így kapott felüljárót a BAH-csomópont, a Baross tér, a Nyugati tér (akkori nevén Marx tér), a korszak alkotása a Kacsoh Pongrác úti csomópont. A tervekben máshova is ilyen felül- vagy aluljárókat szántak, pl. a Blaha Lujza térre is. Két, egyenként 300-300 méter feletti felüljárót pedig egyszerre, pont 40 éve adtak át, mindkettő valamiféleképp a metróberuházáshoz kapcsolódva. Az 1978 decemberében átadott két műtárgy közül az egyik az Üllői út forgalmát vezette át a Könyves Kálmán körút felett, a másikat pedig a Sibrik Miklós útnál építették a Kőbánya-Kispest állomás felett.

A Könyves Kálmán körúti felüljáró kezdete 1986-ban (Fotó: Fortepan)

Az Üllői út Budapest egyik leghosszabb – 15 kilométernél is hosszabb –, gyakorlatilag teljesen egyenes sugárútja. A nagy forgalmú út és a Könyves Kálmán körút keresztezésében kiépített felüljáró érdekessége, hogy nem a körutat emelték fel, hanem a sugárutat, mert ekkorra már a Hungária körgyűrű teljes magasvezetését elvetették. A másik, ugyanakkor átadott felüljáró a Sibrik Miklós utat emelte át a vasút felett Kőbánya Kispestnél, ahová a hármas metró végállomását tervezték.

A két felüljáró átadásáról így számolt be december 23-án a Magyar Nemzet: „Átadták a Könyves Kálmán körúti és a Sibrik úti felüljárót. Pénteken reggel birtokba vehették a közlekedők Budapest két új közúti felüljáróját, s az Üllői út csaknem két kilométer hosszan újjáépített kezdeti szakaszát, amelyet a Nagyvárad tértől a Könyves Kálmán körútig teljes szélességben kétszer két nyomvonalon , innen az Ecseri útig pedig kétszer egy sávon adtak át az építők. A felújított útszakasz felezőpontjában ível az útkereszteződés fölött az a harmad kilométer hosszú híd, amely az Üllői út forgalmát emeli át a Könyves Kálmán körúton. Az új útvonalon a metró jelenlegi végállomásától egyenesen juthatnak a személygépkocsik a József Attila lakótelepre, december 27-i üzemkezdettől pedig erre közlekednek a 81-es és a 89-es autóbuszok. Az Üllői út további szakasza az Ecseri úttól a Határ útig csak később épül meg. A 4-es útra tartók továbbra is a Nagyvárad térMező Imre útElnök utcaLigeti körútVajda Péter utcaBenczúr utcaKőér utcaÜllői út terelőútvonalon haladhatnak. Arra irányítják a lakótelep viszonylagos háborítatlanságát szem előtt tartva a tehergépkocsi forgalmat is. Délpest két legnagyobb kerülete, Kispest és Kőbánya határán a Sibrik Miklós út torkolatában hidalja át a vasútállomást a szintén pénteken átadott második felüljáró. Két-két forgalmi sávját járda szegélyezi, amely a XIX. kerületi Kossuth Lajos tér és a Gyömrői út között teszi biztonságosabbá, gyorsabbá a forgalmat. Amire azért is szükség van, mert az új közúti híd közelében a városrész legnagyobb közlekedési csomópontja épül ki, itt lesz a metró, az autóbuszok végállomása, itt fogadja Budapest a vonattal érkezőket. A felüljárón a buszforgalom szintén december 27-én üzemkezdettől indulhat meg”.

A két felüljáró méretei igen impozánsak. A Könyves Kálmán körút felett átvezető 330 méter hosszú, és akkori áron 200 millió forintba került, míg a Sibrik Miklós úti hosszabb, ez 370 méteres, de olcsóbb volt, „csak” 190 millió forintba került. (Az átlagbér havi 2000 Ft körül mozgott, egy Lada autó ára 80 ezer forint volt.) 

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Bontsuk ketté a kérdést.
1./ Preferált külvárosi csomópont
2./ Szerintem azonnal lebontandó csúfság a belső kerületekben.
Nos az Üllői úti és a Váci úti felüljáróval szemben nincsen különösebb esztétikai kifogás.Ezek a Hungária körút fölött vezetik át a forgalmat. Az Eiffel mérnök tervezte Nyugati pályaudvart eltakaró rondaságot azonnal le kellene bontani. A Keleti Pályaudvar előtti felüljárót is mielőbb. A forgalom csillapítására pedig a Hungária körúton belül van szükség. Elsősorban a Nagykörúton belül, én ezt tekintem a klasszikus értelembe vett Belvárosnak. Jó kérdés a BAH felüljáró amely túl keskeny a forgalomhoz, de valahogy beillik a dombos vidékbe.


A gazdasági kritika már megint nem jó!
Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy mit is hasonlítunk össze: a Könyves Kálmán krt-i felüljáró négysávos, a Határ úti kétsávos. Ha ez egy bonyolult probléma, akkor a cikk írójának előbb tájékozódnia kell a szakemberektől, mielőtt szakértőt kezd "játszani"! Az ilyenekből nagyon sok félreértés következik!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó