Az 1960-as években is születtek elképzelések a közeli és a távoli jövőről. Az ekkor készült rajzokon általában a városokat magas felhőkarcolók között kanyargó, tűszerű lábakon álló felüljárókkal ábrázolták. A XX. század közepén kitört motorizációs láz azt az igényt hozta magával, hogy az autóknak mindenütt megfelelő utakat építsenek.

Természetesen ettől Magyarország és Budapest sem maradt el, legalábbis a szemlélet átvételében. A megvalósítás tekintetében már más volt a helyzet. Igaz, hogy a 1960-as évek végén és a következő évtized elején nagyszabású tervek születtek például a Hungária körút kétszintes kiépítésére, a Szabadság híd helyén, a Duna feletti autópálya-csomópontra, a megvalósítás azonban néhány felüljáróra szorítkozott.

Így kapott felüljárót a BAH-csomópont, a Baross tér, a Nyugati tér (akkori nevén Marx tér), a korszak alkotása a Kacsoh Pongrác úti csomópont. A tervekben máshova is ilyen felül- vagy aluljárókat szántak, pl. a Blaha Lujza térre is. Két, egyenként 300-300 méter feletti felüljárót pedig egyszerre, pont 40 éve adtak át, mindkettő valamiféleképp a metróberuházáshoz kapcsolódva. Az 1978 decemberében átadott két műtárgy közül az egyik az Üllői út forgalmát vezette át a Könyves Kálmán körút felett, a másikat pedig a Sibrik Miklós útnál építették a Kőbánya-Kispest állomás felett.

A Könyves Kálmán körúti felüljáró kezdete 1986-ban (Fotó: Fortepan)

Az Üllői út Budapest egyik leghosszabb – 15 kilométernél is hosszabb –, gyakorlatilag teljesen egyenes sugárútja. A nagy forgalmú út és a Könyves Kálmán körút keresztezésében kiépített felüljáró érdekessége, hogy nem a körutat emelték fel, hanem a sugárutat, mert ekkorra már a Hungária körgyűrű teljes magasvezetését elvetették. A másik, ugyanakkor átadott felüljáró a Sibrik Miklós utat emelte át a vasút felett Kőbánya Kispestnél, ahová a hármas metró végállomását tervezték.

A két felüljáró átadásáról így számolt be december 23-án a Magyar Nemzet: „Átadták a Könyves Kálmán körúti és a Sibrik úti felüljárót. Pénteken reggel birtokba vehették a közlekedők Budapest két új közúti felüljáróját, s az Üllői út csaknem két kilométer hosszan újjáépített kezdeti szakaszát, amelyet a Nagyvárad tértől a Könyves Kálmán körútig teljes szélességben – kétszer két nyomvonalon –, innen az Ecseri útig pedig kétszer egy sávon adtak át az építők. A felújított útszakasz felezőpontjában ível az útkereszteződés fölött az a harmad kilométer hosszú híd, amely az Üllői út forgalmát emeli át a Könyves Kálmán körúton. Az új útvonalon a metró jelenlegi végállomásától egyenesen juthatnak a személygépkocsik a József Attila lakótelepre, december 27-i üzemkezdettől pedig erre közlekednek a 81-es és a 89-es autóbuszok. Az Üllői út további szakasza – az Ecseri úttól a Határ útig – csak később épül meg. A 4-es útra tartók továbbra is a Nagyvárad tér–Mező Imre út–Elnök utca–Ligeti körút–Vajda Péter utca–Benczúr utca–Kőér utca–Üllői út terelőútvonalon haladhatnak. Arra irányítják – a lakótelep viszonylagos háborítatlanságát szem előtt tartva – a tehergépkocsi forgalmat is. Délpest két legnagyobb kerülete, Kispest és Kőbánya határán a Sibrik Miklós út torkolatában hidalja át a vasútállomást – a szintén pénteken átadott – második felüljáró. Két-két forgalmi sávját járda szegélyezi, amely a XIX. kerületi Kossuth Lajos tér és a Gyömrői út között teszi biztonságosabbá, gyorsabbá a forgalmat. Amire azért is szükség van, mert az új közúti híd közelében a városrész legnagyobb közlekedési csomópontja épül ki, itt lesz a metró, az autóbuszok végállomása, itt fogadja Budapest a vonattal érkezőket. A felüljárón a buszforgalom szintén december 27-én üzemkezdettől indulhat meg”.

A két felüljáró méretei igen impozánsak. A Könyves Kálmán körút felett átvezető 330 méter hosszú, és akkori áron 200 millió forintba került, míg a Sibrik Miklós úti hosszabb, ez 370 méteres, de olcsóbb volt, „csak” 190 millió forintba került. (Az átlagbér havi 2000 Ft körül mozgott, egy Lada autó ára 80 ezer forint volt.)