PestBuda

Ilyen volt a száz évvel ezelőtti embervédelmi kiállítás a Városligetben Királyi hercegek vállalták a fővédnökséget, a korszak ismert tudósai szervezték a szakmai programokat a városligeti Iparcsarnokban és a külön erre az alkalomra emelt pavilonokban. „Az Ember” címmel 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítás az egészségügy, a rendvédelem, az oktatás- és a nevelésügy legújabb tudományos vívmányait vonultatta fel. A főváros külön pavilonokban mutatta be legmodernebb intézményeit.

A zöldre festett Szabadság hidat 40 éve adták vissza a forgalomnak A Szabadság hidat 40 évvel ezelőtt, 1986-ban hónapokig tartó felújítás után adták vissza a forgalomnak. A híd ekkor számos változáson esett át: visszakerültek rá a történelmi címerek, és a színe a korábbi szürke helyett zöld lett.

Debrecen helyett Budapest – Mégis Kőbányán épül fel az új Közlekedési Múzeum Stílszerűen szólva: a Közlekedési Múzeum történetében nem egyszer állították át a váltókat. Az intézmény a millenniumi kiállítás ideiglenesnek szánt közlekedési csarnokának átépítése után nyílt meg a Városligetben 1899-ben. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, kis híján lebontották, végül átépítették, és 1966-ban megnyitották. Ám 2017-ben elbontották az épületet, és a múzeum új helyszíneként az egykori kőbányai Északi Járműjavító területét jelölték ki. A tervek is elkészültek, amikor a kormány úgy döntött: Debrecenbe költöztetik az intézményt. Ezt írta felül most egy újabb határozat: a múzeum mégis Budapesten, az Északi Járműjavító területén épül fel.

Még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte a pestújhelyi templomhoz Száz évvel ezelőtt, 1926. július 18-án tették le a pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom alapkövét. Bár az épülethez még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte, a templom mégsem tartozik Budapest legismertebb egyházi épületei közé. Pedig története is bővelkedik érdekességekben: csaknem kilencven éven át óra nélkül állt a tornya, itt keresztelték meg Antall Józsefet, és különleges kapcsolat fűzi a Sacré Coeur nővérek rendjéhez.

Az Örs vezér tér különös arcai – Átalakítás előtt Budapest legfurcsább helye Barátságosabbá lehet-e tenni az Örs vezér teret, amelyet bevásárlóközpontok fognak közre, és amelyet számtalan megoldatlan probléma sújt? Megnéztük, milyen állapotban várja Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja a nyáron kezdődő felújítást. A bódésor elbontása már megkezdődött, és eltűnhet a Gomba is.

Nem lesz több új épület a Városligetben, a Hősök tere is átalakul A Városliget félbehagyott építési területeit visszaadják a parknak és kidolgozzák a Kós Károly sétány, valamint a Hősök tere autómentesítésének terveit is a kormány döntése értelmében. Újragondolják a Hősök tere leaszfaltozott részét is, hogy köztérként tudják használni az emberek.

A Szent Korona kiállítása a Mátyás-templomban Az ezredévi ünnepségek sorában kiemelt helye volt az 1896. június 5-7-e közötti időszaknak, amikor is a Szent Koronát és a koronázási ékszereket közszemlére tették a Mátyás-templomban. Azonban a korona átszállítását a királyi palotából egy technikai hiba akadályozta: a koronát rejtő láda egyik zárja nem nyílt ki.

Léghajóval az Ezredéves Kiállítás fölé Egy ötletes vállalkozó miatt több mint 7000 embernek adatott meg, hogy az 1896-os Budapestet madártávlatból szemlélhesse meg. A léghajó legtöbbször csak fel- és leszállt, hiszen kötéllel volt a földhöz rögzítve, de ez a légi utazás a 130 évvel ezelőtti Ezredéves Országos Kiállítás alatt érdekes attrakciónak számított.

Egy margitszigeti ősplatán lett a tudomány fája A gróf Széchenyi István által 1825-ben alapított Akadémiával nagyjából egykorú az a 203 éves margitszigeti ősplatán, amely mostantól A tudomány fája címet viseli. A nagy öregről néhány évvel ezelőtt a Pestbuda is írt cikket.

Budapesti mesék - Új kiállítás nyílt a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban Az elmúlt 150 év budapesti közlekedéstörténetének ismert és kevésbé ismert érdekességeit mutatja be a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeum új tárlata. Régi járművekkel, különleges tárgyi relikviákkal, korabeli technikai újdonságokkal ismerkedhetünk meg, de a szabályok és jelzések változásáról, a jobb oldali közlekedésre való áttérésről, a női munkavállalók megjelenéséről is információkat kaphatunk a kiállításon.

Az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbuszjárat Nagy hőségben, legalább 35 fokban várakozott 35 férfi és egy nő, hogy 1931. május 30-án történelmi utazáson vegyen részt: az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbusz nyitó járatán. Ekkor még meghívott vendégek foglalták el az autóbusz üléseit, köztük számos újságíró, illetve velük utazott az egész vállalkozás kitalálója, dr. Lénárt Ilona is.

Felavatták a Fiumei úti sírkert új magyar zászlaját és a nemzeti trikolórt idéző installációt A Nemzeti Összetartozás Napján a Fiumei úti sírkertben felavatták a sírkert új lobogóját és a magyar trikolórt idéző piros-fehér-zöld virágokból álló installációt.

Felújítják a Hajógyári-szigetre vezető K-hidat A Hajógyári-szigetre vezető jellegzetes K-híd tervezett rekonstrukciója során állagmegóvást végeznek majd,  átépítik az útpálya szerkezetét, a járdát, de a híd funkciója, mérete nem változik.

Esztétikusabb és biztonságosabb lesz a Nyugati téri aluljáró A pesti fonódó villamos már folyamatban levő tervezése újabb elemmel bővül, a Nyugati téri aluljáró teljes körű felújítását is elvégzik. A tervek szerint az utasforgalmi terek, a közvilágítás, a tűzvédelem, a gépészet és a közművek is megújulnak, valamint egy akadálymentes mosdó is épül. Az aluljáróban a 45 évvel ezelőtti átadása óta jelentősebb korszerűsítés nem történt.

Új oktatási központ építése kezdődött a Semmelweis Egyetemen A Semmelweis Egyetem új, 22 ezer négyzetméteres oktatási központja a jövő orvos- és egészségügyi szakembereinek képzését szolgálja majd. Az új egyetemi épület a Thaly Kálmán–Tűzoltó–Viola–Balázs Béla utca által határolt tömbben épül fel.

A felújítandó Petőfi híd A Pestbudán is beszámoltunk arról, hogy kiírták a közbeszerzést a Petőfi híd felújításának tervezésre. Ez a budapesti hidunk jövőre lesz 90 éves, és a második felépítésének is jövőre lesz a 75. évfordulója. Tehát nem egy fiatal hídról van szó, ráadásul évtizedekkel ezelőtt, 1979-1980-ban esett át nagyobb mértékű felújításon. A tervpályázat kiírásához kapcsolódva cikkünkben felidézzük a Petőfi híd építésének történetét.

Fővárosi tulajdon a kisebbik villamostársaságban A budapesti villamosközlekedésben jelentős változást hozott, hogy 115 évvel ezelőtt, 1911. május 11-én, egy szinte azonnali lehetőséget kihasználva, meglepetésszerűen a főváros megvásárolta 28,5 millió koronáért a kisebbik budapesti villamostársaság részvényeinek 51 százalékát. Az üzletre a város érdekei miatt volt szükség.

Műtermi gyermekfotózás a XIX-XX. században – Tablókiállítás nyílt a Múzeumkertben A gyermeknap előtt nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum új szabadtéri kiállítása, amely a XIX.–XX. századi műtermi gyermekfotózás világába enged bepillantást. A Múzeumkertben látható tárlaton ritka felvételeket mutatnak be: gyermekeket a régmúltból különleges kellékek, játékok és festett hátterek között.

Az utcanevekről mesélnek az újonnan kihelyezett táblák a XIII. kerületben Összesen 12 helyszínen helyeztek ki olyan utcatáblákat a XIII. kerületben, amelyeken történelmi, irodalmi, kulturális érdekességeket olvashatunk az utca nevéről vagy a személyről, akiről a közterületet elnevezték.

Tovább bővült a digitális szoborpark a Fiumei úti sírkertben Újabb alkotásokkal bővült a Szoborpark a Fiumei úti sírkertben elnevezésű ismeretterjesztő kezdeményezés, amely digitális eszközök segítségével a szobrokhoz és síremlékekhez kapcsolódó leírásokon keresztül mutatja be a magyar szobrászat, építészet és emlékezetkultúra kiemelkedő alkotásait.

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját a Zsolnay is segítené A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Iparművészeti Múzeumot 2017-ben zárták be, felújításra hivatkozva. A műemlék épület állapota azóta is folyamatosan romlik. A pécsi Zsolnay manufaktúra most jelezte: eredeti dokumentumokkal, formarajzokkal, képi illusztrációkkal, valamint a Zsolnay pirogránit tetőcserepek és épületdíszek állapotának felmérésével támogatná az épület megmentését, állagromlásának megfékezését.

Felavatták a roma holokauszt áldozatainak emlékművét Óbudán A III. kerületi Csíkszereda parkban, a Bécsi út – Vörösvári út találkozásánál felavatták a roma holokauszt áldozatainak emlékművet. Az alkotás az egykori téglagyár területén, a romák 1944-es deportálásának egyik helyszínén található.

Megújult a Feneketlen-tavi szökőkút Újra üzemel a Feneketlen-tavi szökőkút, amely a látvány mellett a tó vizének frissítését és levegőztetését is segíti. A park tavasszal új zöldfelületekkel, automata öntözőrendszerrel, új pihenőhelyekkel, tóparti dobogóval és a Brenner János atya szobra fölötti kilátószakasszal újult meg.

Wohl Janka költőre, íróra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Wohl Janka születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a Fiumei úti sírkertben, a Wohl nővérek teljeskörűen felújított síremlékénél. Wohl Janka a magyar irodalom és női emancipáció egyik úttörő alakja volt.

Részvénytársasági színház a Nagykörúton Részvénytársaságként, magánberuházásban és alig egy év alatt épült fel a Vígszínház, amely az épp csak beépülő Szent István körúton nyitotta meg kapuit 1896. május 1-én, mégpedig egy Jókai Mór által írt darabbal.

Vándorló műalkotások – Magyar költők budapesti szobrainak helyszínváltozásai Ma természetesnek vesszük híres poétáink szobrainak látványát, azonban arról már nem minden esetben tudunk, hogy valóban oda tervezték-e az adott emlékművet, ahol jelenleg látható. Cikkünkben a vándorló budapesti költőszobrokat kutattuk fel.

A főváros felújítaná a Petőfi hidat, kiírták a közbeszerzést a tervezésre Kiírták a közbeszerzést a Petőfi híd korszerűsítésének tervezésére, a tényleges munkakezdés 2029-ben várható. A Petőfi híd műszaki állapota folyamatosan romlik, a felújítás előkészítése több éve zajlik. Utoljára 1980-ban újították fel teljes körűen a hidat.

Visszakapta a Petőfi nevet a Budaörsi úti laktanya A Budaörsi úti Petőfi Sándor laktanya – amelyet 2023-ben Mária Terézia-laktanyára neveztek át – visszakapta a Petőfi nevet.

Hétvégén megnyílik a Karmelita kolostor és a volt Külügyminisztérium újjáépült palotája Elbontották a Karmelita kolostort övező kordont, az épületet holnaptól megnyitják a látogatók előtt. Most hétvégén megtekinthető lesz az a Dísz téri kormányzati palota is, amelyet nemrég építettek fel 1945 előtti külső architektúrával, tekintettel arra, hogy a Trianon utáni Külügyminisztérium (azelőtt Vöröskereszt Egylet) itteni székházát a második világháború után, a sérülésekre hivatkozva elbontották.