Hajót a hídon át? – a Lánchíd titkai Tudta, hogy a Lánchídon tilos volt hajót átvontatni? Így szabályozták a Lánchíd működését az építkezés kezdetén a hídvámtól a befagyott Duna használatáig.

Az új Duna-híd tervpályázatából nyílt kiállítás Új hidat terveztek a Dunára Dél-Buda és Csepel közé. Tervezésénél évszázados hagyományt újítottak fel: a nemzetközi tervpályázaton a legnevesebb hídtervezők nyújtották be pályázataikat, amelyek közül a nyertes tervet kiválasztották. A 17 pályamű a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új kiállításán tekinthető meg.

Nyolcvanöt éve tűnt el a régi Tabán Nyolcvanöt éve, 1933. május 23-án kezdték meg a Tabán bontását. Eredetileg egy új, modern városrészt álmodtak a helyére, de a II. világháború elsöpörte a terveket.

BEAC: emléktáblát avattak az egykori sportpályának Tudta, hogy egykor focipálya volt az Allee helyén? Íme, a BEAC-pálya kalandos története.

Százötven éve dőlt el a Margit híd és a Ferenc József híd helye Budapest fejlesztése szempontjából 1868. május 17-én történt az egyik legfontosabb esemény. Százötven éve ezen a napon alakult meg ugyanis a fővárosok szépítésére létrehívott bizottmány, amelynek utóda a legendás Fővárosi Közmunkák Tanácsa.

Ötven éve indult a színes televízió Ugyan csak kísérleti jelleggel, de ötven éve indult a színes televízió Magyarországon.

Repülne a belvárosból a Balatonra? A háború előtt lehetséges volt! Tudta, hogy Budapest második légikikötője a Dunán volt, a Szabadság hídnál? A húszas években Bécsbe és a Balatonra is naponta lehetett innen repülni.

Panelből családi ház? Tudta, hogy a sokemeletes panelházak mellett más típusú épületeket is terveztek panelből? Írásunk a panelépítkezés hazai történetéről szól.

Hova kerül az új dél-budai híd? Tudja, hogy miért a Galvani úthoz tervezik az új dél-budai hidat? Cikkünkből megismerhetik a híd történetét.

Így változott meg a Rákóczi út a mai képére Tudta, hogy a Rákóczi úti árkádsor miképp kapcsolódik az 1956-os forradalomhoz?

Hosszabb lesz a kisföldalatti – itt a története Tudta, hogy a kisföldalatti a városkép védelméért aggódó városvezetőknek köszönhető? A napokban született döntés arról, hogy meghosszabbítják a kisföldalattit. Olvassa el nálunk a történetét!

De ki volt Maderspach Károlyné? Tudta, hogy miért viseli egy ruszkabányai vasgyáros és hidász feleségének nevét egy XI. kerületi utca?

Magyar tervezőé is lehetett volna az első állandó Duna-híd Tudta, hogy magyar hidász terveit is mérlegelték az első állandó pest-budai Duna-híd pályázatán?

Ilyen volt a lóvasút a Margit-szigeten 1928-ban egy valamikori nagy múltú közlekedési eszköz utolsó képviselője is beszüntette a működését a fővárosban. Megszűnt a lóvasút a Margit-szigeten.

Villamos az Erzsébet hídon? Több mint 45 éve nem jár villamos a Rákóczi úton. Valamikor Pestet teljesen behálózták a villamossínek, sőt arra is volt elképzelés, hogy azokban az utcákban is villamosközlekedést alakítsanak ki, amelyekben a normál kocsik el se fértek.

Tudta, hogy kétszintes autópályát terveztek Budapesten? Aki járt Párizsban, az találkozott a szűkebb Párizst körbeölelő Boulevard périphérique-vel, egy magasan vezetett útvonallal, ami a városba beérkező főutakat összefogja. Budapesten is terveztek ilyet, mégpedig a Hungária körút vonalában.

A Gellért-hegy barlangja Tudta, mire használták a Gellért-hegy oldalában a barlangot? A 19. és a XX. század fordulójának Budapestjéről azt gondoljuk, hogy egy maihoz hasonló modern világváros volt, ahol villamosok csilingeltek a magas, többemeletes házak között a kövezett utcákon. Azonban a korabeli fotókat nézegetve előtűnnek olyan képek, amelyek a városnak teljesen más arcát mutatják, néha egészen meglepő helyekről.

Ismeri a Városliget különös hídját? Tudta, miért áll egy látszólag értelmetlen híd a Városligetben? Nem, nem szobortalapzat, és nem is tribün. 1973-ig a Millenniumi Földalatti járt alatta.

Autópályahíd a belvárosban, felüljáró a Gellért téren? Tudta, hogy ötven évvel ezelőtt létezett egy olyan terv, hogy lebontják a Szabadság hidat? Az 1960-as években Budapest is a motorizáció és a modernitás lázában égett, és ennek oltárán sok mindent készek voltak feláldozni. A Szabadság híd helyére egy „modern”, az autóközlekedést mindennél jobban szolgáló kétágú híd épült volna.

Száznyolcvan éve tarolta le Pest-Budát a nagy árvíz Pest történetének egyik legsötétebb napja 1838. március 13-a. Az ekkor kezdődő áradás március 15-ig egyszerűen letarolta Pestet és Buda alsóbb részeit.

Tudta, hogy római temető van Gazdagrét alatt? Gazdagrétet, ha máshonnan nem, a Szomszédok című teleregényből mindenki ismeri. A lakótelep építése 35 éve kezdődött, és azonnal érdekes régészeti leletekre bukkantak.

Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.

Reitter Ferenc, aki csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére Budapest a fejlődését sok kiemelkedő személynek köszönheti. A hosszú névsorban van egy személy, aki a legtöbbet talán egy olyan tervvel tette, amely nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó előkészítő munkák rendkívül fontos szerepet játszottak a város fejlesztésében. Ez Reitter Ferenc csatornaterve, amelyre a tervező születésének 205. évfordulóján emlékezünk.

Amikor kitiltották a teherautókat a budapesti belvárosból Az I. világháború negyedik évében, pontosan száz éve Budapesten érdekes rendelkezést hoztak a teherautókkal kapcsolatban, amely az akkori budapesti utak állapotába is bepillantást enged.

Így tervezett Duna-hidat a Lánchíd előtt egy magyar gróf és egy angol mérnök A tervek szerint idén elindul a Lánchíd és az Alagút felújítása. A Lánchíd, Budapest jelképe, talán legfontosabb épülete a külsejében nem, de néhány fontos elemében megváltozik, megújul. Most induló sorozatunk a Lánchídhoz kapcsolódó érdekes történeteket mutatja be.

A modern hírközlés előfutára – 125 éves a telefonhírmondó A világon elsőként Budapesten vált elérhetővé az a hírközlési szolgáltatás, amely két évtizeddel megelőzte a rádiót és előre vetítette a hírközlés XX. századi forradalmát.

Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.

Zöldebb lehet a budai Duna-part? Új sétányok a folyóparton, kevesebb felszíni parkoló, különleges parkok, játszóterek és kerékpárutak – ilyen is lehetne a budai Duna-part.