Így születtek a neonreklámok pártutasításra Ötven évvel ezelőtt a neonreklámokat is állami irányítással, központi program szerint helyezték el. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán határozatban mondták ki a neonosítást.

Negyven éve járnak Tatra villamosok Budapesten Most negyven éve, 1979 januárjában érkezett meg az első két Tatra típusú villamos Budapestre. A két kocsi még prototípus volt, ugyanis a Tatra-gyár kifejezetten a budapesti igényekhez alakította ki a szerelvényeket.

Tudta, hogy ókori és középkori romokra épült a Flórián téri felüljáró? Különleges felüljáró rekonstrukcióját jelentették be a napokban: a Flórián tériét. Ez a felüljáró jól példázza az '70-es és '80-as évek városfejlesztési gondolkodását, amikor is gyakorlatilag egy autópályahidat építettek egy történelmi jelentőségű ókori és középkori rommezőre.

Tudta, hogy már másfél évszázados a pesti vízvezeték-hálózat? A ma természetes vezetékes vízszolgáltatás nem is olyan régi: Pesten 150 éve kezdődött meg a vezetékes vízhálózat kiépítése – igaz, Budán már 300 éve elkezdték a vízvezetékek építését.

A Kálvin téri felüljáró Felüljáró a Kálvin téren? Igen, 50 éve komolyan gondolták, hogy a belvároson keresztül gyorsforgalmi utakat vezessnek át.

Gellért Szálló és Árpád híd – Mi a kapcsolat? Most 110 éve fogadták el azt a törvényt, amely sok ponton beavatkozott Budapest életébe. Lehetővé tette a Gellért Szálló és az Árpád híd felépítését.

Így épültek a felüljárók negyven éve A hetvenes években nagyban zajlott a budapesti úthálózatnak az autós forgalom érdekeit szem előtt tartó átépítése, máig tartó hatásokkal.

Így került a troli Óbudára Most 85 évvel ezelőtt az óbudaiak régi vágya teljesült – igaz, hogy bizonyos szempontból csak félig. Nagyon régen szerettek volna valamilyen közlekedési eszközt, illetve villamost az óbudai temetőhöz. A BSZKRT valóban szeretett volna ide villamost kiépíteni, elvileg 1923-as megalakulásakor kötelezte is magát erre, de a várható forgalom olyan kicsi volt, hogy a sínszálak lefektetése húzódott.

Kalandorok, templomok és buszok: a Batthyány tér története Felmerült a Batthyány tér átalakításának terve: a Víziváros egyik legfontosabb terének átépítését az I. kerületi önkormányzat polgármestere vetette fel. A Batthyány tér egyvelege egy XX. századi forgalmi csomópontnak és Buda egyik történelmi terének. Ismerje meg a tér történetét!

Időkapszula a Monarchia világába: a magyar tengerészet egykori palotájában jártunk Különleges helyszínen mutattak be egy izgalmas kötetet: a magyar kereskedelmi tengerészet egyik központjában, az Adria Tengerhajózási Rt. Szabadság téri épületében, ahol meglepő mértékben megmaradtak a század eleji reprezentatív belső terek.

Mióta irányítják villanyrendőrök a forgalmat? Kilencven éve „robbant be” a villanyrendőr. A korai, 1926-os kísérletek után 1928-ban szinte a teljes pesti belvárost ellepték a forgalomirányító lámpák.

Leeső tantuszok: kilencven éve lehet az utcán telefonálni Budapesten Annak ellenére, hogy a telefonszolgáltatás Budapesten már 1879-ben elindult, az utcai telefonfülkék felállítására egészen 1928-ig kellett várni.

Lövölde, kupleráj, kórház és forradalom: ez a Széna tér története Hamarosan átépítik a Széna teret. Ennek kapcsán egy kicsit körbejártuk a budai Vár alatti tér kalandos történetét.

Ötvenöt éves Budapest első gyalogos-aluljárója 1963-ban, 55 éve nyílt meg az első budapesti aluljáró az Astoriánál. Az aluljáróval elsősorban a gyalogosközlekedést akarták biztonságosabbá tenni, de már gondoltak a metróra is.

Száz éve törölték el a hídvámokat Budapesten Most száz éve, az I. világháború utáni zűrzavaros időkben olyan intézkedést hoztak Magyarországon, amelyet már több évtizede vártak a lakosok. Itt nem a politikai változásokra gondolunk, hanem a budapesti hídvám eltörlésére.

Új park született a Libegőnél Megújult a Libegő végállomásának környéke. Az 1970 óta közlekedő Libegő felső, János-hegyi végállomásánál új parkot alakítottak ki.

„Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni” – Tudta, ki Budapest keresztapja? „Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni, melly kevés év, sőt hónap mulva olly megszokottan ’s könnyen hangzanék mint Bukarest, ’s igy két város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást.” Nem csak a Lánchidat, az Akadémiát, az Óbudai Hajógyárat, a pesti terek fásítását, a lóversenyt, a budapesti malomipart köszönheti Budapest Széchenyi Istvánnak, hanem magát a főváros nevét is.

Így születtek meg a zebrák Budapesten Kilencven éve megpróbálták megfegyelmezni az összevissza kószáló budapesti gyalogosokat. Sőt, még az úttestre is jeleket festettek.

Tudta, hogy a Parlament volt az első magyar távfűtött épület? A Belvárost tenné kéménymentessé az a beruházás, amelynek keretében távhővezetéket vezetnek át az Erzsébet hídon. A mostani tervek szerint a jelenleg szigetszerű távhőkörzeteket egységes rendszerbe kötnék, és 2021-ig több tízezer belvárosi lakás csatlakozna a távhőhálózatra.

Tudta, hogy 80 éves a XI. kerület jelképe? Egy kis tó, amelyben visszatükröződik egy templom. Ismerős a kép? Ez a XI. kerületről a leginkább közismert ábrázolás, amely a városrész logójában is visszaköszön.

Ferihegyre, gyorsan: 75 éves a reptérnél is öregebb gyorsforgalmi út Tudta, hogy a ferihegyi reptérre vezető gyorsforgalmi út hamarabb elkészült, mint maga a reptér? Hetvenöt éves hazánk első sztrádája.

Tudta, hogy Budapest tengeri kikötő is? Az természetes, hogy vannak olyan tengeri kikötők, amelyek nem pont a tengerparton fekszenek, hanem egy nagy vízhozamú folyón, valahol feljebb. Budapest is ilyen kikötő.

Így kapta vissza Pest és Buda a kiváltságait Pest és Buda életében 1703. október 23-a fordulópont volt. Ekkor kapta vissza a két település a szabad királyi város rangot, amivel aztán újra elindulhattak a teljes pusztulásból a máig tartó fejlődés felé.

Két évszázada fejlesztik bizottságok Pestet és Budát 1808 októberében alakult meg az első bizottság Pest fejlesztésére. A bizottságok tevékenységükkel máig meghatározták a főváros fejlődési irányait és klasszikus városképét.

Hetvenhat éve tervezik, és harminc éve építik az M0-st Már a negyvenes években megszülettek az első tervek a budapesti körgyűrűre, és harminc éve adták át az M0 autóút első elemét. Azt a szakaszt, amely ma már nem is része a körgyűrűnek.

Tudta, hogy egy belgának is nagy szerepe volt Budapest kialakításában? Kis túlzással kijelenthetjük, hogy Budapest 150 éve, 1868 októberében született meg. Ekkor olyan változások történtek, amelyek alapjaiban megváltoztatták a város jövőjét.

Negyven éve mehetünk autópályán Gödöllőre Most negyven éve, 1978-ban adták át az M3-as autópálya első szakaszát, amely Budapesttől Gödöllőig vezetett.

Tudta, hogy akár vasúti híd is állhatna a Margit híd helyén? Budapest életében jelentős változásokat hozott az 1868-as év, amelyről a PestBuda oldalain is több cikket lehet olvasni. A kiegyezést követő kormány számos olyan intézkedést hozott, amely a korábbi központi, bécsi döntéseket és engedélyeket felülírta. Így járt 1868. október 13-án egy egykori honvédtiszt, építési vállalkozó.