Miért omlott be 150 éve a Bazilika kupolája? Miért omolhatott be 150 évvel ezelőtt, 1868-ban a Bazilika kupolája? Mikor derült ki, hogy valami baj van az épülettel? Miképp látta Ybl Miklós a katasztrófát? Nálunk elolvashatja.

A Duna jege: királyválasztás, híd és árvíz Miképp állhatott vagy járkálhatott egykor több ezer ember a Duna jegén? Az elmúlt évtizedekben nem láthattuk befagyva a Dunát, ezért ma már nehéz elképzelnünk, hogy egykor a Duna jegén közlekedtek az emberek. Pedig így volt.

Lóval a városban – így közlekedtek a gőz és a villany előtt Tudta, hogy már 1827-ben lebegővasúttal kísérleteztek Pesten? És hogy a lócitromprobléma egykor központi jelentőségű volt? A közlekedés fejlődése sok kísérletezéssel és több zsákutcával is járt: így fejlődött a fővárosi közlekedés a XIX. században.

Milyen volt a pest-budai hajóhíd? Budát és Pestet immár 250 éve köti össze állandó jelleggel híd. Igaz, olyan, amelyet télen raktárban tartottak. A két város között 1767 óta állt az a hajóhíd, amelyet minden tavasszal újra összeraktak. Íme, a története.

Mit csináltak a magyarok az 1867-es világkiállításon? Épp 150 éve ért véget az 1867-es párizsi világkiállítás, az első világraszóló ipari-gazdasági seregszemle, amin több mint 300 magyar kiállító vett részt a zongoráktól a gyapjún át a borokig.

Folyókon és csatornákon keresztül Párizsba – 150 éves a Hableány 1867-ben nagy feltűnést keltett Párizsban egy kis gőzhajó, amelyen magyar zászló lengett, és Pest-Budáról a francia fővárosba a belső vízi utakon keresztül jutott el. Kapitánya egy akkor 28 éves magyar gróf, aki, ha nem a „legnagyobb magyar” fiaként, hanem „csak” egy hazájáért munkálkodó, új ötletekkel előálló, a XIX. század második felében élő arisztokrata lett volna, akkor utca viselné a nevét, és mindenki ismerné. Széchenyi Ödön gróf azonban az utókor szemében, apja árnyékában szinte láthatatlan.