Tudta? Pestnek ma is megvan a városfala. Titkos udvarokban, házak oldalában, aluljárók szögletében vagy éppen borostyánnal benőtt udvarokon nyomára lehet bukkanni. Meg lehet fogni az évszázados köveket, amelyeket még a török előtt raktak fallá, és amelyek tövében egykor Mátyás király is megfordult.

A két városfal a történelem során (Fotó: Fortepan)

Először a Tudományos Gyűjtemény nevű folyóirat adott róluk hírt indulásának évében, 1817 őszén. (Apropó, folyóirat: óriási dolog volt, hogy a hazai közönség olvashatott a tudomány különböző területeiről beszámolókat, de ennél is nagyobb szenzáció volt, hogy mindez Pesten jelent meg, és magyarul!) A város akkoriban javarészt német nyelvű volt, no meg szerb, és csak kissé magyar, saját múltjáról pedig igen kevés irattal rendelkezett, hisz azok többsége a török időkben megsemmisült. Ami volt: a személyes emlékezet és a még álló emlékek.

A Kálvin téri falszakasz 1953-ban (fent) és 1981-ben (lent) (Fotó: Fortepan)

(Fotó: Fortepan)

Helyheztetés

Kétszáz éve tehát, az októberi számban valóban úttörőként jelent meg a „Pesth Várossának hajdani helyheztetése” című rövid írás Jankovich M. tollából. Történt ugyanis, hogy akkoriban a Barátok piaczánál, azaz a mai Ferenciek terén árkot ástak és régi falakra bukkantak. A bűzös, fekete talajban pedig furcsa tárgyakra: cölöpök nyomaira, kardra, cserépre és még egy kulcsra is. Jankovich kimutatta: itt valamikor, még a tatárjárások idejében városfal húzódott, a fekete talaj pedig a falakon kívüli vizesárok leülepedett iszaprétege. A régészek mára tisztázták e régi fal vonalát, de a felszínen ennek az építménynek már sehol nincs nyoma.

A kétszáz évvel ezelőtti beszámoló ugyanakkor leírta a később, a török kor előtt épült pesti városfal nyomvonalát is. Ezt akkoriban, az 1800-as évek elején még nagyon nem kellett magyarázni: bizonyos szakaszai szabadon álltak a mai Kálvin tér környékén, és a kortársak még jól emlékeztek az egykori városkapuk XVIII. század végi elbontására is. Ma azonban már igencsak figyelnünk kell, ha meg akarjuk találni a pesti múltnak ezt az izgalmas darabját.

Szabad téren a leglátványosabb, ha a Bástya utca Veres Pálné utcai végén lévő kis játszótéren nézünk körül: a szomszédos ház falába beépülve ott látszik a régi kőfal, még a lőrések is. Egy nagyobb szakasz megközelíthető a Magyar utca Kálvin tér felé eső felén, a Korona Szálló parkolóházának oldalában: itt emléktábla is felhívja rá a figyelmet. Egyébiránt pedig vagy szervezett túrákon, vagy személyes ismeretség (esetleg gyors helyzetfelismerést igénylő szemfülesség) révén juthatunk be a Múzeum körút és a Magyar utca közti házsor néhány épületének belső udvarába, ahol kisebb-nagyobb darabokra bukkanhatunk.

A fal robosztus építménye a mini városfalmúzeumban (Fotó: Viczián Zsófia)

(Fotó: Viczián Zsófia)

Szobányi múzeum

A városfal felfedezéshez nyújt segítséget a Királyi Pál utca 13/b alatti kis múzeum is. Egy szobányi tér: az egyik oldalon a városfal magasodik, amely beépült a környező házak falába. A másik oldalon pedig egy vakolt tűzfal, rajta régi metszetek, térképek. Középen egy fotel, ha megfáradtunk volna a városi felfedezésben. A kis bemutatóhelyet az utca másik oldalán működő városséta-szervező cég gondozza, a kulcsot is tőlük kell elkérni. A kis bemutatóteret még a hatvanas években alakították ki. Akkoriban egész sok látható volt egyébként a falból, mert a háború után elbontották a Kecskeméti utca Kálvin téri torkolatánál a házakat, és így előbukkant ez is. A tűzfalon még kis grafika is jelezte, ez volt a régi Pest határa. Aztán megépült a Korona Szálló, így ma már csak egy kis emlékcsík emlékeztet erre a Bástya utca torkolatánál.

A városfalmúzeum a 2000-es évekre méltatlan állapotba került, gyakorlatilag lomtárként funkcionált. Három éve 11 millió forintból felújították (ezt most tábla is jelzi a bejáratán). A régi metszetmásolatok (a ma már unikálisnak ható kézzel készített képaláírásokkal) maradtak, talán a fotel is retró. Ami új volna, az egy multimédiás eszköz, de az nem működik. Meg az ajtó, de azt sem lehet megfelelően zárni. És benn, a falat védő egyik üvegen is van egy graffiti, aminek azért nem kéne lennie. Mindezeket a most induló felújítás során remélhetőleg orvosolják, és akkor újra méltóképpen ismerkedhetünk meg a pesti múlt egy itt maradt darabjával.