Budavári séták: házak, terek egykor és most
2017. november 22. 17:41
Bemutatják a Látóhatár Kiadó új kötetét november 28-án 17:30-kor a Budavári Önkormányzat Kapisztrán tér 1. alatti épületében.
Kapcsolódó írások
A Gellért-hegyi Citadella történetéről nyílt szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban
2026. február 20. 16:00
A Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján látható tárlat bemutatja a Gellért-hegyhez és a Citadellához kapcsolódó történeti és vallási hagyományokat, katonai szerepeket, valamint azt a folyamatot is, melynek során az egykori fellegvár a város részévé, mára pedig megújult közösségi térré válhatott.
Már a tetőt építik a budavári palotán
2026. január 28. 18:00
Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán megkezdődött a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Ennek látványos eleme a manzárdtető és a kupolák tartószerkezeteinek beemelése. A kivitelezés utolsó fázisában kerülnek fel a tetőablakok, a padlásbevilágítók, a trófeumok, valamint a csúcsdíszek.
Buda új vízműve, ami drága volt, de rossz
2026. január 20. 12:30
A régi, elavult vízrendszert kívánta Buda városa megújítani, amikor 1855-ben új vízmű építéséről határozott. 1856. január 16-ra el is készült, és valóban növelte a vízellátás mennyiségét, de igazi megoldást, azaz megfelelő mennyiségű és tiszta vizet nem tudott adni. Az akkor új kútról már korábban írtunk itt a PestBudán, most arra térünk ki, mi volt a baj ezzel a rendszerrel.
Ezek a cikkek is érdekelhetik
Indulhat a tervezés előkészítése a cinkotai Csobaj-tónál
2026. március 12. 15:00
A cinkotai Csobaj-tó elhagyott bányaterületét a XVI. kerület zöldfelületként szeretné hasznosítani. A 20 hektáros területen élhető, tiszta, szép és természetes környezetet létrehozását ígérik. Indul a tervezés előkészítése.
Március 28-án nyit a Citadella
2026. március 12. 11:00
Az újragondolt, átépített Citadella március 28-án nyílik meg a látogatók előtt. Az egykori zárt katonai erődből nyitott kulturális és turisztikai központ lett, udvarán új közparkkal, kávézóval, ágyútornyában a magyarság történetét bemutató látványos kiállítással. Kilátópontjairól a budapesti panorámában gyönyörködhetünk.
Felújítják a Lehel Csarnokot
2026. március 10. 18:00
A XIX. század végéig egy temető volt a mai Lehel téren, de annak helyén már több mint száz éve piac működik. Bódéváros helyett évtizedekig vártak a helyiek egy korszerű épületre, amely megfelelő higiéniai feltételeket biztosít. Ez csak 2002-ben valósult meg, amikor felépült a Lehel Csarnok. A jövőre 25 éves épületet most felújítják.
További cikkeink
Az utolsó konflis
A konflisok és fiákerek a békebeli idők hangulatát idézik. A dualista kor Budapestjét, ezért is volt sokaknak fájó, hogy az 1920-as években fokozatosan tűntek el ezek a járművek a főváros utcáiról. Az utolsó konflisengedélyt 1931 tavaszán, 95 évvel ezelőtt vonták be.
A budapesti idő térhódítása
Belegondoltunk abba, ha nem lenne vasút, akkor mi lenne az idővel? Miért ugyanannyi az idő Budapesten és mondjuk Debrecenben vagy Szombathelyen, holott a csillagászati dél mind a három városban valójában máskor van? A budapesti idő 1876-tól lett általános, legalábbis a vasútnál és Magyarországon.
Budapest közlekedésbiztonsága 50 évvel ezelőtt
Milyen volt a közlekedésbiztonság 50 éve, az új KRESZ bevezetésekor Budapesten? Az utakon sokkal kevesebb volt az autó, mint ma, de dinamikusan növekedett a számuk, ami természetesen befolyásolta a balesetek számát is.
A gyalogosokat védték az új szabályok
Ma már Budapesten is okoszebrák segítik a gyalogosokat a közlekedésben, ám száz évvel ezelőtt még gyalogátkelőhely sem volt a magyar fővárosban: az első felfestés csak 1928-ban jelent meg. Ötven évvel ezelőtt egy újabb jelentős lépés történt: a Margit híd pesti hídfőjénél elhelyezték az első olyan táblát, amely jelezte az autósoknak, hogy zebra következik.
A Károlyi–Csekonics-palota különleges címere
A Károli Egyetemnek napjainkban helyet adó Károlyi–Csekonics-palota homlokzatán látható két címerábrázolás különleges helyet foglal el az épület díszítményei között. A Reviczky utcai oldalon a fővárosban az egyik legszebb domborművű Károlyi-címer látható, míg bent az udvari homlokzaton egy igazán különleges és egyedi, ritkaságszámba menő kettős címerábrázolásnak lehetünk tanúi.
A Lánchíd címerei
A Lánchíd az ország jelképe, nem mindegy tehát, hogy a hídon milyen állami jelképek szerepelnek. Tudták ezt régen is, ezért a híd kapuzatán a címereket többször is cserélték. Legutóbb, 30 éve az eredeti címereket állították helyre. De hogyan?
Amikor az állam beszállt a bérházépítésbe – Lakásgondok a XX. század elején
Az otthonteremtés régen a mainál is nagyobb kihívást jelentett elődeink számára, a budapesti lakáshelyzet a főváros robbanásszerű népességnövekedése miatt a XX. század elejére kritikussá vált. A probléma megoldását a székesfőváros és az állam bérházak építésével is segítette.
A metróberuházások gyorsításáról döntöttek 50 éve
Ötven éve az akkori kormány nagyszabású metrófejlesztési terveket fogadott el. A szocilaista gazdasági modell még nem fulladt ki teljesen, ezért azt gondolták, hogy a következő évtizedben nagyon sok pénzt tudnak metrófejlesztésre szánni. Az élet azonban felülírta a terveket.
Petőfi sógora, a magyar irodalomtörténet csillaga – A 200 éve született Gyulai Pál pesti lakóháza
A reformkor írói és költői a mai napig meghatározzák nemzeti kultúránkat, fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petőfi vagy Vörösmarty munkásságát már a kortársaik elkezdték feldolgozni, közülük kiemelkedik Gyulai Pál. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a testvérét vette feleségül, igaz, csak a költő halála után. Együtt költöztek Pestre, a mai Bródy Sándor utcába, ahol a neves irodalomtörténész közel fél évszázadig lakott.
Árral szemben – Gőzhajó vitte Pestről a magyar gabonát
A gőzhajózás a Dunán nemcsak azt jelentette, hogy kényelmesebben lehetett eljutni Bécsből Pestre vagy vissza, de nagyon jelentős gazdasági érdekek fűződtek ahhoz, hogy a Dunán az árral szemben is megbízható, olcsó szállítás épüljön ki, ezért is támogatta szinte mindenki a dunai gőzhajózást 195 évvel ezelőtt. A menetrendszerű közlekedés 1831 februárjában indult el.
Egy özvegyasszony végakaratából született a most értékesített Árpád Kórház
Bár az egykori Árpád Kórház épületegyüttese vevőre talált a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverésen – ráadásul rekordáron, 1,74 milliárd forintért –, az Árpád úti bejáratnál még mindig az „Eladó” tábla fogadja az arra járót. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az 1920-as évek végén épült, Jendrassik Alfréd által tervezett épület sorsa. Azt viszont ismerjük, miként lett egy özvegyasszony végakaratából előbb húszágyas Újpesti Szegény Gyermekkórház, majd városrészeket ellátó egészségügyi intézmény.
A jégpálya kapta a vizet a vári lakosok helyett
Budapesten a XIX. század második felében nagyon népszerű volt a korcsolyázás. Annyira, hogy a jégpálya kialakítása miatt több ezer embert hagytak három napra víz nélkül.
A pesti Hadik-házban halt meg Deák Ferenc 150 évvel ezelőtt
A magyarországi lapok gyászkeretes tudósításokban adták hírül 1876. január végén, hogy meghalt Deák Ferenc. Súlyosbodó betegségéről szinte az egész ország tudott, és sejteni is lehetett a vég közeledtét, mégis megrendítően hatott a hír, hogy a „haza bölcse” január 28-án este „3/4 11-kor lehelte ki nagy lelkét.”
Ybl Miklós Duna-parti Vámházából 75 éve lett pesti egyetem
Az egykori Fővámház, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota a II. világháborúban súlyosan megsérült. Szerencsére nem bontották el, hanem 1951-re átépítve helyreállították, és új funkciót kapott: ide költözött az önállóvá vált Közgazdaságtudományi Egyetem. Az egyetemisták 1951. január 25-től vehették birtokba az új épületüket.
Sósborszeszgyárból épült Budafokon a Kós Károly stílusát idéző városháza
A budafoki városháza falai között egykor a híres Brázay-gyár működött, a múlt század első évtizedeiben itt állították elő a világhírű sósborszeszt, amelyért a kor írói és közéleti hírességei is rajongtak. Az egykori gyárépületből két budafoki szakember elképzelései által született meg az a középület, amely hármas árkádíves bejáratával, a homlokzat középső részének magas, keskeny ablakaival, boglyaíves nyílásaival, tornyaival leginkább Kós Károly népies ihletésű építészeti stílusát idézi. A ma már műemléki védettségű épület elődje száz évvel ezelőtt került Budafok tulajdonába. Akkor, amikor a frissen városi rangot kapott településnek új városházára volt szüksége.
Peronkapuk helyett villamosjegy
Negyven éve változott meg a fizetési rend a metróban. Az addigi peronkapuk helyett, amelyekbe pénzérmét kellett dobni, megjelentek a jegykezelő automaták. A változtatás egyik célja a zsúfoltság enyhítése volt, de a mélyebb ok a viteldíjak emelkedésében volt kereshető.
Buda új vízműve, ami drága volt, de rossz
A régi, elavult vízrendszert kívánta Buda városa megújítani, amikor 1855-ben új vízmű építéséről határozott. 1856. január 16-ra el is készült, és valóban növelte a vízellátás mennyiségét, de igazi megoldást, azaz megfelelő mennyiségű és tiszta vizet nem tudott adni. Az akkor új kútról már korábban írtunk itt a PestBudán, most arra térünk ki, mi volt a baj ezzel a rendszerrel.
Az első női autóbusz-vezető Budapesten
Az első női autóbusz-vezető Budapesten 75 éve állt munkába. Az 1950-es években egyre több, korábban férfiaknak „fenntartott" munkakört töltöttek be nőkkel, akkor is, amikor esetleg a feltételek erre alig voltak alkalmasak. Az első autóbusz-vezető hölgyet pár társa követte, utána negyedszázadig megint nem voltak női buszsofőrök Budapesten.
Verseny a jéggel 80 évvel ezelőtt
A Kossuth híd építői halálos versenyt folytattak az idővel és az időjárással 80 évvel ezelőtt. A tét az volt, hogy előbb lesz-e kész a híd, mint ahogy az ideiglenes hidakat elviszi a zajló jég. A jég 1946. január 11–12-én valóban pusztított, de az új híd átadása napokra volt.
Citadella, Vár, múzeumok, egyetem: ezek a legfontosabb építkezések Budapesten 2026-ban
Év eleje lévén idén is összegyűjtöttük azokat a fontosabb budapesti építkezéseket, épületeket, amelyek már a befejezésükhöz közelednek, és nemsokára átadhatják őket, amelyek 2026-ban is folytatódnak, és olyanokat is, amelyek hosszú ideje húzódnak – az új évben talán ezek is újrakezdődhetnek.
Fordulatot hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő
Mind közéleti, mind magánéleti, szempontból jelentős fordulatot és szerencsét hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő. Az általa szerkesztett Pesti Hírlap 1841. január 2-án indult útjára, egy héttel később, január 9-én pedig házasságot kötött Meszlényi Teréziával.
Akik elsőként akarták a Várhegyet átfúrni – A Budai Alagút Társaság megalapítása
A Budai Alagút Társaság első ülésére 1846. január 4-én került sor. A társaság elnöke Széchenyi István lett, és a cél nem volt más, mint átfúrni a Várhegyet, hogy a Lánchidat könnyebben el lehessen érni. De miért nem építették a hidat olyan helyre, ahol nem kellett volna alagút hozzá?
Egykor a városképet is meghatározták, mára a forgalomból is kivonták az utolsó Ikarusokat
A BKV az év végével kivonja a forgalomból az Ikarus 412-es autóbuszait. Ehhez kapcsolódva azt idézzük fel, hogyan uralták, majd tűntek el lassan a budapesti városképből az Ikarus buszok.
Az első karácsony a háború után – Így ünnepelt Budapest 80 éve
Megkönnyebbülten, de nem felhőtlenül élték meg az emberek 1945 karácsonyát: végre eljött a béke, de a város romos volt, a gazdasági helyzet nehéz, a pénz kevés, a veszteség elviselhetetlenül nagy. Díszes külsőségek híján ugyan, de az ünnep mégis felcsillantotta a reményt, hogy az új világ jobb lesz annál, mint ami az elmúlt években volt. Az aggasztó jelek azonban már ekkor megmutatkoztak.
A Duna-parti panoráma legyőzte az Erzsébet teret – Az Országház méltó helyének megtalálása
London és Párizs volt a minta a budapesti Országház helyének kijelölésekor: a Temze-part és a Szajna-part parlamenti épületeinek különleges vízparti látványa döntő érv volt a Duna-parti helyszín kiválasztásához. Szenteste napján, 145 évvel ezelőtt hirdették ki azt a törvényt, amely kimondta, hogy az Országházat az V. kerületi Tömő téren – a mai Kossuth téren – kell felépíteni.
A kerékpárok kitiltása a belvárosból
Kilencven évvel ezelőtt gyakorlatilag kitiltották a kerékpárokat Budapest belvárosából, sőt a hidakon való közlekedésüket is megnehezítették. A szabályszegőkre akár 200 pengős büntetés is várhatott.
A Szabadság tér vonzásában – Árverezik a székesfőváros egykori közlekedési társaságának székházát
A Szabadság tér szélén, az ikonikus óriások árnyékában megbúvik egy kisebb, de nem kevésbé takaros épület. Sorsa a szomszédaihoz hasonlóan igen fordulatos, eredetileg ugyanis a mai BKV elődje, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság építtette, az utóbbi másfél évtizedben viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal használta. A közelmúltban több belvárosi középülethez hasonlóan ezt is árverésre jelölték ki.
A szántóföld közepén épült a cinkotai buszgarázs
Ötven évvel ezelőtt, 1975. december 15-én vette birtokba Cinkotán az új buszgarázst s benne az új buszokat a BKV. A korszerű járművek és a korszerű telephely hozzájárult ahhoz, hogy a BKV jobban ki tudja szolgálni a budapesti közlekedési igényeket.
Az első gőzvasút első próbamenete
Ünnepélyes keretek közt tartották meg az első magyar gőzvasút első egy mérföldjén a próbameneteket 1845. november 10-én. A próbán József nádor is részt vett, aki több száz más kiválasztottal együtt 14 perc alatt elvonatozhatott Pestről Rákospalotára.
A Közlekedési Múzeum autóbuszai I.
Az Ikarus autóbuszok a hazai járműgyártás ékkövei. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum az elmúlt évtizedben tekintélyes autóbusz-gyűjteményt hozott létre, amelyben régi és viszonylag új típusok is helyet kaptak. E buszok közül most azokat mutatjuk be, amelyek a korszakos Ikarus 200-as család előtt készültek. Két ilyen múzeumi autóbusszal a karácsonyi-szilveszteri időszakban Budapest utcáin is találkozhatunk.