„Késmárky és Illés! A napokban nyílt meg Budapesten, a Rákóczi-út, Dohány-utca és Sip-utca keresztezésénél Európa egyik legnagyobb gyermekjáték-áruháza. A több mint harmincéves múltra visszatekintő Késmárky és Illés cég új hajlékába költöztette régi és kevésbbé praktikus üzlethelyiségeit. A páratlanul dús áruraktár, a helyiségek célszerű berendezése, a világítás, központi fűtés, az emeleti helyiségekbe szolgáló lift, mind a vásárló közönség kényelmére szolgálnak. A cég, mely az egész ország közönsége előtt jóhírnevéről ismeretes, áruházát „Árkád-bazár“-nak keresztelte el” – számolt be a Pesti Napló 1909. novemberi száma. 

Az Árkád Bazár 1909-ben (Forrás: Magyar Építőművészet, 1909.)

Budapest első és legnagyobb, ötemeletes játékáruháza 110 éve, 1908 és 1909 között épült Vágó József és fivére, László tervei alapján. Vágó József (1877–1947) a magyarországi szecessziós építészet jelentős alakja volt. Műegyetemi tanulmányai alatt Hauszmann Alajos és Steindl Imre, később pedig Lechner Ödön és Otto Wagner gyakorolt rá nagy hatást. Testvérével, Vágó Lászlóval (1875–1933) Alpár Ignác irodájában kezdtek el dolgozni, 1902-ben közös irodát nyitottak. Az Árkád Bazár mellett olyan épületek fűződnek a nevükhöz, mint a Gutenberg-otthon, a Nemzeti Szalon vagy az egykori Városligeti Színkör. Utolsó megépült, közös munkájuk a debreceni Alföldi Takarékpénztár épülete volt 1911-ben.

A Késmárky és Illés kereskedés több évtizedes tapasztalattal vágott bele az építkezésbe: Késmárky Károly, norinbergi és díszműáru-kereskedő, valamint Illés Ferenc játékkereskedő egyes források szerint 1859-ben, mások szerint 1879-ben alapították meg játékkereskedésüket – Késmárky 1899-es halála után Illés egyedül vitte tovább az üzletet. Nem csupán Budapesten, hanem Karlsbadban (Karlovy Vary), Bécsben, Tepliczben és Lembergben is jelen voltak.

A folyamatosan gyarapodó cég első jelentősebb bővítése 1897-ben zajlott, ekkor Vágó László tervei alapján építtették meg a Kossuth Lajos (akkor még Hatvani) utca 12. szám alatti négyemeletes szecessziós épületet. Ide költözött a korábban egy házzal arrébb, a 9–10. szám alatt működő földszinti üzlet, ami a díszműrészlegnek adott otthont. Az átköltözés nem csupán a kereskedőpárosnak kedvezett, rendkívüli kedvezmények várták a vásárlókat is, ahogy ez a Vasárnapi Ujság 1896. novemberi számában is olvasható: „ez idén a 2 forinton felüli franczia babáknál, valamint hintalovaknál olyan előnyöket nyújthatunk, hogy ezeknek amúgy is szigorú olcsón megszabott árából még 10 százalék árengedményt számítunk le.”

Az Árkád Bazár homlokzata (Forrás: Kis Ádám/Lechner Tudásközpont)

A Kerepesi Bazárban (Rákóczi út 6.) működött a Késmárky és Illés norinbergi árut, bőr- és úticikkeket, kosarakat és játékokat árusító részlege. (A norinbergi, másnéven nürnbergi áruk közé a kiegészítő termékek és kozmetikai cikkek tartoztak: fogkefe, szappantartó, tükör, illetve apró dísztárgyak, rézáruk, optikai eszközök és írószerek.) A jól működő üzlet az 1900-as évek elejére kinőtte kereteit, a játékbolt így új formában folytatta működését: az Árkád Bazár földszintjén és a félemeletén. Az emeleten – a korban jellemző módon – bérlakásokat alakítottak ki, és a befolyt lakbérből fedezték az épület fenntartásának költségeit. 

„Az Árkád-bazár a századfordulóra kialakult jellegzetes épülettípus, az üzlet-lakóház átlagon felül példája. Elnevezése onnan ered, hogy az utcai homlokzatok legnagyobb részén a külső traktust árkádosították. A pilléres vázszerkezet következtében ki lehetett váltani a földszinten az utcai főfalat: magát az üzlethelyiséget a belső traktusban és a lefedett udvarrészben helyezték el, a külső traktust pedig az utcai forgalomnak, illetve a kirakatoknak tartották fenn” – olvasható az Erzsébetváros című lap 1998. áprilisi számában. A vasbeton vázas szerkezet lehetővé tette a tágas belső terek kialakítását, a vasszerkezetű üvegkupola pedig biztosította a természetes megvilágítást. A hatalmas csarnokban babák, szánok, villamos vasutak, tengeri hajók, hintalovak várták a gyereksereget, a földszinti Árkád kávéház pedig a megfáradt szülőknek nyújtott lehetőséget a regenerálódásra. A termékeket és az üzletet – a XIX. század utolsó harmadában megjelenő – számolócédulák segítségével népszerűsítették. A színes képek és grafikák, a gyűjthető sorozatok elsősorban a gyerekszíveket igyekeztek meghódítani.

A Késmárky és Illés számolócédulája (Forrás: Tulajdonos-jogkezelő/Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

A Vágó fivérek „most először teljes egészében maguk tervezték a homlokzat díszítéseit. Valószínűleg megihlette őket, hogy szabadon rögtönözhetnek a gyermekjáték témájára: maguk rajzolták az épület sarkát és a kiugrókat díszítő babákat, ólomkatonákat, hintalovakat, és a Zsolnay-gyár tervezőjével, Nikelszky Gézával együttműködve maguk ellenőrizték a kerámiák gyártását is Pécsett. A geometrikus, stilizált formákat népművészeti motívumokból fejlesztették” – olvasható Anne Lambrichs Vágó Józsefről szóló könyvében.

A fehér márványlapokkal burkolt homlokzat színes Zsolnay-kerámiadíszei között mesejelenetek, állatfigurák, játékvárak, macskák és nyulak is felbukkannak. A függőfolyosó kovácsoltvas kerítése, sőt még az ÁB monogrammal ellátott ajtókilincsek ma is emlékeztetnek az egykori játékkereskedésre. 

Az Árkád Bazár homlokzata (Forrás: Kis Ádám/Lechner Tudásközpont)

Az Árkád Bazár 1923–24-ig működött játékkereskedésként – a termékeket a ma Szlovákiában található hegybánya-szélaknai gyermekjáték-készítő tanműhely biztosította, azonban az I. világháborút követően a határok változásával veszteséges lett az üzlet.

Az épület nem maradt sokáig funkció nélkül, Autó Palace néven „modern, minden komforttal fölszerelt autógarázs és autószalon nyitott. – Az új autópalotát Illés Ferenc úr, a Késmárky és Illés-cég beltagja, valamint Schmalc József úr létesítették és annak vezetésében segítőtársul sikerült megnyerniük Mittelmann János mérnök urat. Három ízig-vérig autós, régi szakemberek, értik a módját, hogyan kell rövid idő alatt szép és olcsó garázst varázsolni a város legforgalmasabb helyére és hogyan kell a világ leghíresebb márkáinak egész seregét megszerezni képviseletre. Eddig körülbelül 60 kocsi garázsiroz ott, azonkívül sok mintaautó áll rendelkezésre, valamint valósággal tárháza van az elsőrendű autóalkatrészeknek. – Rövidesen kibővül a Palace, mert odatervezik az autótőzsdét és így nemcsak az utcai, hanem az elsőemeleti helyiségek is e cél szolgálatába kerülnek” – olvasható az Autó és Motorújság 1924. júniusi számában. Az Autó Palace-ban nem csupán autófelszerelési cikkeket, olajat vagy gumit kínáltak, 10 000 pengőért amerikai típusú Velie autót is lehetett vásárolni. 

A II. világháború nem kerülte el az Árkád Bazárt sem: a homlokzat, a legfelső szint és a tető is jelentősen megrongálódott. Az 1946-os államosítást követően az épületet átalakították, és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Egressy Gábor Művészeti Klub kezdte meg itt a működését. Az Egressy Klub célja az ismeretterjesztés, az olvasás, a színház és a művészetek népszerűsítése volt: működésének első három évében 120 színházi előadásnak adott otthont, amivel összesen 70 ezer üzemi dolgozót értek el. Irodalmi pályázatokat, felolvasóesteket, társastáncot és kiállításokat is szerveztek, emellett több alkalommal állította ki műveit Kassák Lajos író, műfordító. 

Az 1960-as években az épület a Metró Klubnak adott otthont (Forrás: Beatkorszak.blog.hu)

1960-as években a Metró Klub neonfelirata bukkant fel az Árkád Bazár homlokzatán. Az épületet a Közlekedési Építő Vállalat, a kettes metrót építők használatába utalták, így az egykori játékkereskedés a „magyar beat fellegváraként” vált ismertté. A korábban az Irányi utca – Egyetem utca sarkán, a Petőfi Sándor utcában, majd a Rákóczi úton működő Metró Klubban jelent meg először a twist – a tökéletes mozdulatok elsajátításához még tánctanárt is biztosítottak a lelkes vendégeknek. A szórakozóhely gyakori fellépője volt többek között Zorán és a Zenith együttes is, amely 1961-ben felvette a klub nevét. Később a „kócos kis ördögök” mellett irodalmi színpad, jazz-, pantomim-előadások, sőt még ismeretterjesztő előadások is várták a fiatalokat.

Az 1970-es években szűnt meg a Metró Klub, helyén egy ideig a Bizományi Áruház Vállalat (BÁV) sportboltja működött, 1980-tól azonban ismét rendezvényterem, kulturális központ lett. Iskolai ünnepélyeket, kiállításokat, koncerteket tartottak, később archív filmklub, bábszínház, aerobicfoglalkozás, sőt akrobatikus rock and roll is színesítette a programot. A rendszerváltás után az Árkád Bazárban butikok nyíltak, az elmúlt években pedig kávézó, kocsma, szórakozóhely és hostel működött a műemléki védettségű épületben. 

Nyitókép: Az Árkád Bazár (Forrás: Kis Ádám/Lechner Tudásközpont)