Szecessziós kiállítás a Bedő-házban – Ékszerdoboz a Belvárosban

2019. március 23. 9:40

A szecessziós stílusú Bedő-házban működik a Magyar Szecesszió Háza. A kiállításon és a kávéházban összesen 600 négyzetméteren korhű bútorok, dísztárgyak, festmények és mindennapi használati eszközök mutatják be a XX. század eleji Budapest polgári életét.

A hatszintes lakóház tágas földszinti terében alakították ki a Magyar Szecesszió Háza névre keresztelt kiállítóteret és kávézót. Ennek hangulata, berendezése is e stílust idézi, minden részlete, a plakátok, lámpák, csészék is harmonizálnak egymással. Az állandó kiállítás áttekintést nyújt a szecesszióról. Tegyünk egy időutazást a „boldog békeidők” világába!

A Bedő-ház története

Az V. kerületi Honvéd utca 3. számú ház telke 1898-ig Budapest Székesfőváros tulajdonában volt, majd többször is gazdát cserélt. 1901-ben Bedő Béla és felesége vette meg az építési területet. Bedő rézbányák és gyárak tulajdonosa volt, a hét budapesti háza közül a Honvéd utcai volt a legkisebb.

A ház tervezésére 1903-ban Vidor Emilt kérte fel. Az építész a budapesti, a müncheni és a berlini műszaki egyetemen tanult. Németországban megismerte a Jugendstil művészetét, a francia és belga modern építészet, és az art nouveau-t. Hazatérése után Ybl Miklós mellett dolgozott a Szent István-bazilika építkezésén, 1894-től pedig a millenneumi kiállításra épülő Ősbudavár tervezőirodáját vezette. Az egykori Vidám (Angol) Park területén ő valósította meg a komplexum középkori házaiból álló együttesét. 1896-ban nyitotta meg saját irodáját, elegáns villákat és bérházakat tervezett, például a Pozsonyi út elején álló Palatinus-házakat.

Vidor szecessziós stílusban tervezte meg a Honvéd utcai házat. Az első emeletet a Bedő családnak alakította ki, saját tervezésű bútorokkal rendezte be a szobákat. Az építész a korabeli leírások alapján nagy gondot fordított az épület belső kialakítására is, előre tervezett falfestményeket, ólombetétes színes üvegablakokat és csiszolt üvegeket. Az épület homlokzata különleges: aszimmetrikus elrendezés, változatos ablakformák és díszítőelemek jellemzik. Az ornamentikája magyaros mintákat követ, amit a pécsi Zsolnay-gyár készített.

A Bedő-ház (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az épület újjászületése

A Bedő-ház túlélte Budapest ostromát, de rajta is fogott az idő, mállott homlokzatú bérpalota volt a szocializmus éveiben. Az épület 1980-as évek közepéig a Szövosz (Szövetkezetek Országos Szövetsége) székházaként működött. A hatvanas években áttörték a falat, és szögletes ablaksorral tették tönkre az eredeti pávafarkíves, fakeretes szecessziós portált. Személyzeti öltözőket és ezerfős üzemi étkezdét alakítottak ki ebben a térben. Mivel a belső tér üzemi konyhának túl magas volt, kétszintessé alakították.

A Bedő-ház a felújítás előtt, 1997-ben (Forrás: Magyar Szecesszió Háza)

A Bedő-ház a felújítás után, 2007-ben (Forrás: Magyar Szecesszió Háza)

2003-ban a Magyar Szecesszió Háza Kft. vállalkozott arra, hogy a hatszintes épületet teljeskörűen rekonstruálja. Régi fényképek alapján sikerült helyreállítani a pávafarkíves, fakeretes portált, kibontani a régi belső teret. Benkovich Attila építész és Gerle János építészettörténész segítették a munkát. Vad Tivadar építési vállalkozó 2003-ban az önkormányzat pályázatán elnyerte a 600 négyzetméteres tér hasznosítási jogát. Itt alakította ki a kiállítást és a kávéházat. A kiállítás 2007-ben nyílt.

A pávafarkíves, fakeretes portál (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A Bedő-ház 1981-ben (Forrás: Fortepan)

A belső részletek kialakítása, a lépcsőház ablakai, a mázas kerámiakorlátok és a kovácsoltvas rácsok korabelihez hasonló elkészítése és beépítése nagyjából egy évig tartott.

Minden szinten szecesszió

Toalettasztalka, családi fotográfiák, virágmintás tükrök, lámpát tartó női alak, tálalószekrények, csillogó báli ruha, szobrok. A kiállítás egész tere tele van műtárgyakkal, korabeli bútorokat, dísztárgyakat, festményeket és használati eszközöket találunk itt. A Magyarországon egyedülálló magángyűjtemény betekintést nyújt a századforduló polgári otthonába, a XX. század eleji modern életstílusba.

Porcelán (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A lépcsőház (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A kiállítótér három szintjén – az alagsorban, a földszinten és a galériában – található állandó kiállításon testközelből nézhetjük meg, milyen volt a tehetős és szegényebb polgárok lakása: berendezett szalon, hálószoba, étkező, enteriőrök sorakoznak egymás után. A házat építtető Bedő házaspár is műgyűjtő volt, a családja megőrizte a műkincseket. A tárlat nagy része azonban Vad Tivadar saját gyűjteménye. A kiállított tárgyak egy része külföldön – főleg Angliában, Németországban – készült. A kiállítás meghatározó része mégis magyar művészek munkáját dicséri.

A magyar bútoripar megteremtőjének, Thék Endrének itt látható egy szekrénye, fenyőfa, mahagóniborítással. Külföldi tanulmányútja (Bécs, München, Párizs) után 1872-ben nyitotta meg a műhelyét, ami később a legnagyobb magyar bútorgyár lett.

Wigand Ede bútorai közül egy asztalt és két széket tekinthetünk meg. Alkotásai közül kevés maradt fent, jobbára rajzokon, fotókon láthatók, pedig sok kiállításon részt vett. Ő a legismertebb magyar bútortervezőnk.

Tálalószekrény (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A földszinten egy korabeli eredeti ebédlőt mutatnak be. Ez az ebédlőgarnitúra azonkívül, hogy egységes stílusú, rendezett, a vendéglátóknak és a vendégeknek méltó és egyben modern környezetet biztosított, reprezentatív célokat is szolgált. A nagy tálalószekrényen az égig érő fa kifaragott motívuma még a honfoglalás előtti, keleti eredetű sámán jelképhez nyúl vissza. A népies változatoknál is hangsúlyosabban utal a föld alatti, a vízi, a földi, az égi és az ég feletti részekre, mintegy a fizikai és szellemi világunk öt elemére.

Ebédlőgarnitúra, a jobb oldalon a nagy tálalószekrényen az égig érő fa kifaragott motívuma (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az 1926-ban Kammer Vilmos által készített szecessziós óra faragott növényi díszítéssel, diófa borítással (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Enteriőrök a kiállítás emeletén (fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A hálószoba berendezése Mária-szoborral (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A Madách-gyűjtemény az emeleten (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A tárlat szemlélteti a hétköznapi élet kellékeit: az étkészleteket, a mosdótálat, a lámpákat, a tükröket, a terítőket és a gyerekágyat. Gyönyörű dísztárgyakkal, művészeti alkotásokkal, porcelánokkal, szobrokkal van tele a tér.

Az alagsorban látható szecessziós stílusú falikutak és ruhafogas (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Márk Lajos festményei: Reggeli toalett, Vendégség és A szépítkező. A grafikák közül Bíró Mihály festő plakátjai képviselik a szecesszió stílusát. A falakat festményekkel dekorálták, magyar dívákról, színésznőkről (Perczel Zita, Szeleczky Zita, Turay Ida) és a Bedő családról láthatunk portrékat.

Híres magyar színésznőkről készült festmények a falon (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A természetből merített hullámzó, virágzó növényi formák a lépcső korlátján, a csillárokon és a kávézó szecessziós székein, a terítőn is megjelennek. A szecesszió mestereit és a rokon művészeti ágakat rendszeresen időszaki kiállításokon mutatják be az épület földszintjén.

art nouveau, Bedő-ház, Belváros, Budapest, Dabasi H. Kinga, enteriőr, Honvéd utca, Jugendstil, kiállítás, múzeum, Örökségünk, PestBuda, pestbuda.hu, szecesszió, Vidor Emil

²⁹ ² ⁰

Kapcsolódó írások

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja

2024. december 25. 13:00

Az 1854-ben útjára indult Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna olvasónak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró

2024. december 15. 11:00

A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál

2024. december 9. 16:00

Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A kis Jézus ábrázolásai a budapesti utcákon

2024. december 24. 9:00

Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, amely a keresztény művészet egyik leggyakrabban ábrázolt jelenete is. A műalkotásokon általában mellette találjuk édesanyját, Máriát is, de a gyermek Megváltó néhány más szent társaságában is feltűnik. Ez megfigyelhető a budapesti utcákon, olykor még egészen meglepő helyeken is. Az ünnep alkalmából ezeket gyűjtöttük össze egy csokorba.

A troli Budapesten

2024. december 23. 10:00

A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja Az 1854-ben útjára indult Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna olvasónak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

¹ ⁰ ⁰

A troli Budapesten A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!

⁶ ⁰ ¹

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ²

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴² ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²¹² ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰