A királyi palota építése, környezetének kialakítása Hauszmann Alajos vezetésével 1905-re fejeződött be. A korábbi, Mária Terézia uralkodása alatt épült (s azóta többször átalakított) palota az 1867-es kiegyezés után sem méretében, sem színvonalában nem bizonyult elég méltónak ahhoz, hogy valódi királyi rezidenciaként működjön, ezért magyar kezdeményezésre Ferenc József hozzájárult a bővítéshez és az átépítéshez.

A budavári palota Hunyadi-udvara a Mátyás-kúttal. Középen az F épület (az OSZK épülete), jobbra a Főőrség (Fotó: Fliszár Nóra/pestbuda.hu)

A tervezést még Ybl Miklós, a historizmus korának legjelentősebb építésze kezdte el, aki alkalmasságát többek között a Várkert Bazár, az Operaház és a Szent István-bazilika megtervezésével és felépítésével is bizonyította. Ő azonban 1891-ben elhunyt, a munkát pedig Hauszmann Alajos örökölte, akiről maga Ybl állította korábban, hogy alkalmasnak találná a feladatra. Addigra már Hauszmann is sok épületével bizonyított, kastélyok, városi paloták, bérházak, iskolák, kórházak vagy a Budapesti Törvényszéki Palota megtervezésével, de ekkorra már a New York-palota tervei is elkészülnek.

A Főőrség keleti oldalának részlete a Hunyadi-udvarból fotózva. Az állványok már nem takarják az épületet, így láthatóvá váltak a homlokzat domborművei (Fotó: Fliszár Nóra/pestbuda.hu)

A Hunyadi-udvarban az épületet ugyan még palánkok veszik körül, de úgy tűnik, ezen az oldalon a homlokzati munkálatok már befejeződtek (Fotó: Fliszár Nóra/pestbuda.hu)

Bár Ferenc József osztrák császár és magyar király hozzájárul az építkezéshez, és a költségeket is biztosította, az 1905-re elkészült palota a királyt több tragédiára is emlékeztethette. Még a tervezés alatt, 1889-ben lett öngyilkos egyetlen fia, Rudolf trónörökös, holott a hatalmas krisztinavárosi új palotaszárnyat (F épület), amelyben ma az Országos Széchényi Könyvtár működik, királyi jóváhagyással eredetileg a trónörökös párnak tervezte Ybl Miklós. Az építkezést a haláleset ellenére sem állíttatta le Ferenc József.

A királyi palota Duna felőli szárnyában alakították ki Erzsébet királyné, azaz Sisi lakosztályát és hálószobáját, ő azonban sajnálatos módon 1898-ban – a királyi palota építése alatt – Genfben merénylet áldozata lett. Magyar kezdeményezésre a palota F épületében, a Szent Korona őrzési helye melletti termekben 1908-ban megnyitották az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumot.

A Főőrség épületéből egyre több részletet láthatunk (Fotó: Fliszár Nóra/pestbuda.hu)

A Főőrség déli oldala – az állványokat már innen is elbontották. Csak a nyugati, krisztinavárosi oldalon láthatunk építési állványokat (Fotó: Fliszár Nóra/pestbuda.hu)

A Főőrség a jobbra eső Hunyadi-udvarból nézve kétszintes, balról, a Lovardának is helyet adó Csikós-udvar felől négyszintes (Fotó: Fliszár Nóra/pestbuda.hu)

Visszatérve a palota építésére: a bővítés érdekében a környezetében lévő épületek közül többet is elbontottak, a legnagyobb ezek közül a katonai célokat szolgáló Zeughaus volt, amelynek telkén a királyi palota észak felé, a Sándor-palota irányába terjeszkedhetett, de a korábbi testőrségi épületet is le kellett bontani, amely az OSZK jelenlegi bejáratánál állt. Ez utóbbi helyett tervezett új testőrségi épületet Hauszmann Alajos a palota krisztinavárosi szárnyától északra (a szintén elbontásra ítélt Stöckl-épület helyére), valamint egy szinttel lejjebb lovardaépületet. Stílusában mindkét épület illeszkedett a királyi palota Hauszmann által kialakított neobarokk stílusához.

Csakhogy ezt a két épületet, a Királyi Lovardát és a Főőrséget a háború után politikai okokból elbontották, sérüléseik ugyanis nem indokolták volna a ledózerolásukat. A Lovardát az 1950-es években, a Főőrséget 1971-ben bontották el. Megsemmisült a gyönyörű Stöckl-lépcső is.

A főhomlokzatával a Hunyadi-udvarra néző Főőrség és a palota F épülete (a jelenlegi OSZK, a krisztinavárosi szárny) között újjáépült a háború után elbontott Stöckl-lépcső (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)

A Főőrség déli oldalához csatlakozó Stöckl-lépcsőn sétálhatunk le a palotaudvarhoz képest egy szinttel lejjebb fekvő Csikós-udvarba, a Lovarda épületéhez (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)

Ezeket építették most vissza a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a munkálatok a Lovarda 2016-os alapkőletételével kezdődtek. A szakemberek az újratervezést irányító Potzner Ferenc építész vezetésével arra törekedtek, hogy az épületek kivitelükben a lehető legnagyobb mértékben olyanok legyenek, mint Hauszmann Alajos idejében voltak.

Ha megfigyeljük most ezeket a rendkívül igényes, szinte esztétikai élményt nyújtó épületeket, láthatjuk, hogy stílusuk mennyire elüt az 1960-as években lecsupaszított palota külsejétől, holott építésük idején éppen a palota stílusa határozta meg tervezésüket, kivitelezésüket.

Az újjáépült Lovardát már sok fotóról ismerhetjük. Az új felvételen láthatjuk, hogy a bejárati ajtó előtti lépcső is készül (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)

A Lovarda bejáratát sem takarják már teljesen az állványok. Látható, hogy itt is már csak apró munkálatokra van szükség (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)

Az újraalkotott épületek hivatalos átadására valószínűleg hamarosan sor kerül, várhatóan júniusban. Mint korábban a pestbuda.hu is megírta: a Főőrség épületében étterem működik majd, az emeleten pedig rendezvényterem lesz, a Lovarda is rendezvényeknek ad majd otthont.

Nyitókép: A Főőrség épületéről lekerültek az állványok, már csak a palánk takarja a látványt (Fotó: Fliszár Nóra/pestbuda.hu)