Kiállítás és körpanoráma – Megnyílt a Margit-szigeti víztorony

2019. június 12. 22:14

Június 1-től idén is látogatható a főváros emblematikus építménye, a 108 éves műemlék víztorony a Margit-szigeten. Mielőtt megcsodálnánk a kilátóból elénk táruló körpanorámát, a kiállításokon betekinthetünk az elmúlt 80 év legszebb pillanataiba az achív vetített fotókon keresztül.

A sziget középső részén, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad udvarán álló műemlék víztorony, Budapest egyik jól ismert építménye már 108 éve magasodik a hatalmas fák lombjai fölé. Érdemes felsétálni a 152 lépcsőn, amely a kilátóba vezet, hiszen fentről csodálatos látvány nyílik a fővárosra. A Margit-szigeti víztorony júniustól szeptember végéig várja a látogatókat, az emeleti szinteken két kiállítás is látható.

Panoráma a kilátóból, a Szabadtéri Színpad is látszik felülről (Fotó: pestbuda.hu)

A nyolcerkélyes kilátóteremből 360 fokos körpanoráma tárul elénk (Fotó: pestbuda.hu)

A sziget növekvő és zavartalan vízellátását a XX. század elején egy víztorony létesítésével kívánták megoldani. Az építészeti és mérnöki feladat megoldására Dr. Zielinski Szilárd műegyetemi tanár kapott megbízást. Zielinski elsőként alkalmazta Magyarországon az addig ismeretlen anyagot, a vasbetont. A modern magyar építészet történetében korszakalkotó jelentőségű az új technológia alkalmazása, amelyet az építész-tervezővel, Ray Rezső Vilmossal együttműködve valósítottak meg.

A víztorony 1914-ben (Forrás: Fortepan)

1911-re készült el az épület, ami víztoronyként és kilátótoronyként is működött. A víztorony föld feletti magassága 57 méter, a toronyba a kilátó 4. szintjéig lehet felmenni, 33 méter magasságba.

Az 57 méter magas toronyba 152 lépcső vezet (Fotó: pestbuda.hu)

Az építményt 1977-ben városképi jelentőségű műemlékké nyilvánították. Rekonstrukcióját két ütemben, 2013-ban és 2014-ben végezték. Már 2012-től a torony belsejében a Visual Art kiállítások és a Budapesti Nyári Fesztivál programjai kaptak helyet, a Szabad Tér Színház üzemelteti. A Margit-szigeti víztorony a Fővárosi Vízművek jelképe is, hiszen a vállalat logójában megtalálható.

A szecessziós csigalépcső (Fotó: pestbuda.hu)

Vetített fotók a falon két szinten (Fotó: pestbuda.hu)

Ha felmegyünk a szecessziós csigalépcsőn, felérünk a nyolcerkélyes kilátóterembe. Innen nagyszerű kilátás nyílik az egész városra, 360 fokos körpanorámában nézegethetjük a főváros épületeit, a Dunát, a hidakat, a budai hegyeket, a Szabadtéri Színpadot, a sziget parkjait, a hajókat.

A kilátó legfelső szintjén megpihenhetünk a padokon (Fotó: pestbuda.hu)

Távolban a budai hegyek és a Duna (Fotó: pestbuda.hu)

Kiállítások a Margit-szigeti víztoronyban

Az emeleti két kiállítótérben különböző témájú időszaki kiállítások tekinthetők meg, amelyeket egyedülálló módon, különleges vetítési technikával mutatnak be. A második szinten a Szabad Tér Színház 2018-as időszakos kiállítását helyezték el, itt a Margitszigeti Szabadtéri Színpad 80 éves történetének alkalmából archív fotókból készült válogatás, A színház és a Margitsziget története képekben című tárlat tekinthető meg.

A színház és a Margitsziget története képekben című tárlat plakátjai a bejáratnál (Fotó: pestbuda.hu)

A jubileumi évadban kiállított fotókon nemcsak az elmúlt 80 év legszebb pillanataiba nyerhetünk betekintést, hanem Budapest szép közparkjának természeti és épített értékei is megjelennek a gyűjteményes történeti kiállításon. A válogatás főleg a Margit-sziget kulturális eseményeire fókuszál, arra a gazdagon illusztrált közösségi életre, amely a közkedvelt parkunk históriáját az elmúlt évszázadban jellemezte. A játszóhely, a Szabadtéri Színpad meghatározó kulturális szerepéről, történetéről is mesél.

Közösségi élet, rendezvények a Margit-szigeten

Az elmúlt kétszáz évben számtalan, tömegeket megmozgató rendezvény, népünnepély helyszínéül szolgált a Margit-sziget. A nagy sportesemények mellett díszhangversenyek, jótékony célú, politikai és vallási rendezvények, kerti ünnepélyek is helyet kaptak a területen. Itt rendezték meg 1917–1918-ban az első nagy interaktív tárlatot, a Margit-szigeti Hadikiállítást is, melynek pavilonjai Medgyaszay István építész, főhadnagy tervei szerint készültek el.

Budapesti búcsúsok 1913-ban (Fotó: pestbuda.hu)

Ünnepély a Margit-szigeten a századforduló idejében egy korabeli képeslapon (Fotó: pestbuda.hu)

Szórakozás, vendéglátás

A II. világháborúig számtalan vendéglátóhely várta a szórakozni vágyókat a szigeten. A legrégebbi vendéglő volt az Alsószigeti vendéglő (közel a szigetcsúcshoz, gyönyörű kilátással a városra). Ybl Miklós tervei alapján 1869-ben átépítették. A népszerű vendéglőben nyaranta zene is szólt, tánctér és zenepavilon állt rendelkezésre, csakúgy, mint az 1979-ben megnyílt Felsőszigeti vendéglőben. Az épületegyütteshez tartozott egy favázas épületű kávéház és egy cukrászda.

A jobb oldali képen látható az 1922-ben nyílt Központi Tejcsarnok, amely reggeliző- és uzsonnázóhely volt (Fotó: pestbuda.hu)

A sziget legrégebbi vendéglője volt az Alsószigeti kávéház (Fotó: pestbuda.hu)

A víztorony mellett 1922-ben nyílt meg a Központi Tejcsarnok, amely reggeliző- és uzsonnázóhely volt, esténként pedig zenepavilonjából szólt a muzsika. Helyére épült később a Szabadtéri Színpad. Az elit, a zárt körű vendéglátás színhelyéül az 1920-as években létrejött Sziget Club szolgált, ahol a művészvilág és az arisztokrácia képviselői szórakoztak.

Régi fotó az elegáns Sziget Club teraszáról az 1920-es évekből (Fotó: pestbuda.hu)

Színház a Margit-szigeten

A szigeten a XX. század elején több színház is működött, de az első komolyabb események az 1920-as évekhez köthetők. 1924-ben a MAC-sportpályán az Antigoné című drámát mutatták be, 1929 nyarán a Csongor és Tünde című táncjátékot vitték színre az Operaház balettegyüttesének előadásában. Az állandó szabadtéri színpad a Nemzeti Színház Szentivánéji álom előadásával 1938. június 18-án nyitotta meg kapuit.

Az Aida című előadás plakátja az 1950-es évekből (Fotó: pestbuda.hu)

A háború során a színpadot lebombázták, 1949-ben nyitották meg az átépített épületet, amely 1952-től 1962-ig a Magyar Állami Operaház nyári játszóhelye lett. Napjainkban is látványra építő, a műfaj nemzetközileg is elismert művészeit felvonultató opera- és musicalelőadások, zenés színházi produkciók, tánc- és show-műsorok színhelye.

Tánctörténeti fotókiállítás

Az első emeleten látható a Táncoló Magyarország – tánctörténeti fotókiállítás a Margitszigeti Szabadtéri Színpad fotókiállításaiból.

Részlet a tánctörténeti kiállítás vetített anyagából (Fotó: pestbuda.hu)

A 80 éves színpad története során megvalósult előadások fotóiból összeállított kiállítás felidézi a tánctörténet legnagyobb pillanatait és művészeit. Ízelítőt ad olyan legendás előadásokból és azok előkészületeiből, mint A bahcsiszeráji szökőkút, Párizs lángjai, Keszkenő, Térzene, Hattyúk tava, amelyek a Magyar Állami Operaház előadásaiként valósultak meg az 1950-es, 1960-as években. A sokszínű anyag a kulisszák mögé is betekintést enged, bemutatva a zsáner- és portréfotózás érdekességeit is.

Nyitókép: A Margit-szigeti víztorony napjainkban (Fotó: pestbuda.hu)

Budapest, kiállítás, Margit-sziget, Műemlék, Örökségünk, park, PestBuda, pestbuda.hu, Szabadtéri Színpad, víztorony

⁷ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben

2024. november 11. 11:00

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten

2024. november 1. 15:00

A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban

2024. november 14. 12:30

A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²¹ ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁴ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹