Kiállítás és körpanoráma – Megnyílt a Margit-szigeti víztorony

2019. június 12. 22:14

Június 1-től idén is látogatható a főváros emblematikus építménye, a 108 éves műemlék víztorony a Margit-szigeten. Mielőtt megcsodálnánk a kilátóból elénk táruló körpanorámát, a kiállításokon betekinthetünk az elmúlt 80 év legszebb pillanataiba az achív vetített fotókon keresztül.

A sziget középső részén, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad udvarán álló műemlék víztorony, Budapest egyik jól ismert építménye már 108 éve magasodik a hatalmas fák lombjai fölé. Érdemes felsétálni a 152 lépcsőn, amely a kilátóba vezet, hiszen fentről csodálatos látvány nyílik a fővárosra. A Margit-szigeti víztorony júniustól szeptember végéig várja a látogatókat, az emeleti szinteken két kiállítás is látható.

Panoráma a kilátóból, a Szabadtéri Színpad is látszik felülről (Fotó: pestbuda.hu)

A nyolcerkélyes kilátóteremből 360 fokos körpanoráma tárul elénk (Fotó: pestbuda.hu)

A sziget növekvő és zavartalan vízellátását a XX. század elején egy víztorony létesítésével kívánták megoldani. Az építészeti és mérnöki feladat megoldására Dr. Zielinski Szilárd műegyetemi tanár kapott megbízást. Zielinski elsőként alkalmazta Magyarországon az addig ismeretlen anyagot, a vasbetont. A modern magyar építészet történetében korszakalkotó jelentőségű az új technológia alkalmazása, amelyet az építész-tervezővel, Ray Rezső Vilmossal együttműködve valósítottak meg.

A víztorony 1914-ben (Forrás: Fortepan)

1911-re készült el az épület, ami víztoronyként és kilátótoronyként is működött. A víztorony föld feletti magassága 57 méter, a toronyba a kilátó 4. szintjéig lehet felmenni, 33 méter magasságba.

Az 57 méter magas toronyba 152 lépcső vezet (Fotó: pestbuda.hu)

Az építményt 1977-ben városképi jelentőségű műemlékké nyilvánították. Rekonstrukcióját két ütemben, 2013-ban és 2014-ben végezték. Már 2012-től a torony belsejében a Visual Art kiállítások és a Budapesti Nyári Fesztivál programjai kaptak helyet, a Szabad Tér Színház üzemelteti. A Margit-szigeti víztorony a Fővárosi Vízművek jelképe is, hiszen a vállalat logójában megtalálható.

A szecessziós csigalépcső (Fotó: pestbuda.hu)

Vetített fotók a falon két szinten (Fotó: pestbuda.hu)

Ha felmegyünk a szecessziós csigalépcsőn, felérünk a nyolcerkélyes kilátóterembe. Innen nagyszerű kilátás nyílik az egész városra, 360 fokos körpanorámában nézegethetjük a főváros épületeit, a Dunát, a hidakat, a budai hegyeket, a Szabadtéri Színpadot, a sziget parkjait, a hajókat.

A kilátó legfelső szintjén megpihenhetünk a padokon (Fotó: pestbuda.hu)

Távolban a budai hegyek és a Duna (Fotó: pestbuda.hu)

Kiállítások a Margit-szigeti víztoronyban

Az emeleti két kiállítótérben különböző témájú időszaki kiállítások tekinthetők meg, amelyeket egyedülálló módon, különleges vetítési technikával mutatnak be. A második szinten a Szabad Tér Színház 2018-as időszakos kiállítását helyezték el, itt a Margitszigeti Szabadtéri Színpad 80 éves történetének alkalmából archív fotókból készült válogatás, A színház és a Margitsziget története képekben című tárlat tekinthető meg.

A színház és a Margitsziget története képekben című tárlat plakátjai a bejáratnál (Fotó: pestbuda.hu)

A jubileumi évadban kiállított fotókon nemcsak az elmúlt 80 év legszebb pillanataiba nyerhetünk betekintést, hanem Budapest szép közparkjának természeti és épített értékei is megjelennek a gyűjteményes történeti kiállításon. A válogatás főleg a Margit-sziget kulturális eseményeire fókuszál, arra a gazdagon illusztrált közösségi életre, amely a közkedvelt parkunk históriáját az elmúlt évszázadban jellemezte. A játszóhely, a Szabadtéri Színpad meghatározó kulturális szerepéről, történetéről is mesél.

Közösségi élet, rendezvények a Margit-szigeten

Az elmúlt kétszáz évben számtalan, tömegeket megmozgató rendezvény, népünnepély helyszínéül szolgált a Margit-sziget. A nagy sportesemények mellett díszhangversenyek, jótékony célú, politikai és vallási rendezvények, kerti ünnepélyek is helyet kaptak a területen. Itt rendezték meg 1917–1918-ban az első nagy interaktív tárlatot, a Margit-szigeti Hadikiállítást is, melynek pavilonjai Medgyaszay István építész, főhadnagy tervei szerint készültek el.

Budapesti búcsúsok 1913-ban (Fotó: pestbuda.hu)

Ünnepély a Margit-szigeten a századforduló idejében egy korabeli képeslapon (Fotó: pestbuda.hu)

Szórakozás, vendéglátás

A II. világháborúig számtalan vendéglátóhely várta a szórakozni vágyókat a szigeten. A legrégebbi vendéglő volt az Alsószigeti vendéglő (közel a szigetcsúcshoz, gyönyörű kilátással a városra). Ybl Miklós tervei alapján 1869-ben átépítették. A népszerű vendéglőben nyaranta zene is szólt, tánctér és zenepavilon állt rendelkezésre, csakúgy, mint az 1979-ben megnyílt Felsőszigeti vendéglőben. Az épületegyütteshez tartozott egy favázas épületű kávéház és egy cukrászda.

A jobb oldali képen látható az 1922-ben nyílt Központi Tejcsarnok, amely reggeliző- és uzsonnázóhely volt (Fotó: pestbuda.hu)

A sziget legrégebbi vendéglője volt az Alsószigeti kávéház (Fotó: pestbuda.hu)

A víztorony mellett 1922-ben nyílt meg a Központi Tejcsarnok, amely reggeliző- és uzsonnázóhely volt, esténként pedig zenepavilonjából szólt a muzsika. Helyére épült később a Szabadtéri Színpad. Az elit, a zárt körű vendéglátás színhelyéül az 1920-as években létrejött Sziget Club szolgált, ahol a művészvilág és az arisztokrácia képviselői szórakoztak.

Régi fotó az elegáns Sziget Club teraszáról az 1920-es évekből (Fotó: pestbuda.hu)

Színház a Margit-szigeten

A szigeten a XX. század elején több színház is működött, de az első komolyabb események az 1920-as évekhez köthetők. 1924-ben a MAC-sportpályán az Antigoné című drámát mutatták be, 1929 nyarán a Csongor és Tünde című táncjátékot vitték színre az Operaház balettegyüttesének előadásában. Az állandó szabadtéri színpad a Nemzeti Színház Szentivánéji álom előadásával 1938. június 18-án nyitotta meg kapuit.

Az Aida című előadás plakátja az 1950-es évekből (Fotó: pestbuda.hu)

A háború során a színpadot lebombázták, 1949-ben nyitották meg az átépített épületet, amely 1952-től 1962-ig a Magyar Állami Operaház nyári játszóhelye lett. Napjainkban is látványra építő, a műfaj nemzetközileg is elismert művészeit felvonultató opera- és musicalelőadások, zenés színházi produkciók, tánc- és show-műsorok színhelye.

Tánctörténeti fotókiállítás

Az első emeleten látható a Táncoló Magyarország – tánctörténeti fotókiállítás a Margitszigeti Szabadtéri Színpad fotókiállításaiból.

Részlet a tánctörténeti kiállítás vetített anyagából (Fotó: pestbuda.hu)

A 80 éves színpad története során megvalósult előadások fotóiból összeállított kiállítás felidézi a tánctörténet legnagyobb pillanatait és művészeit. Ízelítőt ad olyan legendás előadásokból és azok előkészületeiből, mint A bahcsiszeráji szökőkút, Párizs lángjai, Keszkenő, Térzene, Hattyúk tava, amelyek a Magyar Állami Operaház előadásaiként valósultak meg az 1950-es, 1960-as években. A sokszínű anyag a kulisszák mögé is betekintést enged, bemutatva a zsáner- és portréfotózás érdekességeit is.

Nyitókép: A Margit-szigeti víztorony napjainkban (Fotó: pestbuda.hu)

Budapest, kiállítás, Margit-sziget, Műemlék, Örökségünk, park, PestBuda, pestbuda.hu, Szabadtéri Színpad, víztorony

⁷ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja

2024. december 25. 13:00

Az 1854-ben útjára induló Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna az olvasóinak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál

2024. december 9. 16:00

Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

Megnyílt a sportolni vágyók előtt a Nemzeti Atlétikai Központ

2024. december 2. 11:00

A 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Központot átalakították szabadidős sportparkká. A lelátók felett épült Panoráma Sportparkban futókör és kültéri sporteszközök találhatóak, innen szép kilátás nyílik a városra és a Dunára. A Stadionparkban játszóteret, a Duna-parton egy homokos plázst is kialakítottak.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Egy törékeny remekmű újjászületése – A Vöröskereszt Egylet egykori székházának üvegmunkája

2024. december 28. 11:00

A színes üvegablakokat évszázadok óta kedvelik az építészetben, hiszen a rajtuk átszűrődő napfény egészen misztikussá varázsolja a belső tereket. Természetükből adódóan viszont nagyon sérülékenyek, Budapest második világháborús ostroma során nagyon sok semmisült meg belőlük. Erre a sorsra jutott a Vöröskereszt Egylet székházát díszítő üvegmunka is. Az épület rekonstrukciója keretében viszont újjászületett, alkotója, Balogh Eleonóra üvegművész mesélt az idáig vezető többéves, felfedezésekben is gazdag útról.

Ilyenek voltak a régi korok karácsonyai Budavárban

2024. december 26. 9:00

Érdekes történeteket őriz a budai Vár a télről és az adventről. Milyenek voltak a boldog békeidők karácsonyai a fényfüzérek előtti korban, és hogyan töltötték az ünnepeket a Budavári Palota egykori lakói? Ennek is utánajártunk.

A kis Jézus ábrázolásai a budapesti utcákon

2024. december 24. 9:00

Karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, amely a keresztény művészet egyik leggyakrabban ábrázolt jelenete is. A műalkotásokon általában mellette találjuk édesanyját, Máriát is, de a gyermek Megváltó néhány más szent társaságában is feltűnik. Ez megfigyelhető a budapesti utcákon, olykor még egészen meglepő helyeken is. Az ünnep alkalmából ezeket gyűjtöttük össze egy csokorba.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Egy törékeny remekmű újjászületése – A Vöröskereszt Egylet egykori székházának üvegmunkája A színes üvegablakokat évszázadok óta kedvelik az építészetben, hiszen a rajtuk átszűrődő napfény egészen misztikussá varázsolja a belső tereket. Természetükből adódóan viszont nagyon sérülékenyek, Budapest második világháborús ostroma során nagyon sok semmisült meg belőlük. Erre a sorsra jutott a Vöröskereszt Egylet székházát díszítő üvegmunka is. Az épület rekonstrukciója keretében viszont újjászületett, alkotója, Balogh Eleonóra üvegművész mesélt az idáig vezető többéves, felfedezésekben is gazdag útról.

²⁵ ¹ ⁰

Ilyenek voltak a régi korok karácsonyai Budavárban Érdekes történeteket őriz a budai Vár a télről és az adventről. Milyenek voltak a boldog békeidők karácsonyai a fényfüzérek előtti korban, és hogyan töltötték az ünnepeket a Budavári Palota egykori lakói? Ennek is utánajártunk.

¹² ¹ ⁰

Karácsonyi ajándék – A Vasárnapi Ujság december 24-i számának címlapja Az 1854-ben útjára induló Vasárnapi Ujság hosszú időn keresztül látta el színes és érdekes hírekkel, írásokkal olvasóit. Az indulás évében december 24-e épp vasárnapra esett, s így a lap kedveskedni szeretett volna az olvasóinak valamivel karácsonyra. Olyan emberről közölt portrét, akinek „az igazságszeretetét, polgári nagyságát és honfiúi erényeit sokáig fogja emlegetni az utókor.”

² ⁰ ⁰

A troli Budapesten A mai budapesti trolihálózat első eleme 75 évvel ezelőtt, 1949. december 21-én nyílt meg. Azóta a trolit hol fejleszteni, hol megszüntetni akarták, ma ismét inkább az előbbi került előtérbe. Nézzük, mikor és milyen módon bővítették a hálózatot, és hova terveztek még trolit!

⁷ ⁰ ¹

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ²

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹³ ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ¹ ²

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹³⁰ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷¹ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴³ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁸ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ¹ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁵ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²¹⁴ ¹⁷ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹⁴⁰ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰