A középkort álmodta a millenniumi Budapestre Fellner Sándor

Írta: Flier Gergely

2021. jan. 30. 10:00

A budai Várban, a Szentháromság téren mesebeli szépségű palotát emelt a Pénzügyminisztérium számára 1901 és 1904 között Fellner Sándor építész. Az állami reprezentációt szolgáló épület korabeli megítélését és sikerét jelzi, hogy Fellner az építkezés befejezését követő évben nemesi címet kapott a királytól. Az eredeti állapotnál ma lényegesen egyszerűbb formában látható palota Fellner által tervezett homlokzatának visszaállítására hetvenhat év után kerülhet sor a közeljövőben. Ez az esemény alkalmat ad rá, hogy az alkotó személyét és gazdag életművét újra felfedezzük.

Magyarország uralkodója, Ferenc József 1905. február 15-i keltezéssel nemesi címet adományozott Fellner Sándor budapesti műépítésznek és törvényes utódainak, „az építészet terén kifejtett kitűnő szolgálatai elismeréséül”. A nemesi címhez Fellner a „toronyi” előnevet kapta a királytól, nemesi címerébe pedig egy toronycsúcson álló páncélos lovag-szobor került. Ezeknek a jelképeknek a szimbolikája nagyszerűen ragadja meg Fellner művészetét, aki a középkort megidéző historizmus kiemelkedő képviselője volt hazánkban.

Fellner Sándor a Pénzügyminisztérium építkezésén (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A címerben szereplő, gótikus toronycsúcson álló páncélos lovag motívuma egészen konkrét utalás is, hiszen pontosan azon az épületen alkalmazta ezt a díszítőelemet Fellner, mely a nemesi cím adományozásának közvetlen előzménye volt: a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületén. Fellner Sándor művészetének épp ez az épület ad ma különös aktualitást, hiszen a mesebeli szépségű palota eredeti homlokzatának visszaállítására hetvenhat év után kerülhet sor.

A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium keleti tornyának csúcsán álló páncéloslovag. A kép előterében a barokk Szentháromság-emlékmű szobrai (Fotó: Fortepan/Képszám: 134534)

Fellner Sándor zsidó családban született Pesten 1857. január 21-én. Szülei Fellner Antal és Heiman Borbála voltak. A történelmi korok építészete már pályája kezdeteinél meghatározó volt, hiszen amikor Pesten, Bécsben, majd Párizsban végzett tanulmányai után 1879-ben hazatért a párizsi École des Beaux-Arts-ról, Pulszky Károllyal közösen elkészítette az esztergomi Bakócz-kápolna felmérését. A kápolna XIX. századi megmentése a magyar műemlékvédelem mérföldköve volt, a felmérést azután végezték el, hogy a XVI. századból származó jelentős reneszánsz alkotást oldalkápolnaként beépítették az 1822–1869 között emelt új esztergomi Szent Adalbert Főszékesegyházba. Kutatásuk máig használható eredményeit Fellner és Pulszky Bakocs [Bakócz] Tamás sírkápolnája Esztergomban címmel publikálták az Archaeológiai Értesítő 1881-es évfolyamában.

Az esztergomi Bakócz-kápolna felmérési rajza a jobb alsó sarokban Fellner Sándor monogramjával az Archeológiai Értesítő 1881-es évfolyamában

Az Andrássy úti Bulyovszky-villát tartják számon Fellner első jelentős önálló munkájaként, de korai alkotásai között megtalálható két zsidó imaház, a Vasvári Pál utcai, valamint a Frankel Leó úti zsinagóga is. A Bulyovszky-villa mind helyszínét, a virágkorát élő, 1885-től gróf Andrássy Gyula miniszterelnök nevét viselő pompás sugárutat, mind építtetőjét, a legnagyobb sikereit külhonban elért Bulyovszkyné Szilágyi Lilla színésznőt tekintve rangos megbízás volt Fellner számára. Az 1884-ben tervezett eklektikus épület a német reneszánsz világát idézi, és már „teljes fegyverzetében” mutatja alkotóját, Fellner Sándort.

A Bulyovszky-villa az Andrássy út 104. szám alatt, 1889-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Hanza-városok jellegzetes északnémet téglagótikájára emlékeztető stílusban, 1886-ban épült a Vasvári Pál utcai zsinagóga, de ugyanez a stílus jelenik meg – különösen tisztán és erőteljesen – az 1887-1888-ban épült Frankel Leó úti zsinagóga épületén is. Mindkét zsinagóga szűk alapterületen, meglehetősen zárt, kevés fényt beengedő architektúrájával és körbeépítettségével sajátosan jeleníti meg a judaizmus zárt és a külvilág számára gyakran rejtelmes világát.

Az 1887-1888-ban épült Frankel Leó úti zsinagóga épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1890-es években Fellner több villaépületet és bérházat tervezett. Érdekes ezeken megfigyelni, ahogy alkotójuk játszott a történelmi stílusokkal, a belvárosi Duna utca 1. szám alatt ma is álló egykori Gerbeaud-ház (mely nem azonos a Vörösmarty téri Gerbeaud-házzal) jól sikerült neobarokkján és a terézvárosi Szobi utca 3. szám alatti Keppich-palota velencei gótikus stílusán egyaránt érezni, alkotójuk örömét lelte a tervezésben.

A kép jobb oldalán az Erzsébet híd pesti hídfője közelében, a Duna utca 1. szám alatt álló egykori Gerbeaud-ház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ezekből a műveiből már kirajzolódik a historizmust értő és szeretettel művelő művész alakja, aki életét tette föl arra, hogy mindazt, amit az elmúlt korok alkottak, a fejlődő technika adta lehetőségekkel álmodja újra, hozzáadva a maga tehetségét. 1896-ban a neves Pasteur Intézet pavilonját ő tervezte a millenniumi kiállításra, a klasszicizmusból vette az ihletet az egyszerű, méltóságteljes pavilonépülethez.

A terézvárosi Szobi utca 3. szám alatt álló Keppich-palota napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fellner historista alapállásának nagy szerepe lehetett abban, hogy az évtized végén, 1899-ben ő kapott megbízást a budai Várban felépítendő Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületegyüttesének megtervezésére. A Szentháromság térre néző, hatalmas alapterületű épület 1901-1904-ben épült. Fellner itt visszatért a gótikus stílushoz, melyet a hely szelleme messzemenőkig indokolt.

A Pénzügyminisztérium épülete egy mozgalmas fényképfelvételen 1912-ből (Fotó: Fortepan/Képszám: 171581)

A szomszédos budavári Nagyboldogasszony-templom Schulek Frigyes által nem sokkal korábban újjáépített középkori épülete nyilvánvalóan meghatározta Fellner alkotói mozgásterét, de az épület annyira részletgazdag, s már-már tobzódik a lélegzetelállító elemekben, hogy ez szemlátomást nem hatott bénítólag az építészre. Bátran nyúlt távolabbi történelmi motívumokhoz is, például ahogy korábban az északnémet gótika elemeit használta épületein, itt az angliai gótikára is jellemző szamárhátíves ablakok jelentek meg a főhomlokzat központi elemeiként. Az épület két magasratörő tornya ugyancsak nagy hatású elemek, az erkéllyel koronázott bejárati árkádok pedig mai szemmel már-már a huszadik század organikus építészeti törekvéseire emlékeztetnek. De az épület számtalan díszét, részletét szinte képtelenség felsorolni. 

Ezt a homlokzatot állítják vissza hamarosan a Szentháromság téri épületen (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Pénzügyminisztérium épülete a második világháború során súlyosan megsérült, de megmenthető, felújítható állapotban maradt. A Várnegyed háború utáni rekonstrukciója során nyilván politikai és anyagi okai is lehettek annak, hogy nem az eredeti formában állították helyre a maga korában reprezentatív szerepet játszó épületet. Az 1948-1962 közötti felújítás Rados Jenő tervei szerint valósult meg.

A második világháború után egyszerű formában felújított épület renoválása a közelmúltban megkezdődött (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Pénzügyminisztérium épületével Fellner Sándor alig negyed század alatt eljutott pályája csúcsára, nemesi címet kapott, s így tagja lett az Országgyűlés felsőházának. Magánéletéről aránylag keveset tudunk, az viszont ismert, hogy épp ezekben az években nagy csapás érte, első felesége, Goldstein Ida, akitől 1895-ben Kálmán nevű fia született, 1907-ben elhunyt. Fellner maga tervezte hitvese Salgótarjáni utcai zsidó temetőben álló díszes síremléket, melyre az 1905-ben számára adományozott nemesi címer került. 1911-ben újranősült, második felesége Haas Zsófia volt.

A pesti egyetemen tanuló szerb fiúhallgatók számára emelt Veres Pálné utcai Tökölyanum épületén Fellner a román kor építészetének elemeit alkalmazta a tőle megszokott leleményességgel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kastélyok, bérházak, sőt, gyárak tervei kerültek ki a következő években Fellner keze alól, köztük a belvárosi Vörösmarty tér 7–8. szám alatt álló Gerbeaud-ház 1912-ben történt átépítése, melynek során az épület negyedik szintet kapott, a Tökölyanum épülete szintén a Belvárosban, a Veres Pálné utca 17–19. szám alatt, az egykori Ritz Szálló a Dunakorzón, a Gross-palota a Sütő utca 2. szám alatt, ugyancsak a Belvárosban, és az egykori lágymányosi Dohánygyár ma is álló épületei, a Budafoki út 59-63. alatt.

A Fellner Sándor tervezte egykori Lágymányosi Dohánygyár bejárata napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Eddig megismert épületeitől gyökeresen különbözik az 1913-1918-ban emelt volt Igazságügyminisztérium, a lipótvárosi Markó utca 16. szám alatt. A hatalmas épület híján van a Fellner épületeinek nagyrészére jellemző meghittségnek, méltóságteljes monumentalitása inkább nyomasztó hatású.

A volt Igazságügyminisztérium​ 1913 és 1918 között épült a Lipótvárosban, a Markó utca 16. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fellner az 1910-es évek fordulóján olyan beruházásokban is részt vett, mint a kistarcsai Zsófialiget, vagy korabeli szóhasználattal Zsófia Kertváros tervezése és megvalósítása. Erről Az Ujság 1909. szeptember 19. számában szereplő hirdetés így szól: „Toronyi Fellner Sándor műépítész, középitési tanácsos és Hein János tájkertésznek tervei után épül, s minden tekintetben modern és szép, nálunk még nem ismert kertvárosi jelleggel fog bírni.”  A reprezentatív középületeket és bérpalotákat építő Fellner ezek szerint a korszerű városfejlesztés, például a kertvárosi életforma meghonosítása iránt is sokat tett.

A kistarcsai Zsófialiget Fellner által tervezett lakóházai Az Ujság, 1910. március 31-i számában

Pályáján az első világháború törést okozott. A tervezőmunka helyett mindinkább a szakmai közélet felé fordult, a harmincas években egyaránt volt aktív tagja és vezetője a Magyar Építőművészek Szövetségének, melynek már alapítói között is szerepelt. A városfejlesztési kérdések továbbra is élénken foglalkoztatták, ezzel kapcsolatban a Magyar Hirlap 1929. szeptember 10-i száma egy érdekes kezdeményezéről számolt be személyével kapcsolatban: „Néhány nappal ezelőtt beadványt nyújtott be a fővároshoz Toronyi Fellner Sándor miniszteri tanácsos, műépítész. Beadványában elmondja, hogy »földalatti Budapestet« szeretne építeni és erre a célra különböző közterületek átengedését kéri.  A forgalmasabb városrészek alatt pihenőket, szállodákat, fürdőket, üzlethelyiségeket, bazárokat, menetjegy- és idegenforgalmi hivatalokat, vendéglőket, bárokat, szórakozóhelyeket szeretne létesíteni.  Fellner Sándor a vállalkozás finanszírozására külföldi tőkésekből álló részvénytársaságot hozott össze, akik örömmel hajlandók a tervet anyagilag támogatni.“

Toronyi Fellner Sándor címere első felesége Salgótarjáni utcai zsidó temetőben álló sírkövén, melyet Fellner maga tervezett. Az építész hamvai végül sosem kerültek ide (Kép forrása: Vizler Imre fényképei a FSZEK Budapest Gyűjteményében)

Fellner Sándor, a magyar historizmus kiemelkedő alakja néhány nappal a 88. születésnapja előtt, 1945. január 14-én hunyt el Budapesten, Erzsébetvárosban, az 1944 november végén kialakított pesti gettó területén. Halálának dátumát egyes források 1944 novemberére teszik, de ez nyilvánvaló tévedés. Toronyi Zsuzsannától, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár vezetőjétől megtudtuk: az építész a Dohány utcai zsinagóga melletti tömegsírokban van eltemetve, az A7-es jelű sírban. A történész-levéltáros főigazgató szerint, ha novemberben hunyt volna el, még ki lehetett volna vinni a temetőbe, de a front közeledtével, 1945 január közepén ez már lehetetlenné vált. Fellner Sándor haláláról a Budapest ostroma után megjelent lapok nem számoltak be.

Nyitókép: A Fellner Sándor tervezte Frankel Leó úti zsinagóga épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó