Évtizedekig katonai gyakorlótérnek használták Budapest egyik legértékesebb természetvédelmi területét

Írta: Palotás Dávid

2021. febr. 21. 9:00

Budapesten, a Megyeri híd szomszédságában csodával határos módon megmaradt egy olyan növényritkaságokat tartogató élőhely, amely bárhol az országban szenzáció lenne. Pedig pár évtizede még katonai kiképzőhely volt az Újpesti Homoktövis Természetvédelmi Terület, a Rákos-puszták egyik utolsó maradványa. Folytatjuk sorozatunkat Budapest legértékesebb természetföldrajzi, botanikai értékeinek bemutatásával.

Nem sok területről mondhatjuk el Magyarországon, hogy 1974 óta természetvédelem alatt áll, de szerencsére az újpesti homoktövises homokgyep igen. A terület főként botanikai szempontból érdekes, ugyanis a homoktövis őshonos állományban csak itt fordul elő az országban. 1850-es évekből már van adatunk arról, hogy a környéken találtak homoktövist. No, de hol is van ez a terület pontosan és mi a múltja, jelene?

A mai terület egy erősen leszűkített, többszörösen lenyesegetett erdős rész Újpest északi részén, amely az egykor hatalmas „Rákosok” pusztáinak egyik utolsó maradványa. A valaha innen egészen a Merzse-mocsárig tartó összefüggő homokgyepes-ligetes térség legészakibb részének számított.  A múlt század közepén katonai gyakorlatozóhely is volt, ennek a maradványai földbuckák, ásott árkok formájában a mai napig láthatóak. Ha ez nem lenne elég, egy magasfeszültségű távvezeték is kettészeli a területet.

Megközelíteni sem a legegyszerűbb: buszokkal a Budapest, Vízművek megállónál kell leszállni és itt egy kicsit Dunakeszi felé sétálva egy sorompóval kezdődő erdei út jelzi a tanösvény elejét. Ugyanis tanösvényt létesítettek 2011-ben a Magyar Madártani Egyesület jóvoltából. A védett terület sajnos az M0-s autóút, a 2-es főút és az autóútra rávezető utak által közrezárt pár hektárt jelenti csak. Egy ideje a vadvédelmi kerítést sem tartják karban, teljes joggal, mivel az utak teljesen elzárják a környező zöld területektől.   

A homoktövises legértékesebb területe pirossal jelölve (Forrás: Google Térkép)

A homoktövis egy körülbelül két méteresre megnövő cserjefajta, melynek ismert termése a sárgás bogyó. C-vitamin tartalma többszöröse egységtömegre vetítve, mint a citromnak és ezenkívül tartalmaz B1-, B2, B8-, E-, K-vitamint is jelentős mennyiségben. Továbbá esszenciális zsírsavakat és antioxidánsokat is, jól illeszkedik tehát a rendkívül hasznos bogyós gyümölcsök társaságába. Lekvárként különösen népszerű. Épp ezért manapság sokfelé találkozhatunk telepített állományokkal, tehát a homoktövis nem számít kifejezetten ritkának, de természetes élőhelye csak itt maradt fenn. Ma mintegy ezer tőre teszik az itteni állományt. Korábban a Szigetközben és a Duna homokos ártereiben is előfordult.

Homoktövisek (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

A további növényritkaságokat csak felsorolás szintjén említjük meg, de ha valaki szeretne eme szépségekben gyönyörködni, akkor leginkább tavasszal érdemes felkeresni a helyet. Itt fontos megjegyezni, hogy csak engedéllyel látogatható a terület! Ehhez érvényes természetvédelmi hatósági engedély szükséges. Ezt az illetékes kormányzati szervnél lehet igényelni, de a Magyar Madártani Egyesület (MME) évente kétszer szervez élőhelykezelési akciót is, akkor az engedélyt nekünk külön természetesen nem kell beszereznünk.

Vessünk tehát egy pillantást az igazi botanikai ritkaságokra. A liláskék pompa, homoki kikerics pár tíz tővel jelen van a védett területen. Ugyanígy a fehér madársisak, a fényes poloskamag és a téli zsurló is. Ezek a legféltettebb kincsek, de a nevével ellentétben kékes báránypirosító és a sárgás homoki varjúháj is nagy botanikai értéket képvisel.

Azért érdemes kiemelni ezen lágyszárúakat, mert valóban ritkák és értékesek haza viszonylatban, itt azonban együtt csodálhatók meg egy viszonylag kis területen. A tanösvény táblái remekül segítenek felismerni az itt említett fajokat ábrákkal, képekkel. Nagytestű állatok híján érdemes azért megemlíteni a  bikapókot, sisakos sáskát, homoki futrinkát és a becsapós nagy színjátszó lepkét, mely gyakran kéknek néz ki, viszont szárnyán nincs kék festékanyag.

Csipkebogyó is előfordul a védett területen (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Akik nem csak a botanikai érdekességek iránt érdeklődnek, azoknak kiváló alkalom a homoktövis tanösvénnyel egybekötött Megyeri híd meglátogatása és ha van elég időnk, a közeli Farkas-erdőbe is érdemes ellátogatni, esetleg egy sétát tenni a közeli Szilas-patak torkolatánál.

Homoktövisek, háttérben a Megyeri-híd keleti pilonja (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Nyitókép: Homoktövis-élőhely, egy valódi pesti gyöngyszem​ (Fotó: Palotás Dávid/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A terület közvetlen közelében több, szintén kisebb természetvédelmi terület található, szerintem hasonló okokból. A védettség fokát sajnos nem ismerem. Dunakeszi határában pedig a tőzegtavak szintén védett lápok.

Válaszok:
persona | 2021. február 22. 10:37

Emlithetnenk akar az egykori Palotai-szigetet is ami szinten nincs messze innen es helyi vedettseg alatt all.
Szerintem egyebkent egy zsilipelt hajocsatorna epitesevel vissza kellene alakitani szigette, hogy a termeszeteshez minel kozelebbi allapot jojjon letre. Igaz, hogy a szennyviztisztito igy a szigetre kerulne, de a mai technologiak, ill. infrastruktura mellett ez nem okozna problemat, viszont az elovilagnak kifejezetten jot tenne, ha ujra minden oldalrol viz venne korul. A csatorna pesti partjan pedig okologiai setanyt lehetne kialakitani, ami egesz evben feludulest jelenthetne az ujpestiek szamara. Talan meg a szegyenletesen pusztulo szomszedos Tungsram Strand ujjaepiteset is kozelebb hozna egy ilyen beruhazas.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó