Megkapta az ingatlanszakma Oscar-díját a Magyar Zene Háza

A cikk angol nyelvű változata: The House of Hungarian Music received the Oscar for the real estate industry

2022. március 19. 17:00

A Magyar Zene Háza nyerte idén a fődíjat az „ingatlanszakmai Oscarnak” is nevezett cannes-i kiállításon. Az idén január végén átadott különleges városligeti épülettel először kapta magyar fejlesztés a zsűri fődíját.

Elnyerte a fődíjat a franciaországi Cannes-ban rendezett ingatlanszakmai kiállításon a Liget Budapest Projekt keretében felépített Magyar Zene Háza – derül ki az MTI közleményéből. Az „ingatlanszakma Oscarjának” is nevezett MIPIM Awards harmincéves történetében először kapta magyar fejlesztés a fődíjat. A világ legjobb ingatlanfejlesztéseit felvonultató kiállításon a nemzetközi zsűri egyhangú szavazással a Magyar Zene Háza mellett tette le a voksát, mint a fődíjra érdemes fejlesztés. Az indoklásukból kiderül, hogy a látogatói élmény mellett figyelembe vették még a fenntarthatóságot és az esztétikai szempontokat is.

A Magyar Zene Háza számos egyedi megoldást tartalmaz (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A japán építész, Sou Fujimoto által tervezett épület számára nem ez az első rangos, nemzetközi elismerés, mivel korábban már számos más nemzetközi fórumon is kitüntették. Ez a fődíj viszont annyiban is kitűnik a többi közül, mivel nem osztják ki minden évben. A MIPIM Awards fődíját csak akkor ítéli oda a nemzetközi szakemberekből álló zsűri, ha egy épület magasan felülmúlja a mezőnyben szereplő többit – tudhatjuk meg az MTI közleményéből.

Forrás: MTI

Nyitókép: A Magyar Zene Háza a Városligetben (fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Igen, pontosan ez tortenik, ha egy kulfoldi sztarepitesz irodat biznak meg a tervekkel, aki nem csak egy ujraertelmezett panelhazban tud gondolkodni...Az ez elotti utolso, nemzetkozi szinten is jegyzett landmark epuletunk a parlament, a 20. szazad elejerol. Azota eltelt tobb mint 100 es, es mennyi kihagyott ziccer, ahova valami sokkal jobb is epulhetett volna. Nagy kar, mert kiderult, hogy epiteni valami kiemelkedot ugy tunik nem valami nagy kunszt, de mi megis valami miatt csak tobb mint 100 evente tesszuk...


Kívülről az épület úgy néz ki, mintha egy hatalmas gombát a hatalmas kukacok tele rágták volna lyukakkal. Ehhez már csak a lyukakkal telerágott, belülről világító látogatók hiányoznak.

A második világháború utáni építészek képtelenek kigyógyulni a konstruktivizmus-funkcionalizmus okozta fertőzésből.
Ez az épület is beleillik a SIVÁRIZMUS stílusba, aminek a jellemzője, hogy hiányzik róla minden, ami emberközelivé teszi az épületeket, - a növényi és alakos díszítés, faragott, vagy kovácsolt díszek, mozaikok, maratott üvegek, festmények, stb. Hiányoznak a nagy felületeket kisebb egységekre felosztó, díszítésekkel hangsúlyozott lélekvidámító emberközeli épületrészek.
Ez is olyan, mintha egy hatalmas automata gépen készült volna gépek számára.
Sajnos a környezetidegen, emberidegen „kakukkfióka” épületek egyre-másra szaporodnak, amiknek a látványa a teljesség helyett csak hiányérzetet sugározza.

Rossz rágondolni, hogy a kortárs építészek színvonalára lesilányítva milyen sivár lenne az Országház, az Opera, a Bazilika, vagy Budapest számtalan csodálatos köz- és lakóépülete.

Ebben az összehasonlításban leginkább a SIVÁRIZMUS-díját érdemeli a Magyar Zene Háza csakúgy, mint a Müpa, az új Néprajzi Múzeum és a kortárs építészek munkáinak 90%-a.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó