Duna

173107_fortepan_109161.jpg A híd, amely életet vitt a lezárt Duna-ágba Csepel 1950-ig nem volt része Budapestnek, sőt 1924-ig egy gát zárta le a Duna-ágat, azaz csak szárazföldi úton, kerülővel lehetett elérni Budapestet, ami az itt élő termelőket hátrányosan érintette. Másrészt a lezárt Soroksári-Duna-ág mocsaras vize egészségtelen volt. Ezen segített az 1924. december 20-án átadott Gubacsi híd.
A Római-part zöldfelületeit közösségi tervezéssel újítják meg Közösségi tervezéssel szeretné fejleszti a Római-part zöldfelületeit a Főkert és a Fővárosi Önkormányzat. A most meghirdetett felhívás szerint a cél a Duna-part természeti értékeinek és a táj hangulatának a megőrzése.
Sétány épül a Duna-parton Pesterzsébeten Pesterzsébeten a Kis-Duna-parton a Gubacsi hídtól egészen Soroksár határáig kialakítanak egy összefüggő sétányt, melyről a víz is elérhető lesz. Stégek, part menti gyalogutak és piknikezőhely is épül.
Ismét a legjobbak között a magyar főváros Az európai városok közötti turisztikai versenyben Budapest a legjobbak között teljesített az elmúlt évben a vendégforgalmi adatok alapján. A különleges természeti adottságok mellett a művészettel és történelemmel kapcsolatos látnivalók, programok is növelik a „Budapest-élményt” az ide látogatók számára.
Átadták a DunaFokot, Budafok új szabadidőparkját Június 21-én adták át a DunaFok elnevezésű szabadidő- és sportparkot Budafok-Tétényben. A 23 ezer négyzetméteres megújult park közvetlen kapcsolatban áll a Duna-parttal, teret biztosít a játékhoz, a sporthoz, a pihenéshez egyaránt. Új sétányt és kerékpárutat is kialakítottak.
Ligetek, kagylók, óriáscsúszdák – Barangolás a Hajógyári-szigeten Az utóbbi hetekben a sajtó attól volt hangos, hogy a kormány néhány héttel az UNESCO-s szavazás előtt levette a világörökségi státuszra javasolt listáról a római kincseket rejtő Hajógyári-szigetet. A hír kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen természeti és épített örökséget rejt Budapestnek ez az általunk kevéssé ismert része. Felkerekedtünk, és egy meleg nyári délelőttön bebarangoltuk a sziget északi részét.
100 éve halt meg báró Eötvös Loránd – A fizikus, politikus, akadémikus, költő és hegymászó nyomában Budapesten „A fizika egyik fejedelme halt meg” – vélte Albert Einstein, akinek gondolata ma, száz évvel báró Eötvös Loránd halála után is helytálló. Az 1919. április 8-án elhunyt világhírű magyar tudós sokszínű életpályájának azokat a mozzanatait elevenítjük fel, amelyek Budapesthez kötődnek.
25 éve gyalogoshidat terveztek Buda és Pest közé Kristálytorony is állhatna Budapesten. Az egykor tervezett expóhoz kapcsolódva különleges gyalogoshidat terveztek a Haller utca vonalában.
A meg nem épült Erzsébet hidak 1894-ben nem volt egyértelmű, hogy milyen híd is fogja összekötni Pestet és Budát a Duna legkeskenyebb fővárosi részén. A nemzetközi tervpályázat olyan, mint egy XIX. századi hídépítési bemutató, gyakorlatilag minden, akkoriban elképzelhető szerkezet feltűnt a pályázati anyagokban. Cikkünk második részében az Erzsébet híd pályázati anyagából válogattunk.
Így alakultak ki Budapest kikötői A pestbuda.hu-n is megírtuk, hogy kikötőfejlesztési program indul a Dunán. Ismerje most meg velünk ennek kapcsán a Duna-parton épült kikötők történetét.
Élénkítenék a dunai hajózást Fejleszteni kell az infrastruktúrát a Dunán is.
Így épült a metróalagút a Duna alá Tudta, hogy a metróalagút építése során szenet is találtak a Duna alatti rétegekben? A budapesti metróépítésekről és ehhez kapcsolódva a Duna alatti alagutakról már olvashattak a pestbuda.hu oldalain. Most néhány érdekes tényt elevenítünk fel.
Száz éve törölték el a hídvámokat Budapesten Most száz éve, az I. világháború utáni zűrzavaros időkben olyan intézkedést hoztak Magyarországon, amelyet már több évtizede vártak a lakosok. Itt nem a politikai változásokra gondolunk, hanem a budapesti hídvám eltörlésére.
Tudta, hogy Budapest tengeri kikötő is? Az természetes, hogy vannak olyan tengeri kikötők, amelyek nem pont a tengerparton fekszenek, hanem egy nagy vízhozamú folyón, valahol feljebb. Budapest is ilyen kikötő.
Karcsú, fehér Erzsébet – 115 éves az Erzsébet híd Most 120 éve kezdték meg az eredeti Erzsébet híd építését. Az egész világon egyedi hídszerkezet több mint két évtizedig őrizte elsőségét. Az öt évig tartó építkezést követően a kész műtárgyat 1903. október 3-án, 115 éve adták át a forgalomnak, szigorúan fejenként 2 krajcár hídpénz megfizetése után.
Jön a felújítás: kiszélesítik a Lánchidat A mostani tervek szerint a Lánchidat másfél méterrel kiszélesítik. A híd életében ez lesz a harmadik nagyszabású átalakítás, amely az 1849-es átadás óta történt.
Duna-parti építési szabályozásokat fogadtak el A tájképvédelmi övezetbe tartozó területeken kiemelt cél a zöld karakterű Duna-part megőrzése, az épületek tájba illesztése.
A Gellért-hegy kistesója: kilátszik az Ínség-szikla a Dunában Ha tartós hőség és aszály van, a folyók is apadni kezdenek. És ha a Duna eléri a nagyjából egyméteres vízszinthatárt Budapestnél, a híradásokban rendre megjelenik egy kis zátony. Ez az Ínség-szikla, ami a Szabadság hídtól északra, a Gellért-hegy lábánál áll a mederben.
Római-part: döntött a Fővárosi Közgyűlés A parti sávban létesítendő védvonalat támogatta a főváros közgyűlése.
Az új Duna-híd tervpályázatából nyílt kiállítás Új hidat terveztek a Dunára Dél-Buda és Csepel közé. Tervezésénél évszázados hagyományt újítottak fel: a nemzetközi tervpályázaton a legnevesebb hídtervezők nyújtották be pályázataikat, amelyek közül a nyertes tervet kiválasztották. A 17 pályamű a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új kiállításán tekinthető meg.
Megvan az új dél-budai híd terve Nyilvánosságra hozták az új Duna-híd tervpályázatának eredményét.
Magyar tervezőé is lehetett volna az első állandó Duna-híd Tudta, hogy magyar hidász terveit is mérlegelték az első állandó pest-budai Duna-híd pályázatán?
Száznyolcvan éve tarolta le Pest-Budát a nagy árvíz Pest történetének egyik legsötétebb napja 1838. március 13-a. Az ekkor kezdődő áradás március 15-ig egyszerűen letarolta Pestet és Buda alsóbb részeit.
Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.
Nyárra elkészülhet a Csillaghegyi Strandfürdő Évekig a bezárás fenyegette Budapest egyik legrégebbi, legnagyobb területű és legszebb strandját az óbudai Róka-hegy oldalában, a Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda együttesét. Nemrégiben viszont új esélyt kapott. Hatalmas beruházással szinte teljesen új komplexumot varázsolnak belőle, régi értékei megtartásával.
Így tervezett Duna-hidat a Lánchíd előtt egy magyar gróf és egy angol mérnök A tervek szerint idén elindul a Lánchíd és az Alagút felújítása. A Lánchíd, Budapest jelképe, talán legfontosabb épülete a külsejében nem, de néhány fontos elemében megváltozik, megújul. Most induló sorozatunk a Lánchídhoz kapcsolódó érdekes történeteket mutatja be.
Zöldebb lehet a budai Duna-part? ​Új sétányok a folyóparton, kevesebb felszíni parkoló, különleges parkok, játszóterek és kerékpárutak – ilyen is lehetne a budai Duna-part.
Az Erzsébet híd tervezője: Sávoly Pálra emlékezünk Most 125 éve született az a hídtervező mérnök, akinek munkája leginkább meghatározta a budapesti Duna-part II. világháború utáni arculatát. Nemcsak az Erzsébet hidat tervezte, hanem a lerombolt hidak helyreállításában is jelentős szerepe volt.
A Duna jege: királyválasztás, híd és árvíz Miképp állhatott vagy járkálhatott egykor több ezer ember a Duna jegén? Az elmúlt évtizedekben nem láthattuk befagyva a Dunát, ezért ma már nehéz elképzelnünk, hogy egykor a Duna jegén közlekedtek az emberek. Pedig így volt.
Mobilgát épül Csepelen Másfél kilométernyi mobilgátat építenek ki a csepeli szabadkikötőnél az árvizek ellen.

További cikkeink