Károlyi-palota

Ilyen az épületsors – Funkciót váltott alkotások a fővárosban Az épületek olykor díszes homlokzataik ellenére emberi tevékenység helyszínei, létrejöttüket tehát valamilyen gyakorlati igény szülte. Fennállásuk ideje alatt ez persze megváltozhat, és eredeti funkciójuk olykor feledésbe is merül. Az alábbi összeállításunkban felidézzük, hogy néhány híres budapesti épület hogyan változott, milyen célokat is szolgált az elmúlt évszázadok során.

Hamarosan bontják a Magyar Rádió egykori józsefvárosi épületeit A VIII. kerület Palotanegyedében, a Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Múzeum utca – Szentkirályi utca által határolt területen nyolc épület teljes vagy részleges bontására írtak ki közbeszerzési felhívást. A Bródy Sándor 5–7. számú épület utcai homlokzata és utcai traktusa megmarad. A területen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa épül fel, amelynek átadását 2027-re tervezik.

„A hazának élni, Pestet fővárossá emelni” – Károlyi György már fiatalon fogadalmat tett, hogy Magyarországot fogja szolgálni A belvárosi Károlyi-palota építtetője, gróf Károlyi György Széchenyi István barátja volt, hozzá hasonlóan ő is önzetlenül támogatta a főváros és az ország felemelkedését, az egyik leggazdagabb főnemesi család tagjaként. A Tudományos Akadémia egyik alapítója, a Lánchíd megépítésének támogatója, a Nemzeti Színház megmentője. Az 1802-ben született és 1877-ben elhunyt mecénásra emlékezünk, halálának 145. évfordulóján.

XIII. századi falut találtak a régészek a Belvárosban, most folytatódik az ásatás Utoljára 25 évvel ezelőtt dolgoztak régészek a belvárosi Károlyi-palota udvarán, a Károlyi utca 16. száma alatt, a Petőfi Irodalmi Múzeum otthonának helyszínén. Akkor feltárták többek között egy XI–XII. századi temető 23 sírját, egy XIII. századi falu részletét és egy török ház kőből épült pincéjét és élelmiszertárolóját. Az ásatások most ismét folytatódnak.

Végre megkezdődik a Károlyi-palota felújítása Évtizedek óta üresen áll a Pollack Mihály tér 10. szám alatti Károlyi-palota. A Nemzeti Múzeum mögött kiépült mágnásnegyed egyik ikonikus épületének számított, egyidőben az olasz nagykövetség működött benne, a rendszerváltás után pedig raktárnak használták Ybl Miklós híres alkotását. A kiemelten védett műemléket eredeti állapotának megfelelően állítják helyre.

Főúri lakból a kultúra otthona – Fordulatos a története a belvárosi Károlyi-palotának A XX. század elején a lebontása is felmerült, kertjének helyén pedig Nemzeti Színház is épülhetett volna, a patinás klasszicista palota mégis megmenekült, és már évtizedek óta a kultúrát szolgálja. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó egykori Károlyi-palota most kezdődő felújítása apropóján azonban érdemes megemlékezni arról, hogy a múlt század első felében mennyi változáson ment keresztül az épület: kívül és belül is történtek átalakítások.

Felújítják a Károlyi-palota belső tereit Felújítják a hatvanöt éve a Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó V. kerületi Károlyi-palota belső tereit. A helyreállítás a műemléki védelem alatt álló egyemeletes, klasszicista épületet mintegy 1730 négyzetméteren érinti. Ennek részeként javítják a közönségforgalmat, helyrehozzák a díszes kapuzatot, restaurálják és bővítik a kiállítótereket, és akadálymentesítik az épületet. 2000-ben, a palota teljes körű felújításakor több helyen változtattak a XX. század első felében véglegesült architektúrán, ezeknek a változtatásoknak jó részét most megszüntetik. A palota várhatóan 2022 őszén készül el.

Oroszlán, karvaly, darumadár – A címerek ősi szimbólumai a nemesi családok múltjáról mesélnek a mágnásnegyedben is Bár 1947-ben a kommunista rendszer megtiltotta a nemesi előnevek, jelvények, így a magáncímerek használatát is, szerencsére az egykori főúri palotákról nem tüntették el azokat. Az ősi, sokszor évszázadokra visszanyúló szimbólumok utaltak a tulajdonos családjára, a magyar történelemben játszott szerepükre és egyben esztétikai célokat is szolgáltak az épületeken. A XIX. század második felében a magyar arisztokrácia szívesen építkezett a Nemzeti Múzeum környékén, így itt több olyan épülettel is találkozhatunk, amelyeken hangsúlyosan szerepel a családi címer és azok motívumai. A Pollack Mihály téren a Festetics és Károlyi család palotáin láthatunk ilyeneket.

Az ország első nagyszabású iparművészeti kiállításának a Károlyi-palota adott otthont A 145 évvel ezelőtti februári árvízi károk enyhítésére és az árvízkárosultak megsegítésére az országban több helyen is adománygyűjtésbe fogtak. Ehhez kapcsolódott az a páratlan műkincseket bemutató iparművészeti kiállítás is, amelyet nem egy közgyűjteményben, hanem gróf Károlyi Alajosnak a Nemzeti Múzeum mögött felépült palotájában rendeztek 1876 májusában.

Ybl Miklós csaknem kétszáz tervet készített gróf Károlyi Lajos palotájához A Pollack Mihály téri Károlyi-palotát tervező Ybl Miklós közel kétszáz tervet készített az épülethez, amelyek azt bizonyítják, hogy a palota több elgondoláson ment keresztül, míg elnyerte a ma is látható, végleges formáját. A korai terveken a főhomlokzat a palota kertje felé nézett, később viszont már egy 180 fokos fordulatot véve a mai Pollack Mihály téri oldalra került, ahol a szépen kialakított kocsifelhajtó egyedivé varázsolja ezt az épületet.

Bécsben elegáns palotája volt, de Pesten is akart rezidenciát a mágnásnegyedben építkező gróf Károlyi Lajos A Nemzeti Múzeum mögött, a mai Pollack Mihály téren és környékén a XIX. század második felében nagyszabású palotaépítések kezdődtek. Gróf Károlyi Lajos az elsők között vásárolt itt magának telket – a tér másik sarkán tulajdont szerzett Festetics Györggyel szinte egy időben –, ám az építkezés és a palota rezidenciális funkciójának elnyerése többször is hátrányt szenvedett. S míg Festetics már javában élvezte a befektetett tőke gyümölcsét, addig a Károlyi-palota sokáig kihasználatlanul állt, és kereste saját szerepkörét.

A Festetics-palota építésével indult a pesti mágnásnegyed története A hajdan mágnásnegyednek hívott józsefvárosi Palotanegyed története 1862. február 14-én indult, amikor Festetics György telket vásárolt közvetlenül a Nemzeti Múzeum mögött, amelyre Ybl Miklós tervei szerint építtetett pompás palotát. A negyed első főúri rezidenciája ma is kiváló állapotban van, és másfél évszázad óta hirdeti a Festeticsek egykori gazdagságát és Budapest aranykorának kezdetét.

A Magyar Rádió egykori épületeit kapja meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Tovább erősödik Józsefváros egyetemi központ jellege, mivel a Palotanegyed több épületét megkapja az államtól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Azokról az épületekről van szó, amelyeket egykor a Magyar Rádió használt: a Bródy Sándor utcai Stúdiópalotát, a rádió híres Márványtermét is magában foglaló Esterházy-palotát és az Ybl Miklós tervezte Károlyi-palotát is az egyetem használhatja majd.

Ybl Miklós fél évszázados emléke Halála után ötven évvel, 1941-ben a korabeli filmhíradó is megemlékezett a nagy magyar építészről, Ybl Miklósról, aki jelentős budapesti épületeivel döntően alakította a város arculatát.

A gróf úr eperfája Szerényen álldogál a kerítés mellett a Belváros egyik leghangulatosabb oázisában, a Károlyi-kertben egy ősöreg eperfa. Évtizedek, rendszerek, nemzedékek jönnek és mennek körülötte, ő meg csak termi és termi a ragacsos, részegítő fehér bogyókat. Budapest nevezetes fái közül most ennek a matuzsálemnek eredtünk nyomába.

Itt a Margó Fesztivál a Károlyi-palotában Megnyílt a kilencedik Margó Irodalmi Fesztivál szerdán a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM).

A Palotanegyed Károlyi-palotája – egykor és most A Nemzeti Múzeum mögötti Pollack Mihály téren álló egykori Károlyi-palota évtizedekig a Magyar Rádió és Televízió raktárja volt, most pedig már hosszú évek óta elhagyatottan romlik tovább az állapota. Szomorú fotópár a régi és a mai állapotról.

Itt az Ybl-reneszánsz a fővárosban Kétszáz év – és még egyszázaléknyi csúszás: ennyi idő kellett Ybl Miklós építészeti örökségének felfedezéséhez. A 2014-es bicentáriumon mindössze a Várkert Bazár jelezte az egykori mester máig ható tiszteletét, a 2016-os év viszont valóságos „Ybl-boomot” hozott.

Mágnásfertályból múzeumi negyed? Formálódik egy új múzeumi negyed képe, amely a Ligetbe tervezettnél kisebb, kevesebb vihart kavar, ám jelentősége vitathatatlan: a Magyar Nemzeti Múzeum környezetében, a józsefvárosi Palotanegyed szépül, zöldül a közeljövőben.