Csaknem negyed évszázad elteltével folytatódik a Károlyi-palota udvarának régészeti kutatása – írja beszámolójában a Budapesti Történeti Múzeum oldala, a regeszet.aquincum.hu régészeti portál. Jelenleg az udvar délkeleti részén végzik a feltárást, a korábbi ásatásról pedig összefoglalót közöltek.
A Károlyi-palota udvarán, a Károlyi utca 16. szám alatt folyik a régészeti feltárás (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)
A BTM nyugalmazott régésze, Zádor Judit által írt cikkből kiderül: az V. kerület, Károlyi utca 16. szám alatti Károlyi-palota udvarának középső sávjában 1997-ben szondázó, 1998-ban pedig teljes feltárást végeztek. A kutatás során feltárták egy török ház kőből épült pincéjének maradványát és élelmiszertárolóját, egy XIII. századi falu részletét, egy XI–XII. századi temető 23 sírját, valamint az egykor itt álló barokk palotához tartozó újkori maradványokat.
Az írásból megtudhatjuk, hogy a palota területe a XIII. században az okleveles forrásokból jól ismert Szent Erzsébet falvához (Szentfalvához) tartozott, amelynek központja az Egyetem tér környékén lehetett. Az első, korai település idejéből egy agyagtapasztásos, cölöpvázas házmaradvány került elő, és feltárták a falut körülvevő 2-3 méter széles árokrendszert is, az árok mélysége átlagosan egy méter volt.
Árpád-kori árokrendszer cölöplyukakkal (Fotó: regeszet.aquincum.hu)
A falu második periódusában az árkokat betemették, a terület keleti és nyugati végét cölöpsoros kerítéssel zárták le – írja a szerző. Ebből az időszakból favázas építmények maradványai, tárológödrök, háztartási és ipari funkciót betöltő kemencék, tüzelőhelyek kerültek a napvilágra.
A régészeti feltárás során kiderült, hogy Szent Erzsébet falva alatt egy – már korábban felhagyott – temető húzódott. Itt 23 személy sírját tárták fel, a 15 felnőtt és 8 gyerek sírja 220-240 centiméter mélységben feküdt, egy kivételével a középkori szokásoknak megfelelően keletre voltak tájolva – közölte a régészeti honlap.
Az írás szerint az antropológiai vizsgálatokból az is kiderült, hogy az elhunytak átlagéletkora (a csecsemőket nem számítva) 35 év volt, magasságuk 150-160 centiméter, és egy kivétellel europid típusúak voltak. A rendkívül leletszegény temetőből – csupán egy bronz és egy ezüs “S”végű hajkarika került elő – a szerző arra következtett, hogy egy XI–XII. századi szegény köznépi temető sírjait tárták fel.
Török kori pince (Fotó: regeszet.aquincum.hu)
A régészeti portál beszámol arról is, hogy a Károlyi-palota udvarának nyugati oldalán, az újkori kőburkolat alatt egy török kori épület pincéjének felmenő falai, valamint egy török élelmiszertároló került elő. A déli oldalában megmaradt a lejárat lenyomata, és cölöplyukakat is találtak.
Az írásból megtudhatjuk, hogy a török tárológödör leletanyagban rendkívül gazdag volt, találtak itt agyag kiöntőcsöves mázas korsókat, máz nélküli vizes kancsót, zöld mázas tálat, füles bögrét. Az edényekben megmaradtak az ételmaradékok és a növényi magvak. A házi kerámiák mellett a gödörből állatcsontok, a többi között juh- és kecskekoponyák is előkerültek. A leletegyüttes kiemelkedő darabja volt egy fehér üvegszálas díszítésű velencei üvegtál és egy füles bronzedényke.
Az ásatásokon az is kiderült, hogy a korábban itt álló barokk palota több ágyútalálatot kapott, amit a déli falában feltárt két ágyúgolyó is bizonyított. Bebizonyosodott, hogy az épület az 1602–1603-as években lezajlott harci cselekmények során égett le, lakói pedig végleg elhagyták – olvashatjuk a régészeti honlapon.
„A Károlyi-palota udvarán a csaknem negyed évszázada elvégzett és napjainkban ismét megkezdett kutatás eredményei, új és érdekes adatokkal gazdagítják Pest középkori és törökkori történetét” – fogalmazott beszámolója végén Zádor Judit régész.
Forrás: regeszet.aquincum.hu
Nyitókép: Évszázadok emlékeit tárták fel a régészek a Károlyi-palota udvarán (Fotó: regeszet.aquincum.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció