Végre megkezdődik a Károlyi-palota felújítása

2022. június 13. 18:00

Évtizedek óta üresen áll a Pollack Mihály tér 10. szám alatti Károlyi-palota. A Nemzeti Múzeum mögött kiépült mágnásnegyed egyik ikonikus épületének számított, egyidőben az olasz nagykövetség működött benne, a rendszerváltás után pedig raktárnak használták Ybl Miklós híres alkotását. A kiemelten védett műemléket eredeti állapotának megfelelően állítják helyre.

Hamarosan kezdődhet a Pollack Mihály téri Károlyi-palota tartószerkezeteinek diagnosztikai kutatása, valamint az építéstörténeti roncsolásos falkutatás. Budapest Főváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya még május 26-án állította ki mindkét témában az örökségvédelmi engedély megadásáról szóló határozatot, és ha 30 napon belül senki nem támadja meg a döntést (fellebbezésnek nincs helye, a döntés ellen csak az ügyfelek indíthatnának közigazgatási pert jogsérelemre hivatkozva), akkor meg is kezdődhet a tényleges munkavégzés.

Ugyancsak engedélyt adott az építési hatóság a Károlyi-palota restaurálását megelőző egyéb kutatásokra, amelyek érintik az épület fa-, fém-, festő- és kőrestaurátori munkáit.

A Pollack Mihály tér az 1930-as években, elöl a Károlyi-palota mint az Olasz Követség épülete. Tőle balra a Lovarda, majd az Esterházy- és a Festetics-palota (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az Ybl Miklós által tervezett palota, amely kiemelten védett műemlék, része annak a négy utca által határolt területnek, amelyen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszát alakítják ki, egyrészt meglévő műemlék épületek rekonstrukciójával, építészeti értéket nem képviselő épületek elbontásával, valamint új épületek emelésével.

Az építészeti terveket a terület tulajdonosa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már korábban jóváhagyta, a látványterveket bemutattuk a Pestbudán is. Az egyetem új központja a tervek szerint 2027-re készül el a Szentkirályi utca – Múzeum utca – Pollack Mihály tér –  Bródy Sándor utca által határolt területen, s e munkálatok része a Magyar Rádió egykori Márványtermét is magába foglaló Esterházy-palota, valamint a végletesen leromlott állapotú Károlyi-palota megújítása is.

Így nézett ki a palota egykori legelegánsabb tere, az átrium 2014-ben (Forrás: Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia: Ybl összes – 52 település, 113 épület, Látóhatár Kiadó, 2014, Timár Sára felvétele)

Az épületet Ybl Miklóstól az akkor még Ötpacsirta utcának hívott területen gróf Károlyi Lajos rendelte meg, ám ő 1863-ban elhunyt, és az építkezést a fia, gróf Károlyi Alajos folytatta. Elkészültekor Budapest egyik legszebb palotájának tartották, homlokzatán reneszánsz és hellenizáló elemeket is találunk, az épület falai egy felülvilágítós reneszánsz átriumot fogtak közre, amelynek közepén az eredeti rajzok szerint egy szökőkút állt. Az előcsarnokot Lotz Károly freskói díszíttették.

A tervek szerves része volt egy szép díszkert kialakítása, ezt a Múzeum utca felől is meg lehetett közelíteni, ide egy kis gloriettet is építettek. A palotában az 1920-as évektől a II. világháborúig az olasz nagykövetség működött.  

A háborúban megsérült, de csak nagy vonalakban állították helyre a külső homlokzatot, a belső tereket pedig az épület rangjához méltatlan módon raktárnak használták.

Az épület a háborúban megsérült, ezt követően raktárnak használták. A fotó 2014-ben készült a belső térben (Fotó: Timár Sára/Látóhatár Kiadó)

A palota megrendítően lepusztult állapotát az Ybl összes című kötetben is láthatjuk (Forrás: Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia: Ybl összes – 52 település, 113 épület, Látóhatár Kiadó, 2014)

Az egykor elegáns belső tereket szétszabdalták, és kisebb raktárakat alakítottak ki belőlük. A kép 2014-ben készült (Fotó: Timár Sára/Látóhatár Kiadó)

„A stukkódíszes előcsarnok, Lotz Károly freskói, a pompás termek és folyosók helyén ma szűk belvilágú, fehérre meszelt raktárak sorakoznak: a hajdani nagy tereket felosztották – mintha egy hetvenes évekbeli, elhanyagolt irodaházban járnánk” – olvashatunk egy 2014-ben készült érzékletes leírást Őrfi József építésztől az Ybl összes című kötetben (Halász Csilla – Őrfi József – Viczián Zsófia: Ybl összes – 52 település, 113 épület, Látóhatár Kiadó, 2014).

A régi dicsőséget idézi a Károlyi család címere a palota Pollack Mihály térre néző oldalán (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Sokáig nem találtak megfelelő funkciót az épületnek, végül bekerült abba az ingatlancsomagba, amelyet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kapott meg, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek a városban szétszórtan működő karait végre egy közös területre költöztethesse.

Nyitókép: A Károlyi-palota az 1880-as évek körül Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Károlyi-palota építéséről és történetéről megjelent korábbi cikkünket is ajánljuk.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kampuszfejlesztéséről ebben a cikkünkben és ebben a cikkünkben olvashatnak. 

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Igen, es akkor azt is hozza kene tenni, hogy fogja elcsufitani az egeszet az odaepulo, oda nem illo campus, hogy a lovardat fel se merult hogy ujjaepitik, etc...



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó