A Magyar Rádió egykori épületeit kapja meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

2020. március 5. 19:00

Tovább erősödik Józsefváros egyetemi központ jellege, mivel a Palotanegyed több épületét megkapja az államtól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Azokról az épületekről van szó, amelyeket egykor a Magyar Rádió használt: a Bródy Sándor utcai Stúdiópalotát, a rádió híres Márványtermét is magában foglaló Esterházy-palotát és az Ybl Miklós tervezte Károlyi-palotát is az egyetem használhatja majd.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem több épületet megkap az államtól Józsefváros Palotanegyedében az Országgyűlésnek március 3-án benyújtott törvényjavaslat szerint. A Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Szentkirályi utca – Múzeum utca által határolt hatalmas területről van szó, amelyen belül szövevényes épületrendszert alakítottak ki az eltelt évtizedek alatt a Magyar Rádió számára.

Bár az átadni tervezett épületek hivatalosan több címen vannak nyilvántartva, az épületek kapcsolatban és összeköttetésben állnak egymással, illetve legalább a közös udvar felől mindegyik megközelíthető. A területre mind a négy utcából be lehet jutni, az ingatlanegyüttes egyetlen egységet alkot.

A Magyar Rádió egykori székháza a Bródy Sándor utca 5–7. szám alatt, az épületet több ütemben bővítették (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az előterjesztés 10 különböző helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanról szól, ám a földhivatali nyilvántartás szerint ezek nem teljesen önálló egységek, mert a 2013-as bejegyzések szerint együttesen, jogilag társasháznak minősülnek. A törvényjavaslat szerint az átadni tervezett épületek az egyetem fenntartójának, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a tulajdonába kerülnek.

Az alábbi épületeket adja át ingyenesen az állam az említett utcák által határolt tömbben: a Pollack Mihály tér 8. alatti központi irodaépületet, a Bródy Sándor utca 5–7. alatti valamennyi épületet, stúdiót, irodát, a Pollack Mihály tér 4–6. alatti volt Esterházy-palotát, a Pollack Mihály tér 10. alatti volt Károlyi-palotát, a Szentkirályi utca 25/a, 25/b és 27. szám alatti irodaépületeket.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem használhatja tehát majd a jövőben a Magyar Rádió egykori Bródy Sándor utca 5–7. szám alatti épületét, amelyben 1927-től készültek rádióműsorok. Az épületet 1928-ban két emelettel bővíttették Gerlóczy Gedeon tervei alapján, akkor még itt volt a székháza a Magyar Távirati Irodának és a Magyar Filmirodának is.

Az épülethez tartozó udvaron több ütemben különböző stúdióknak, próbeteremnek és szerkesztőségeknek helyet adó új épületeket emeltek. A vendégek fogadására szolgáló Pagoda 1949-ben készült el.

A volt Esterházy-palota a Pollack Mihály tér 4–6. alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egyetemistáké lesz a jövőben a főhomlokzatával a Pollack Mihály tér felé néző, egykori Esterházy-palota is, amely 1871-ben épült, Baumgarten Antal tervei szerint. A Magyar Rádió 1950-től használta az épületet. Itt található a rádió híres Márványterme, amely jelenleg is hangversenyteremként működik.

A központi irodaépület a Pollack Mihály tér 8. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Pollack Mihály tér 8. szám alatti központi irodaépület is a katolikus egyetemé lesz. A háború után, az Ybl Miklós tervezte Nemzeti Lovarda elbontását követően először 1952-ben a rádió kétemeletes atombunkere épült meg két stúdióval, majd 1966–1969 között felépült a mai, ötemeletes, vasbeton vázas irodaépület Fekete György, Nánási Sándor és Szende László tervei szerint.

A központi irodaépület mellett áll a volt Károlyi-palota, a Pollack Mihály tér 10. alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A központi irodaépület mellett, a Polack Mihály tér, Múzeum utca sarkán áll az Ybl Milós által tervezett Károlyi-palota, amelyet a jövőben szintén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem használhat majd. Az 1863-1868 között elkészült pompás kis palota megtervezésével Károlyi Lajos, majd fia, Károlyi Alajos bízta meg a XIX. század legíresebb építészét. A háború előtt 23 évig az olasz nagykövetség működött itt.

A háborúban súlyos sérüléseket szenvedett épület egy ideig a Bizományi Áruház Vállalat raktára is volt. A Magyar Rádió 1966-ban kapta meg, s egyidőben itt működött a rádiómúzeum. Hosszú évekkel ezelőtt magára hagyták, azóta rohamosan pusztul.

Pollack Mihály tér, a Festetics- és az Esterházy-palota között. A modern épülettel terhelt terület egykor az Esterházy-palota kertje volt – miként a máig meglévő régi kerítésen is látszik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek helyet adó, szintén Ybl Miklós által tervezett, Pollack Mihály tér 3. szám alatti Festetics-palota és a már említett Esterházy-palota közé ékelődött be a Magyar Rádió egykori legfiatalabb épülete. Az 1980-as években felhúzott „Üzemépületben" alakították ki az étkezdét, de voltak itt stúdiók és raktárak is. Hamarosan ez az ingatlan is a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába kerül.

Szentkirályi utca 27. (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egész telekegyüttes, amelyen a Magyar Rádió berendezkedett, szomszédos volt a Szentkirályi utcai lakóházak hátsó homlokzatával. A 25. és 27. számú épületeket a lakók kivásárlásával szerezte meg a rádió, ezekben irodákat és stúdiókat is kialakítottak. A jövőben ezeket az épületeket is a katolikus egyetem használhatja majd.

Szentkirályi utca 25. (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nagy kérdés, hogyan hasznosítja majd az egyetem ezeket az épületeket, többségük ugyanis rendkívül lepusztult állapotban van, a műemlék épületek megmentésre szorulnak, az újjáépítés tetemes összegekbe kerül.

Az is érdekes felvetés lehet, hogy vajon mit tud kezdeni az egyetem a központi irodaépülettel és az üzemépülettel. Egy 2016-os kormányrendeletben, amely szerint majdnem ugyanezeket az inngatlanokat a Magyar Nemzeti Múzeumnak tervezték átadni, egy olyan előterjesztés elkészíttetéséről döntöttek, amely a lebontásukhoz szükséges intézkedéseket foglalja össze.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyébként jelenleg több képzési helyszínen működik: Budapesten, Piliscsabán és Esztergomban. A törvényjavaslat indoklása szerint szükség van az egyetemi karok egységes elhelyezésére, mert a földrajzi széttagoltság hátrányos hatással van az egyes fakultások működésére.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Campusa Piliscsabán, az épületegyüttest Makovecz Imre tervezte (Fotó: btk.ppke.hu)

„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyarország egyik legjelentősebb, kiemelt egyeteme, de a széttagolt, több képzési helyszínen végzett oktatási és kutatási tevékenység akadályozza a további működésének a kibontakozását, illetve a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket” – fogalmaz a törvényjavaslat.

Azt is olvashatjuk benne, hogy az egyetem ingyenesen átadja az államnak piliscsabai campusának ingatlanait. De hogy a feksőoktatási intézmény kiköltözését követően milyen funkciót szánnak az épületegyüttesnek, arról még nem született döntés.

Nyitókép: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának épülete a VIII. kerület, Szentkirályi utca 28. szám alatt (Fotó: jak.ppke.hu)

Budapest, campus, egyetem, Esterházy-palota, fakultás, Hírek, Józsefváros, Károlyi-palota, Magyar Rádió, Palotanegyed, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, PestBuda, pestbuda.hu, Piliscsaba, VIII. kerület

¹⁸ ⁶⁷ ³

Kapcsolódó írások

Iskolautcát alakítanak ki a józsefvárosi Trefort Gimnázium előtt

2025. május 20. 18:30

Józsefvárosban 2025 áprilisában elfogadták az Iskolautca Programot, amelynek keretében több iskola bejáratánál lezárják az utcát az autóforgalom elől, hogy ott biztonságos közösségi teret alakítsanak ki. Elsőként az Astoria metrómegálló közelében, a Trefort utcában, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium előtt alakítanak ki iskolautcát.

Átadták a Szent Rókus-kápolna előtti zöld területet

2025. május 15. 14:00

Megújult a Szent Rókus-kápolna előtti tér a Rákóczi útnál. Fákat, növényeket ültettek, padokat helyeztek el. A virágágyásokban az év szinte minden szakában virágzik valami.

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt

2025. április 20. 10:00

Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak

2025. május 28. 13:30

A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós

2025. május 28. 9:00

Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.

Hamarosan befejeződik a Citadella megújítása

2025. május 27. 17:00

A Citadella belső parkjában folyamatban van a burkolatok, a korlátok, a díszkivilágítás kiépítése, a növények telepítése, de zajlik a Szabadság-szobor előtti park, valamint az erődöt körülölelő sétány kialakítása is. A munkálatok már a végéhez közelednek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

⁵ ⁰ ⁰

Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.

³ ⁰ ⁰

Vámfizetés 1945-ben a hidakon Vámfizetést vezettek be 80 éve a budapesti hidaknál. A cél a hidak helyreállításának részbeni fedezése. Az új hídvámot a főváros szedte, de a népszerűtlen intézkedés csak egy hónapig volt érvényben.

² ⁰ ⁰

Görgei Artúr honvéd tábornok budavári szobrának felavatása Görgei Artúr az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leghíresebb honvéd hadvezére, hadügyminisztere volt. Nevéhez fűződik a győztes tavaszi hadjárat irányítása 1849 áprilisában, majd május 21-én a budai Vár ostrommal való bevétele, vagyis a magyar főváros felszabadítása, szimbolikus értelemben a szabadságharc katonai csúcspontja.

¹⁹ ⁰ ⁰

A fogaskerekű meghosszabbítása A fogaskerekű ma valójában a 60-as villamos. Története 1874-ig nyúlik vissza, amelyben fontos esemény volt az 1890-es esztendő, mert ez év májusában nyílt meg a Svábhegy-Széchenyi hegyi szakasz.

⁴ ¹ ⁰

Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.

⁴⁰ ⁰ ⁰

Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

¹²⁸ ¹ ⁰

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

² ⁰ ⁰

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

⁸⁵ ⁰ ⁰

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

⁶² ⁴ ¹

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

⁶⁷ ⁰ ⁰

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

⁵⁵ ² ¹

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

¹⁰⁹ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

¹⁰² ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

¹³⁹ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹³¹ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹⁶³ ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²² ¹⁹ ⁴

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹³ ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁶⁶ ⁷³ ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰