A Magyar Rádió egykori épületeit kapja meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

2020. március 5. 19:00

Tovább erősödik Józsefváros egyetemi központ jellege, mivel a Palotanegyed több épületét megkapja az államtól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Azokról az épületekről van szó, amelyeket egykor a Magyar Rádió használt: a Bródy Sándor utcai Stúdiópalotát, a rádió híres Márványtermét is magában foglaló Esterházy-palotát és az Ybl Miklós tervezte Károlyi-palotát is az egyetem használhatja majd.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem több épületet megkap az államtól Józsefváros Palotanegyedében az Országgyűlésnek március 3-án benyújtott törvényjavaslat szerint. A Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Szentkirályi utca – Múzeum utca által határolt hatalmas területről van szó, amelyen belül szövevényes épületrendszert alakítottak ki az eltelt évtizedek alatt a Magyar Rádió számára.

Bár az átadni tervezett épületek hivatalosan több címen vannak nyilvántartva, az épületek kapcsolatban és összeköttetésben állnak egymással, illetve legalább a közös udvar felől mindegyik megközelíthető. A területre mind a négy utcából be lehet jutni, az ingatlanegyüttes egyetlen egységet alkot.

A Magyar Rádió egykori székháza a Bródy Sándor utca 5–7. szám alatt, az épületet több ütemben bővítették (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az előterjesztés 10 különböző helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanról szól, ám a földhivatali nyilvántartás szerint ezek nem teljesen önálló egységek, mert a 2013-as bejegyzések szerint együttesen, jogilag társasháznak minősülnek. A törvényjavaslat szerint az átadni tervezett épületek az egyetem fenntartójának, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a tulajdonába kerülnek.

Az alábbi épületeket adja át ingyenesen az állam az említett utcák által határolt tömbben: a Pollack Mihály tér 8. alatti központi irodaépületet, a Bródy Sándor utca 5–7. alatti valamennyi épületet, stúdiót, irodát, a Pollack Mihály tér 4–6. alatti volt Esterházy-palotát, a Pollack Mihály tér 10. alatti volt Károlyi-palotát, a Szentkirályi utca 25/a, 25/b és 27. szám alatti irodaépületeket.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem használhatja tehát majd a jövőben a Magyar Rádió egykori Bródy Sándor utca 5–7. szám alatti épületét, amelyben 1927-től készültek rádióműsorok. Az épületet 1928-ban két emelettel bővíttették Gerlóczy Gedeon tervei alapján, akkor még itt volt a székháza a Magyar Távirati Irodának és a Magyar Filmirodának is.

Az épülethez tartozó udvaron több ütemben különböző stúdióknak, próbeteremnek és szerkesztőségeknek helyet adó új épületeket emeltek. A vendégek fogadására szolgáló Pagoda 1949-ben készült el.

A volt Esterházy-palota a Pollack Mihály tér 4–6. alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egyetemistáké lesz a jövőben a főhomlokzatával a Pollack Mihály tér felé néző, egykori Esterházy-palota is, amely 1871-ben épült, Baumgarten Antal tervei szerint. A Magyar Rádió 1950-től használta az épületet. Itt található a rádió híres Márványterme, amely jelenleg is hangversenyteremként működik.

A központi irodaépület a Pollack Mihály tér 8. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Pollack Mihály tér 8. szám alatti központi irodaépület is a katolikus egyetemé lesz. A háború után, az Ybl Miklós tervezte Nemzeti Lovarda elbontását követően először 1952-ben a rádió kétemeletes atombunkere épült meg két stúdióval, majd 1966–1969 között felépült a mai, ötemeletes, vasbeton vázas irodaépület Fekete György, Nánási Sándor és Szende László tervei szerint.

A központi irodaépület mellett áll a volt Károlyi-palota, a Pollack Mihály tér 10. alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A központi irodaépület mellett, a Polack Mihály tér, Múzeum utca sarkán áll az Ybl Milós által tervezett Károlyi-palota, amelyet a jövőben szintén a Pázmány Péter Katolikus Egyetem használhat majd. Az 1863-1868 között elkészült pompás kis palota megtervezésével Károlyi Lajos, majd fia, Károlyi Alajos bízta meg a XIX. század legíresebb építészét. A háború előtt 23 évig az olasz nagykövetség működött itt.

A háborúban súlyos sérüléseket szenvedett épület egy ideig a Bizományi Áruház Vállalat raktára is volt. A Magyar Rádió 1966-ban kapta meg, s egyidőben itt működött a rádiómúzeum. Hosszú évekkel ezelőtt magára hagyták, azóta rohamosan pusztul.

Pollack Mihály tér, a Festetics- és az Esterházy-palota között. A modern épülettel terhelt terület egykor az Esterházy-palota kertje volt – miként a máig meglévő régi kerítésen is látszik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemnek helyet adó, szintén Ybl Miklós által tervezett, Pollack Mihály tér 3. szám alatti Festetics-palota és a már említett Esterházy-palota közé ékelődött be a Magyar Rádió egykori legfiatalabb épülete. Az 1980-as években felhúzott „Üzemépületben" alakították ki az étkezdét, de voltak itt stúdiók és raktárak is. Hamarosan ez az ingatlan is a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tulajdonába kerül.

Szentkirályi utca 27. (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az egész telekegyüttes, amelyen a Magyar Rádió berendezkedett, szomszédos volt a Szentkirályi utcai lakóházak hátsó homlokzatával. A 25. és 27. számú épületeket a lakók kivásárlásával szerezte meg a rádió, ezekben irodákat és stúdiókat is kialakítottak. A jövőben ezeket az épületeket is a katolikus egyetem használhatja majd.

Szentkirályi utca 25. (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nagy kérdés, hogyan hasznosítja majd az egyetem ezeket az épületeket, többségük ugyanis rendkívül lepusztult állapotban van, a műemlék épületek megmentésre szorulnak, az újjáépítés tetemes összegekbe kerül.

Az is érdekes felvetés lehet, hogy vajon mit tud kezdeni az egyetem a központi irodaépülettel és az üzemépülettel. Egy 2016-os kormányrendeletben, amely szerint majdnem ugyanezeket az inngatlanokat a Magyar Nemzeti Múzeumnak tervezték átadni, egy olyan előterjesztés elkészíttetéséről döntöttek, amely a lebontásukhoz szükséges intézkedéseket foglalja össze.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyébként jelenleg több képzési helyszínen működik: Budapesten, Piliscsabán és Esztergomban. A törvényjavaslat indoklása szerint szükség van az egyetemi karok egységes elhelyezésére, mert a földrajzi széttagoltság hátrányos hatással van az egyes fakultások működésére.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Campusa Piliscsabán, az épületegyüttest Makovecz Imre tervezte (Fotó: btk.ppke.hu)

„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyarország egyik legjelentősebb, kiemelt egyeteme, de a széttagolt, több képzési helyszínen végzett oktatási és kutatási tevékenység akadályozza a további működésének a kibontakozását, illetve a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket” – fogalmaz a törvényjavaslat.

Azt is olvashatjuk benne, hogy az egyetem ingyenesen átadja az államnak piliscsabai campusának ingatlanait. De hogy a feksőoktatási intézmény kiköltözését követően milyen funkciót szánnak az épületegyüttesnek, arról még nem született döntés.

Nyitókép: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának épülete a VIII. kerület, Szentkirályi utca 28. szám alatt (Fotó: jak.ppke.hu)

Budapest, campus, egyetem, Esterházy-palota, fakultás, Hírek, Józsefváros, Károlyi-palota, Magyar Rádió, Palotanegyed, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, PestBuda, pestbuda.hu, Piliscsaba, VIII. kerület

¹⁸ ⁶⁶ ³

Kapcsolódó írások

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története

2024. október 16. 14:00

Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

Folytatódnak a Pázmány Campus bontási munkálatai

2024. október 3. 18:00

Október első hetében folytatódik a Pázmány Campus tömbben, a józsefvárosi Palotanegyedben a belső épületek, a paloták közé ékelődő irodaépület, valamint a már elbontott stúdióépület és garázs melletti hátsó épület bontása. A Magyar Rádió egykori telephelyén a fellelhető értékeket megpróbálják megőrizni, az értékes tárgyakat, amelyeket most kézi bontással tárnak fel, majd átadják az értékleltárban megjelölt fogadó szervezeteknek.

Zöld sétány lesz Józsefváros egyik elhanyagolt területén

2024. szeptember 18. 17:00

Megújítják a VIII. kerületi Szeszgyár utcát. Az egykori szeszgyár mellett fekvő kihasználatlan területen fákat ültetnek, egy árnyékos zöld sétány jön létre, ahol trambulint, mászófalat és padokat is elhelyeznek.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²¹ ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁴ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹