Múltidéző

A svábok kitelepítésére emlékeztek Pesthidegkútról az 1946 májusában induló vonatokra 1320 embert zsúfoltak fel.

Körszálló: egy nem mindennapi szálloda fél évszázada Hivatalos nevén Budapest Szálloda, de a köznyelv fél évszázad óta Körszállóként ismeri. Jellegzetes formája, alakja a budai látkép része. Az alapján, amennyi híres ember megfordult benne, nem is gondolnánk, hogy a hotelt, amely a kor legmodernebb technikájával épült, nem a város szívében kell keresnünk.

Mint régen a céllövöldében… Ha május 1., akkor Nagyrét, tudja ezt mindenki Budán. És ha Nagyrét, akkor céllövölde, ahol szinte minden változatlan: a játékok ócskák, a puska félrehord, Manyika ujjain csillognak a bizsuk.

Szent Lászlóra emlékeznek a Magyarság Házában A hadvezér, a törvényhozó, az egyházépítő uralkodót és utókorra gyakorolt hatását mutatja be a Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége című kiállítás, amely a Magyarság Házában nyílt meg csütörtökön a Szent László-év keretében.

Miért nem válhatott sokáig Budapest szimbólumává a Lánchíd? Mindenki tudja, hogy a főváros első önálló hídját, a Lánchidat Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, van azonban egy mára feledésbe merült tény, ami egykor nagymértékben akadályozta azt, hogy a vízi átkelő a városegyesítés szimbólumává váljon. Ez pedig nem más volt, mint a hídvám.

Indul az idei Isonzó Expressz A „caporettói áttörés” századik évfordulója alkalmából idén nyáron is elindul az Isonzó Expressz történelmi emlékvonat, amely az I. világháború tizenkét isonzói csatájának sorát záró hadművelet eseményeiről emlékezik meg.

Hogyan emlékezzünk? A Málenkij Robot Emlékhelyről és társairól A málenkij robot emlékművét 2017. február 25-én avatta fel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Ideje volt, hiszen az elmúlt hetven évben sok olyan, a nemzetet vagy közösségeket érintő embertelen tett történt, amelyekre emlékeztetni kell a következő generációkat. Ilyen a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt emberek sorsa is.

Megjött az áprilisi tél! A szeszélyes április mindig tartogat meglepetéseket: hol kellemes meleget, hol fagyos telet. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy az áprilisi zimankó mai jelenség: száz éve fél Budapestet ellepte a hó.

Budapesti ásatások leleteit nézhetjük meg Az elmúlt évtized Budapest területén végzett ásatásainak végeredményét nézhetjük meg a BTM-ben leleteken, filmeken, maketteken keresztül.

Pusztaság volt egykor Szentimreváros helyén Kültelki, kopár pusztaság: ilyen volt egy évszázada a mai Szentimreváros a Villányi út mentén. A fotó a modern Újbuda történetének hajnalán készült.

Kézzel kezdték ásni a kettes metrót Tudta, hogy a kettes metrót annak idején kézi munkával kezdték el ásni? Hogy eredetileg a BAH-csomópontra ment volna át Pestről? A metró eredeti funkciójáról, városképformáló szerepéről és az építkezés érdekességeiről tartottak interaktív beszélgetést a Kossuth Múzeumhajón. Honvári János gazdaságtörténész és Szabó Balázs építőmérnök, a témában jártas két szakember számos rejtélyt, érdekességet osztott meg a kelet-nyugati metróvonalról.

Ilyen volt a Naphegy száz éve Felismerik elsőre, mi látható a képen? Mintha egy távoli, idilli, vidéki tájat látnánk, pedig ez a bel-budai Naphegy, most száz éve, 1917-ben.

Az átoktáblától a varázslóműhelyig – kiállítás Aquincumban 1900 évvel ezelőtt lépett trónra Hadrianus császár, Pannonia provincia első helytartója. Az emlékév apropóján az Aquincumi Múzeumban jártunk, amelynek „Sötét utakon” című időszaki kiállítása a birodalmi idők mágikus oldalába enged bepillantást.

Ilyen volt a Blaha jó száz éve Szomorú külvárosi térség volt a XIX. század második felében a mai Blaha Lujza tér. Első időszakában ez vette körbe a Népszínházat, amely később a Nagykörút dísze lett, mielőtt a hatvanas években lebontották volna.

Sétáljon egyet a száz évvel ezelőtti Várnegyedben! Csodálatos képek kerültek fel a közelmúltban a Fortepan archívumba az 1900-as évek elejéről (adományozójuk Széman György). Az alábbiakban egy több mint száz évvel ezelőtti sétára invitáljuk önöket a Várnegyedbe!

Ilyen volt Pest a forradalom előestéjén Pest késő-reformkori térképe alapján elképzelhetjük, milyen is lehetett a forradalomra készülő Duna-parti kereskedőváros miliője.

Kossuth szemébe nézhetünk Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek – mondta Varga Benedek főigazgató Budapesten.

„Hajósaim mind gajdosak voltak” – az 1838-as pesti árvíz történetei Március közepén a fővárosban nemcsak a szabadságharc dicső napjáról illik megemlékezni, hanem a 10 évvel korábbi szörnyű, jeges árról is. Összeszedtünk néhány történetet arról, ki merre járt azokban a napokban.

Százharminc éve járnak a villamosok Budapesten Az 1887-es év jelentős mérföldkőnek számít Budapest kötöttpályás közlekedésében. Ekkor indult ugyanis útjára az első villamos – akkor még felsővezeték nélkül. Bár nem sokkal korábban több lóvasútvonalat is átadtak, a második ipari forradalom vívmánya, az elektromos áram a fővárosi közlekedésben is helyet kért – és kapott is.

Készül a Hadtörténeti március 15-re Múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, hagyományőrzőkkel, népi játékokkal, ingyenes tárlatvezetésekkel, előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal várja a nemzeti ünnep alkalmából a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum péntektől március 15-ig a látogatókat.

Az Unger-ház felújítása: egy állatorvosi ló Hozzányúlhatnak egy Ybl tervezte házhoz? A napokban heves vita indult az Örökségfigyelő nevű Facebook-oldalon a belvárosi Unger-ház felújítása kapcsán. Az eset számos nagyon fontos kérdésre rávilágít a régi házak mai sorsa kapcsán: az alábbiakban ezeket összegeztük, nem titkoltan azért, hogy teret engedjünk mi is a különböző vélemények megfogalmazásának.

Walesi díszpolgár lett Arany János Montgomery Szabad Polgára címmel tüntették ki posztumusz a most 200 éve született Arany Jánost A walesi bárdok című műve miatt.

Így ünnepelték 150 éve Andrássy Gyulát – és az új Monarchiát A kiegyezéssel megszülető Osztrák–Magyar Monarchia egyik első aktusaként Andrássy Gyulát 150 évvel ezelőtt nevezte ki Magyarország miniszterelnökének Ferenc József. A Vasárnapi Ujság című lap 1867. március 3-án arról számolt be, hogy az eseményt kivilágítással ünnepelte Pest és Buda népe.

Százharminc éves a budapesti HÉV-közlekedés 1887-ben indultak meg az első HÉV-szerelvények a Közvágóhídtól az akkor még önálló Soroksárra. A helyiérdekű vasút elterjedésével később Budapest olyan szegleteibe is HÉV járt, ahol ma már villamos szállítja az utasokat, vagy ahol időközben megszűnt a kötöttpályás közlekedés. Tudta, hogy a Fehérvári úton is HÉV közlekedett, és a 2-es metró Népstadion végállomását közös metró-helyivasút állomásnak tervezték?

Ilyen lesz a ferencvárosi gulag-emlékmű Felavatják a Ferencvárosi pályaudvarnál a Szovjetunió munkatáboraiba elhurcolt magyarok emlékművét.

3D-filmekkel emlékeznek '56-ra Hat új, 360 fokos technológiával rögzített filmet nézhetnek meg a látogatók a Terror Háza Múzeumban az Egy akaraton 1956-2016 című időszaki kiállításon.

A magyar koronázásokat kutatták történészek A magyar királyok 1508 és 1916 közötti koronázási érméiről és zsetonjairól szóló kötetet mutattak Coronatio Hungarica in Nummis címmel kedden a fővárosi Magyar Nemzeti Múzeumban.

Búcsú a Három pipától – Arany János Budapesten, 3. rész Folytatjuk Arany János pest-budai életéről szóló sorozatunkat: a helyszín még mindig Pest, az akkoriban még elég külvárosinak számító Üllői út környéke. A költő köztiszteletnek örvend, de ez lakáskörülményein még nemigen látszik. Meg is van sértve.

Digitalizálták a gulag-dokumentumokat A Külügyminisztérium hadifogolyosztályának dokumentumait digitalizálták a Gulag Emlékbizottság támogatásával.