Múltidéző

A Monarchia erődjeiről konferenciáznak Erődök és erődrendszerek az Osztrák-Magyar Monarchiában címmel rendeznek konferenciát a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Régi idők játszóterei – emlékeznek még rájuk? Mi másról is szóljon a gyereknap, mint a játszásról? Meg a játszóterekről, amik nem is olyan régen vannak a fővárosban. Kalandozzanak velünk az időben a homokozók és hinták között! A régi Budapest játszótér-perspektívából.

Százötven éves a magyar statisztika 1867. május 25-én alakult meg a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium keretei között hatfős statisztikai szakosztályként a mai Központi Statisztikai Hivatal elődje.

Fotók: ilyen volt a Margit-sziget elmúlt 150 éve Gőzerővel folyik a Margit-sziget rendbetétele – aki mostanában arra jár, több száz munkást és munkagépet láthat a helyszínen. A vizes vb generálta felújításnak elvileg május végén lesz vége. De addig is: nézegessen képeket a sziget múltjáról! Húsz kép a Margit-sziget elmúlt másfél évszázadából.

Rongyaiból kivetkezve – újjászületik az Ybl vendéglő a Margitszigeten Budapest gőzerővel készülődik a nyári vizes vb-re. Az esemény farvizén egy olyan épületegyüttes felújítására is sor kerül, amelyet már évtizedek óta rendbe kellett volna tenni. Folyamatban van az Ybl-vendéglő újjászületése a Margit-szigeten.

Így épült a Duna-part egyik legszebb temploma A nagyobb építkezéseket régen is óriási sajtófigyelem övezte, s nem volt ez másként Budapest második legnagyobb református templomával, a Szilágyi Dezső téri épülettel sem. A korabeli cikkekből emellett sokszor olyan érdekességek is kiderülnek, amelyeket mára már a feledés homálya borít.

A cündhölclitől az Első Pesti Gyújtófák Gyáráig – Irinyi János portréja Kétszáz éve, 1817. május 17-én született a bihari Nagylétán (ma: Létavértes) Irinyi János vegyész, feltaláló. A közhiedelemmel ellentétben Irinyi nem a gyufa, csak a „zajongás nélküli”, kisebb-nagyobb robbanás nélkül használható biztonsági gyújtó feltalálója. Kalandos élete során a fővárost is gazdagította az üzlet és a tudomány terén.

Százharminc éves a mentőszolgálat 1887-ben alakult meg az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza kezdeményezésére.

Kiállítás emlékezik Ferenc József és Sisi koronázására A koronázás, amely az osztrák-magyar kiegyezés szimbolikus eseménye volt, számos ponton eltért a korábbi koronázási hagyománytól.

Harminc éves a Szomszédok Pont harminc éve indult a gazdagréti lakótelepre költöző karaktereket és mindennapi életüket bemutató, Szomszédok című sorozat, amely 12 éven keresztül ültetett milliókat a képernyő elé.

Százhuszonöt éve hunyt el Baross Gábor, a vasminiszter A magyar államvasúti rendszer megteremtője, a dualizmus korszakának egyik legkiemelkedőbb gazdaságpolitikusa rövid életútja során, elképesztő munkabírással új, máig meglévő alapokra helyezte a magyar infrastruktúrát.

Százhúsz éves a magyar foci! Százhúsz éve, 1897. május 9-én játszották az első hivatalos és szabályos magyar labdarúgó-mérkőzést. A Csömöri úti Millenáris Sportpályán még mindkét csapatot a Budapesti Torna Club játékosai alkották. De utána hamarosan beindult a magyar focitörténet: az Újpesttől a Ferencvárosig alakulni kezdtek a magyar klubok.

A svábok kitelepítésére emlékeztek Pesthidegkútról az 1946 májusában induló vonatokra 1320 embert zsúfoltak fel.

Körszálló: egy nem mindennapi szálloda fél évszázada Hivatalos nevén Budapest Szálloda, de a köznyelv fél évszázad óta Körszállóként ismeri. Jellegzetes formája, alakja a budai látkép része. Az alapján, amennyi híres ember megfordult benne, nem is gondolnánk, hogy a hotelt, amely a kor legmodernebb technikájával épült, nem a város szívében kell keresnünk.

Mint régen a céllövöldében… Ha május 1., akkor Nagyrét, tudja ezt mindenki Budán. És ha Nagyrét, akkor céllövölde, ahol szinte minden változatlan: a játékok ócskák, a puska félrehord, Manyika ujjain csillognak a bizsuk.

Szent Lászlóra emlékeznek a Magyarság Házában A hadvezér, a törvényhozó, az egyházépítő uralkodót és utókorra gyakorolt hatását mutatja be a Szent László élete, kultusza és szellemi öröksége című kiállítás, amely a Magyarság Házában nyílt meg csütörtökön a Szent László-év keretében.

Miért nem válhatott sokáig Budapest szimbólumává a Lánchíd? Mindenki tudja, hogy a főváros első önálló hídját, a Lánchidat Széchenyi Istvánnak köszönhetjük, van azonban egy mára feledésbe merült tény, ami egykor nagymértékben akadályozta azt, hogy a vízi átkelő a városegyesítés szimbólumává váljon. Ez pedig nem más volt, mint a hídvám.

Indul az idei Isonzó Expressz A „caporettói áttörés” századik évfordulója alkalmából idén nyáron is elindul az Isonzó Expressz történelmi emlékvonat, amely az I. világháború tizenkét isonzói csatájának sorát záró hadművelet eseményeiről emlékezik meg.

Hogyan emlékezzünk? A Málenkij Robot Emlékhelyről és társairól A málenkij robot emlékművét 2017. február 25-én avatta fel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Ideje volt, hiszen az elmúlt hetven évben sok olyan, a nemzetet vagy közösségeket érintő embertelen tett történt, amelyekre emlékeztetni kell a következő generációkat. Ilyen a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt emberek sorsa is.

Megjött az áprilisi tél! A szeszélyes április mindig tartogat meglepetéseket: hol kellemes meleget, hol fagyos telet. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy az áprilisi zimankó mai jelenség: száz éve fél Budapestet ellepte a hó.

Budapesti ásatások leleteit nézhetjük meg Az elmúlt évtized Budapest területén végzett ásatásainak végeredményét nézhetjük meg a BTM-ben leleteken, filmeken, maketteken keresztül.

Pusztaság volt egykor Szentimreváros helyén Kültelki, kopár pusztaság: ilyen volt egy évszázada a mai Szentimreváros a Villányi út mentén. A fotó a modern Újbuda történetének hajnalán készült.

Kézzel kezdték ásni a kettes metrót Tudta, hogy a kettes metrót annak idején kézi munkával kezdték el ásni? Hogy eredetileg a BAH-csomópontra ment volna át Pestről? A metró eredeti funkciójáról, városképformáló szerepéről és az építkezés érdekességeiről tartottak interaktív beszélgetést a Kossuth Múzeumhajón. Honvári János gazdaságtörténész és Szabó Balázs építőmérnök, a témában jártas két szakember számos rejtélyt, érdekességet osztott meg a kelet-nyugati metróvonalról.

Ilyen volt a Naphegy száz éve Felismerik elsőre, mi látható a képen? Mintha egy távoli, idilli, vidéki tájat látnánk, pedig ez a bel-budai Naphegy, most száz éve, 1917-ben.

Az átoktáblától a varázslóműhelyig – kiállítás Aquincumban 1900 évvel ezelőtt lépett trónra Hadrianus császár, Pannonia provincia első helytartója. Az emlékév apropóján az Aquincumi Múzeumban jártunk, amelynek „Sötét utakon” című időszaki kiállítása a birodalmi idők mágikus oldalába enged bepillantást.

Ilyen volt a Blaha jó száz éve Szomorú külvárosi térség volt a XIX. század második felében a mai Blaha Lujza tér. Első időszakában ez vette körbe a Népszínházat, amely később a Nagykörút dísze lett, mielőtt a hatvanas években lebontották volna.

Sétáljon egyet a száz évvel ezelőtti Várnegyedben! Csodálatos képek kerültek fel a közelmúltban a Fortepan archívumba az 1900-as évek elejéről (adományozójuk Széman György). Az alábbiakban egy több mint száz évvel ezelőtti sétára invitáljuk önöket a Várnegyedbe!

Ilyen volt Pest a forradalom előestéjén Pest késő-reformkori térképe alapján elképzelhetjük, milyen is lehetett a forradalomra készülő Duna-parti kereskedőváros miliője.

Kossuth szemébe nézhetünk Első alkalommal mutatja be március 15. alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum a Kossuth Lajosról 1852-ben készült dagerrotípiát. A szabadságharc vezetőjét közelről és csaknem teljesen szemből ábrázoló felvétel segítségével a látogatók szinte egyenesen Kossuth szemébe nézhetnek – mondta Varga Benedek főigazgató Budapesten.