Múltidéző

Így küzdöttek meg a hóval a régi Budapesten Váratlan havazás, megbénult közlekedés, verekedő hómunkások, zord fagy vagy éppen ezek hiánya – a tél 100 éve is képes volt meglepni az embereket.

Mikszáth Kálmán 170 Százhetven éve, 1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, a nagy palóc.

Végigkísérte történelmünket a befagyó Duna A mostani dunai jégzajlás kapcsán visszatekintünk: voltak olyan idők is, amikor maga a folyó jelentette az átkelőt Pest és Buda között. Néhány olyan emlékezetes történelmi évre tekintünk most vissza, amikor teljesen befagyott a folyó, vagy éppen a zajló Duna okozott hatalmas áradást Pest-Budán.

Zajlik a jég a Dunán Az elmúlt évekhez képest rendkívülinek mondható téli időjárás a budapesti közlekedést is megnehezíti. A jégzajlás miatt vasárnaptól a D2-es átkelőhajó, hétfőtől pedig a D11-es, az Újpestet és a Haller utcát összekötő hajójárat sem közlekedik. Bár a folyó 1963 óta nem fagyott be teljesen, a szabályozása előtti időkben ez gyakran megtörtént, a hatalmas meginduló jégtömbök pedig vittek mindent, ami az útjukban volt.

Utcát kap Brüll Alfréd A jövőben a Józsefvárosban egy utca őrzi Brüll Alfrédnak, az MTK-t 35 évig vezető, kiemelkedő sportembernek és mecénásnak az emlékét.

Hatvan éve nyílt meg a Divatcsarnok 1957. január 2-án nyílt meg a Divatcsarnok Budapesten, az egykori Párisi Nagy Áruház épületében. Az épület a hanyatlás évei után a 21. században nyerte vissza régi pompáját.

Negyvenéves a 3-as metró Kevés olyan dolog van Budapesten, amely építészetileg és közlekedésileg is ennyire megkerülhetetlen része a városnak. Bár a 3-as metróvonal manapság leginkább a felújítása és a vonalon előforduló műszaki meghibásodások miatt kerül be a napi hírekbe, a napokban kerek évfordulót ünnepelt. 1976. december 31-én, azaz szinte napra pontosan negyven esztendeje adták át a Deák tér és a Nagyvárad tér közötti, azaz a legrégebbi szakaszát.

Így koronázták meg az utolsó magyar királyt Száz éve, 1916. december 30-án koronázták meg IV. Károlyt Budapesten. Nézze meg a korabeli filmfelvételeket!

A budai Várba kerülhet Habsburg Ottó öröksége Budapesten fogják kezelni Habsburg Ottó hagyatékát a jövőben. A helyszín a budai Vár lehet majd.

A vörös troli első útja Ha annyit mondanánk a kép láttán: na, ezek a legsötétebb napok voltak, nem járnánk messze az igazságtól. Sztálin ugyanis, legalábbis egyes források szerint, december 21-én, az év leghosszabb éjszakájú napján született. Budapesten pedig a világháború után, 1949-ben éppen ezt a napot nézték ki, hogy átadják az első újfajta trolit.

Az utolsó magyar királyra emlékeznek A IV. Károly száz évvel ezelőtti koronázását megidéző kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. Az utolsó magyar király egyike volt azon keveseknek, akik tudták, a megmaradásra csak a béke jelentett volna megoldást.

Magyar térképtörténeti kincset találtak A Bátky-Kogutowicz-féle térkép a – Horvátország nélküli – történelmi Magyarország néprajzi térképe, a magyar térképtörténet kiemelkedő alkotása.

Negyvenmilliárd jut a nemzeti kastély- és várprogramokra Határozatban vizsgálta felül a kormány a Nemzeti Kastélyprogramot és a Nemzeti Várprogramot. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent döntés szerint a következő években negyven helyszínt fejlesztenek, a célra 40,4 milliárd forint európai uniós forrást biztosítanak.

IV. Károlyra emlékeznek a Mátyás-templomban Az utolsó magyar király száz évvel ezelőtti koronázására emlékezik egy kiállítás a Mátyás-templomban.

Bányászok Budán (és Pesten is) Hagyományosan Szent Borbála napja, december 4-e ünnepnap volt: évszázadokig ez volt a bányásznap. Ha sok bányaemlék nincs is Budapesten, egyet (és még néhányat) azért találtunk e jeles nap tiszteletére.

Világháborús vezetőket mutatnak be a Várkert Bazárban Az I. világháborúban részt vevő országok vezetőit, uralkodóit mutatja be A háború urai című kiállítás november 29-től a Várkert Bazárban.

Százhúsz éves a Műcsarnok A Monarchia festészetének kiállításával emlékezik meg a Műcsarnok az intézmény 120 éves évfordulójáról.

Kilencven éves a Műjégpálya Kilencven éve, 1926. november 20-án nyílt meg a Városligetben az ország első műjégpályája.

Erdőben állították fel a főváros első Kossuth-szobrát A Mátyás király út végén, az erdőben áll Budapest első Kossuth Lajos-szobra. Hogyan és miért került pont oda? Utánajártunk a történetnek.

Százhúsz éves a Szabadság híd Zöld színű és Ferenc József nevét viselte. Legtöbben csak ennyit tudnak róla. Pedig az idén százhúsz éves Szabadság hidat szintén a millennium évében adták át, abban a korban, amelynek építészeti öröksége máig meghatározza városunk arculatát. Tudták, hogy Budapest legrövidebb átkelőjének megépítése a Margit hídnak és a hídvámokból befolyt összegnek köszönhető, és hogy elsőként volt rajta elektromos világítás? Egy átkelő 120 évének története.

Hol Nemzet(i) süllyed(t) el – ötvenéves az új Blaha A Blaha-aluljáró, semmi kétség, fogalom. Budapest reális arca a városi embertömeg minden árnyalatával. Egy valóságos kis univerzum, amely éppen ötvenéves születésnapját ünnepli a napokban.

Nyomortelep helyén lakótelep – a József Attila-lakótelep múltja Hatvan évvel ezelőtt kezdték meg az Üllői út mentén húzódó néhai Mária Valéria-telep felszámolását, és létrejött a három metrómegállót is érintő József Attila-lakótelep. Nemrég a Fortepan oldalára került fel sok olyan kép, amelyek szó szerint feketén-fehéren mutatják be az akkori nyomortelep utolsó éveit.

Városligeti idill – és ami mögötte van Kétszáz éve annak, hogy Heinrich Christian Nebbien 1816. októberében letette Pest első, mindenki számára nyitott népkertjének művészi gonddal kidolgozott tervét. A Fortepan archívum képén meg nagyjából száz éve, 1916-ban evezhetett ez az úr az időközben megvalósult parkban, a Városligeti-tavon.

Láng, galamb és rádió – így emlékeztünk 2016-ban a forradalomra Egy bő hónapja tart sorozatunk a pestbuda.hu oldalain Budapest ’56-os emlékjeleiről. Zárásként a november 4-i szomorú napra is emlékezve most bemutatjuk, milyen szobrok, emlékművek kerültek idén, a hatvanadik évfordulón a főváros köztereire.

Hősökre emlékezve – a Kerepesi temetőben Miközben a rákoskeresztúri Új köztemető az 1956-os megemlékezések központi helyszínévé nőtte ki magát, kevesebb szó esik a Kerepesi temető 21-es parcellájáról. Pedig a forradalom napjaiban megnyitott területen ma is polgári áldozatok százai nyugszanak.

A budai srác – Mansfeld Péter emlékezete A rendszerváltáskor még csak egy volt a „pesti srácok” közül, alakja csak a 2000-es években vált központivá '56 emlékezetében. Most pedig, a hatvanadik évfordulón már egy szépen kiépített parkban gyertyák és koszorúk sokasága veszi körül Mansfeld Péter egész alakos szobrát.

Negyven éve védték le a Rubik-kockát Negyven éve, 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, amely világméretű játékőrületet indított el.

Ilyen volt a régi, kopár Rózsadomb Különleges képre bukkantunk a Rózsadombról. Sok minden megfejthető a látványból, de van, ami rejtve marad.

Végig az Orsó utcán – Nagy Imre emlékezete Az '56-os forradalom emlékezetében kiemelt szerepe van Nagy Imrének, aki meggyőződéses kommunistaként lett a nemzet miniszterelnöke, majd mártírja. És aki ugyanekkor, természetesen, apa, nagyapa, budai polgár is volt.