Megjött az áprilisi tél!

Írta: Bukovszki Péter

2017. április 19. 13:50

A szeszélyes április mindig tartogat meglepetéseket: hol kellemes meleget, hol fagyos telet. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy az áprilisi zimankó mai jelenség: száz éve fél Budapestet ellepte a hó.

 

 

„Április, ó, Április, / Minden csínyre friss! / Faun-bokáju, vad suhanc, / Újra itt suhansz!”

A „minden csínyre friss” hónapot egyik legszebb szavú költőnk, Tóth Árpád öntötte rímbe 1918-ban, Április című versében, a jellemzés azonban nagyon is mai: az év negyedik hónapjában ugyanis szinte minden megtörténhet – már ami az időjárást illeti.

Nemrég például még városszerte tombolt a nyár, meg is teltek a rakpartok és a Liget, a Tóth Árpád-sétány virágba borult cseresznyefái alatt pedig hosszú sétákat ejtettek a lelkes budapestiek és az ámuló turisták. Aztán, szinte átmenet nélkül, ma már hó kopog a párkányokon. Bár a furcsa jelenségért lehetne a klímaváltozást okolni (nem is alaptalanul!), ám áprilist nem véletlenül hívják bolondos hónapnak, hiszen ekkor olyan jelenségek is összetalálkoznak, amiket egyébként hónapok választanak el egymástól. Nincs még egy hónap, amelyben megférne egymás mellett a virágzó orgona és a szakadó hóesés.

A sajtó mindig lelkesen beszámolt a rendhagyó időjárásról, s nem volt ez másként 1911-ben sem. A Vasárnapi Újság április 16-i száma például (a húsvéti kalácsszentelés és egy izgalmas monacói motorcsónakverseny ismertetése után) fotókat is közöl a behavazott Budapestről: az emberek téli öltözetben sétálnak a Múzeumkertben, de fehér lepel borítja a Gellérthegyet is (lásd a nyitóképet).

A havas Múzeumkert (Fotó: Vasárnapi Újság)

30 centis hó Bécsben

A 8 Órai Újság 1929 áprilisában több lapszámon keresztül foglalkozik az egész Európát beborító hóval. 7-én például így ír: „Sovány vigasztalás, hogy a tél e késői látogatásával nemcsak Budapestet és az országot szerencsélteti, hanem egész Európában kivétel nélkül újra helyreállította rövid időre megingott uralmát. Franciaországban, ahol tegnap még enyhe volt az idő, ma újabb fagy- hullám söpört végig és a hőmérő mindenütt a fagypont alá süllyedt. A Vogézekben 40 centiméteres a hótakaró és Dél-Franciaországban a szokatlan hideg óriási károkat okozott a szőlőkben és gyümölcsösekben. Berlinben és Hamburgban csak egy fokos a hideg, Bécsben pedig péntek dél óta szünet nélkül havazik s a harminc centiméteres hóréteg az utcai közlekedésben, a villamosok forgalmában sűrű zavarokat okozott. Pozsonyban 5 fokos hidegben szintén tegnap dél óta esik a hó”.

A hónak ekkor már kevesen tudtak örülni, nem csoda tehát, ha néhány nappal később, 10-én, ugyancsak a 8 Órai Újság már reménykedve számol be a meteorológiai előrejelzésekről: „Lassacskán úgy látszik mégiscsak kivergődünk ebből az áprilisi második télből. Olyan melegről ugyan, amilyet kívánnánk, még szó sincs, de az enyhülésnek az a folyamata, amelyet a Meteorológiai Intézet rendkívül pontos prognózisa tegnap jelzett, csakugyan beállott, mert tegnap Budapesten már 12 fok meleg volt a maximum”.

Az áprilisi télhez mindig hozzátartoznak a károk is: a kifagyott primőrök, a lefagyott rügyek rendszeres áldozatok, csakúgy, mint a gyengébb, rosszabb állapotú növények, amelyek a kegyetlen téllel dacolva végül a váratlan áprilisi fagynak esnek áldozatul. Áprilist a népi kalendárium Szent György havának hívja, de elterjedt volt hajdan a „szelek hava” elnevezés is, s mindkettő igen találó; az április ugyanis folyton kihívások elé állít bennünket. Ha nem is vagyunk sárkányölő lovagok, ilyenkor azért mégsem árt résen lenni, a váratlan események néha ugyanis olyan helyen okozhatnak károkat, ahol senki sem számít rá.

Egy azonban biztos: bármi történjen is, a tavasz mindig győz.

Nyitókép: (Fotó: Vasárnapi Újság)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó