Múltidéző

156364_szabadsag_hid.jpg Százhúsz éves a Szabadság híd Zöld színű és Ferenc József nevét viselte. Legtöbben csak ennyit tudnak róla. Pedig az idén százhúsz éves Szabadság hidat szintén a millennium évében adták át, abban a korban, amelynek építészeti öröksége máig meghatározza városunk arculatát. Tudták, hogy Budapest legrövidebb átkelőjének megépítése a Margit hídnak és a hídvámokból befolyt összegnek köszönhető, és hogy elsőként volt rajta elektromos világítás? Egy átkelő 120 évének története.
Hol Nemzet(i) süllyed(t) el – ötvenéves az új Blaha A Blaha-aluljáró, semmi kétség, fogalom. Budapest reális arca a városi embertömeg minden árnyalatával. Egy valóságos kis univerzum, amely éppen ötvenéves születésnapját ünnepli a napokban.
Nyomortelep helyén lakótelep – a József Attila-lakótelep múltja Hatvan évvel ezelőtt kezdték meg az Üllői út mentén húzódó néhai Mária Valéria-telep felszámolását, és létrejött a három metrómegállót is érintő József Attila-lakótelep. Nemrég a Fortepan oldalára került fel sok olyan kép, amelyek szó szerint feketén-fehéren mutatják be az akkori nyomortelep utolsó éveit.
Városligeti idill – és ami mögötte van Kétszáz éve annak, hogy Heinrich Christian Nebbien 1816. októberében letette Pest első, mindenki számára nyitott népkertjének művészi gonddal kidolgozott tervét. A Fortepan archívum képén meg nagyjából száz éve, 1916-ban evezhetett ez az úr az időközben megvalósult parkban, a Városligeti-tavon.
Láng, galamb és rádió – így emlékeztünk 2016-ban a forradalomra Egy bő hónapja tart sorozatunk a pestbuda.hu oldalain Budapest ’56-os emlékjeleiről. Zárásként a november 4-i szomorú napra is emlékezve most bemutatjuk, milyen szobrok, emlékművek kerültek idén, a hatvanadik évfordulón a főváros köztereire.
Hősökre emlékezve – a Kerepesi temetőben Miközben a rákoskeresztúri Új köztemető az 1956-os megemlékezések központi helyszínévé nőtte ki magát, kevesebb szó esik a Kerepesi temető 21-es parcellájáról. Pedig a forradalom napjaiban megnyitott területen ma is polgári áldozatok százai nyugszanak.
A budai srác – Mansfeld Péter emlékezete A rendszerváltáskor még csak egy volt a „pesti srácok” közül, alakja csak a 2000-es években vált központivá '56 emlékezetében. Most pedig, a hatvanadik évfordulón már egy szépen kiépített parkban gyertyák és koszorúk sokasága veszi körül Mansfeld Péter egész alakos szobrát.
Negyven éve védték le a Rubik-kockát Negyven éve, 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, amely világméretű játékőrületet indított el.
Ilyen volt a régi, kopár Rózsadomb Különleges képre bukkantunk a Rózsadombról. Sok minden megfejthető a látványból, de van, ami rejtve marad.
Végig az Orsó utcán – Nagy Imre emlékezete Az '56-os forradalom emlékezetében kiemelt szerepe van Nagy Imrének, aki meggyőződéses kommunistaként lett a nemzet miniszterelnöke, majd mártírja. És aki ugyanekkor, természetesen, apa, nagyapa, budai polgár is volt.
Az eltűnt budai szőlő és bor nyomában Október 15-én, Teréz napján hivatalosan is megindulhatott a szüret a budai hegyekben. Minden polgár és napszámos a szőlőben volt – így nézett ki az október valamikor, nem is annyira régen a Duna jobb partján. Mára ebből, a budai szőlőskertekből nem maradt szinte semmi.
Így döntötték le a Sztálin-szobrot Hatvan éve döntötték le a Sztálin-szobrot a Felvonulási téren az '56-os forradalom egyik szimbolikus cselekedeteként.
Nézze meg, milyen fotók jelentek meg a korabeli sajtóban 1956. október 23-ról! Tudják, hány fénykép jelent meg a budapesti napilapokban az 1956. október 23-i eseményekről? Mindössze kettő. Az egyik a Szabad Népben, a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapjában; a fotó a Margit hídon felvonuló tömeget mutatja. A másik a Népszavában, ezen a Bem téri gyűlésen részt vevő hatalmas tömeget látjuk. Mindkettő az események másnapján, október 24-én jelent meg.
Pest legrégibb felvételének nyomában A minap mi is bemutattuk az eddig ismert legrégebbi, feltehetőleg 1844-ben készített dagerrotípiát Pestről, a Budapest folyóirat közlését közvetítő Mai Manó Ház nyomán. Most segítünk egy kicsit értelmezni, mi is látható a képen. Pillanatfelvételünk a reformkori Pest mindennapjairól.
Repedések az arcokon – A Svábhegy '56-os emlékműve Szerényen húzódik meg a fogaskerekű svábhegyi megállója mellett az Eötvös József parkban egy '56-os emlékmű. Három, fából készült emberalak emlékeztet az egykori nemzetőrök helytállására és egyúttal a forradalom „hátországára”.
Íme, a legrégibb felvétel Pestről 1844-es dagerrotípia örökíti meg a reformkori Pestet, a Kálvin teret és környékét.
Első világháborús emlékeket ápolnak Az első világháború hadisírjai és emlékművei felújításához biztosít forrásokat a kormányzat.
Megújul a budajenői magtár A budajenői önkormányzat és a kormány közel 40 millió forintos támogatásából német nemzetiségi emlékhely lesz a budajenői magtárból.
Százötven éves lesz a Századok A Századok a magyar történettudomány központi műhelye, a világ egyik legrégebbi történelmi folyóirata, 1867-es alapítása óta folyamatosan működik.
Paloták, polgárházak, templomok a középkorból Kamarakiállítás mutatja be a középkori Pest és Buda emlékeit a BTM-ben.
Az emlékezés rétegei – a Széna tér '56-os emlékművei Az '56-os emlékművek nemcsak a hatvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztetnek, hanem mindig szólnak arról a korszakról is, amelyben felállították őket. A Széna téren található emlékhely fokozatosan jött létre, így együtt mutatja az aktuális jelen felől íródó múlt egy-egy tipikus jelét is.
Legfőbb ideje a Lánchíd felújításának Budapest legelső állandó Duna-hídja régóta borzalmas állapotban van. A Lánchíd bajai szemmel láthatóak, a hídszerkezet is kritikus műszaki állapotban van. Bár a rekonstrukcióról már évek óta szó van, 2017 vége előtt biztosan nem kezdődhet el a felújítás.
A „pesti srác” hétköznapjai – Emlékpark a Horváth Mihály téren A történelemhez való viszony nagyon sokat változott az elmúlt évtizedekben. A nagy emberek nagy történetei helyett ma sokkal érdekesebb az „alulnézet”, a hétköznapiság, az átlagember perspektívája. Nincs ez máshogy '56 esetében sem.
Turul a Tabánban – '56-os emlékhelyeink A Tabánról nem '56 szokott eszünkbe jutni – ami nem is csoda, mert a forradalom napjaiban különösebben emlékezetese esemény itt nem történt. Már akkor is egy park volt a régi városrész hűlt helyén, csodálatos panorámával a városra. Pedig itt áll az egyik legnagyobb budapesti forradalmi emlékmű.
'56-os fotográfiák a Latarka Galériában A Lengyel Intézet szervezésében több mint húsz fekete-fehér archív és konceptuális fotó kerül egymással párbeszédbe az október 27-ig látható kiállításon.
Tér és történelem – Pedrazzini emlékezete A fővárosi '56-os emlékművekről szóló sorozatunk harmadik részében az egykori Köztársaság térre látogatunk, amely ma már II. János Pál pápa nevét viseli. A forradalom egyik legismertebb helyszínén a lebontott és meg nem valósult mementók hűlt helye mellett (és helyett) egy francia újságíró mellszobrát találjuk.
Üdvözöljük a PestBuda.hu-n! Nézzen körbe, vegye észre velünk Budapest örökségének és jelenének páratlan gazdagságát!
Két kő köze Az '56-os emlékművekről szóló sorozatunkat egy régóta álló, mégis állandó változásban lévő alkotással kezdjük, amelyről – felirat híján – csak kevesen tudják, miért is került 1991 nyarán, pár nappal az utolsó orosz katona távozása előtt a helyére.
Tóth Ilonkára emlékezik a Nemzeti Színház A Tóth Ilonka című darabbal ünnepli az 1956-os forradalom 60. évfordulóját a Nemzeti Színház.
225 éve született Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született meg Bécsben Széchenyi István, akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyar” kitüntető címmel illetett, és ő volt az első magyar személyiség, aki Pest és Buda egyesítését szorgalmazta.

További cikkeink