Múltidéző

156892_3as_metro_regen.jpg Negyvenéves a 3-as metró Kevés olyan dolog van Budapesten, amely építészetileg és közlekedésileg is ennyire megkerülhetetlen része a városnak. Bár a 3-as metróvonal manapság leginkább a felújítása és a vonalon előforduló műszaki meghibásodások miatt kerül be a napi hírekbe, a napokban kerek évfordulót ünnepelt. 1976. december 31-én, azaz szinte napra pontosan negyven esztendeje adták át a Deák tér és a Nagyvárad tér közötti, azaz a legrégebbi szakaszát.
Így koronázták meg az utolsó magyar királyt Száz éve, 1916. december 30-án koronázták meg IV. Károlyt Budapesten. Nézze meg a korabeli filmfelvételeket!
A budai Várba kerülhet Habsburg Ottó öröksége Budapesten fogják kezelni Habsburg Ottó hagyatékát a jövőben. A helyszín a budai Vár lehet majd.
A vörös troli első útja Ha annyit mondanánk a kép láttán: na, ezek a legsötétebb napok voltak, nem járnánk messze az igazságtól. Sztálin ugyanis, legalábbis egyes források szerint, december 21-én, az év leghosszabb éjszakájú napján született. Budapesten pedig a világháború után, 1949-ben éppen ezt a napot nézték ki, hogy átadják az első újfajta trolit.
Az utolsó magyar királyra emlékeznek A IV. Károly száz évvel ezelőtti koronázását megidéző kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. Az utolsó magyar király egyike volt azon keveseknek, akik tudták, a megmaradásra csak a béke jelentett volna megoldást.
Magyar térképtörténeti kincset találtak A Bátky-Kogutowicz-féle térkép a – Horvátország nélküli – történelmi Magyarország néprajzi térképe, a magyar térképtörténet kiemelkedő alkotása.
Negyvenmilliárd jut a nemzeti kastély- és várprogramokra Határozatban vizsgálta felül a kormány a Nemzeti Kastélyprogramot és a Nemzeti Várprogramot. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent döntés szerint a következő években negyven helyszínt fejlesztenek, a célra 40,4 milliárd forint európai uniós forrást biztosítanak.
IV. Károlyra emlékeznek a Mátyás-templomban Az utolsó magyar király száz évvel ezelőtti koronázására emlékezik egy kiállítás a Mátyás-templomban.
Bányászok Budán (és Pesten is) Hagyományosan Szent Borbála napja, december 4-e ünnepnap volt: évszázadokig ez volt a bányásznap. Ha sok bányaemlék nincs is Budapesten, egyet (és még néhányat) azért találtunk e jeles nap tiszteletére.
Világháborús vezetőket mutatnak be a Várkert Bazárban Az I. világháborúban részt vevő országok vezetőit, uralkodóit mutatja be A háború urai című kiállítás november 29-től a Várkert Bazárban.
Százhúsz éves a Műcsarnok A Monarchia festészetének kiállításával emlékezik meg a Műcsarnok az intézmény 120 éves évfordulójáról.
Kilencven éves a Műjégpálya Kilencven éve, 1926. november 20-án nyílt meg a Városligetben az ország első műjégpályája.
Erdőben állították fel a főváros első Kossuth-szobrát A Mátyás király út végén, az erdőben áll Budapest első Kossuth Lajos-szobra. Hogyan és miért került pont oda? Utánajártunk a történetnek.
Százhúsz éves a Szabadság híd Zöld színű és Ferenc József nevét viselte. Legtöbben csak ennyit tudnak róla. Pedig az idén százhúsz éves Szabadság hidat szintén a millennium évében adták át, abban a korban, amelynek építészeti öröksége máig meghatározza városunk arculatát. Tudták, hogy Budapest legrövidebb átkelőjének megépítése a Margit hídnak és a hídvámokból befolyt összegnek köszönhető, és hogy elsőként volt rajta elektromos világítás? Egy átkelő 120 évének története.
Hol Nemzet(i) süllyed(t) el – ötvenéves az új Blaha A Blaha-aluljáró, semmi kétség, fogalom. Budapest reális arca a városi embertömeg minden árnyalatával. Egy valóságos kis univerzum, amely éppen ötvenéves születésnapját ünnepli a napokban.
Nyomortelep helyén lakótelep – a József Attila-lakótelep múltja Hatvan évvel ezelőtt kezdték meg az Üllői út mentén húzódó néhai Mária Valéria-telep felszámolását, és létrejött a három metrómegállót is érintő József Attila-lakótelep. Nemrég a Fortepan oldalára került fel sok olyan kép, amelyek szó szerint feketén-fehéren mutatják be az akkori nyomortelep utolsó éveit.
Városligeti idill – és ami mögötte van Kétszáz éve annak, hogy Heinrich Christian Nebbien 1816. októberében letette Pest első, mindenki számára nyitott népkertjének művészi gonddal kidolgozott tervét. A Fortepan archívum képén meg nagyjából száz éve, 1916-ban evezhetett ez az úr az időközben megvalósult parkban, a Városligeti-tavon.
Láng, galamb és rádió – így emlékeztünk 2016-ban a forradalomra Egy bő hónapja tart sorozatunk a pestbuda.hu oldalain Budapest ’56-os emlékjeleiről. Zárásként a november 4-i szomorú napra is emlékezve most bemutatjuk, milyen szobrok, emlékművek kerültek idén, a hatvanadik évfordulón a főváros köztereire.
Hősökre emlékezve – a Kerepesi temetőben Miközben a rákoskeresztúri Új köztemető az 1956-os megemlékezések központi helyszínévé nőtte ki magát, kevesebb szó esik a Kerepesi temető 21-es parcellájáról. Pedig a forradalom napjaiban megnyitott területen ma is polgári áldozatok százai nyugszanak.
A budai srác – Mansfeld Péter emlékezete A rendszerváltáskor még csak egy volt a „pesti srácok” közül, alakja csak a 2000-es években vált központivá '56 emlékezetében. Most pedig, a hatvanadik évfordulón már egy szépen kiépített parkban gyertyák és koszorúk sokasága veszi körül Mansfeld Péter egész alakos szobrát.
Negyven éve védték le a Rubik-kockát Negyven éve, 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, amely világméretű játékőrületet indított el.
Ilyen volt a régi, kopár Rózsadomb Különleges képre bukkantunk a Rózsadombról. Sok minden megfejthető a látványból, de van, ami rejtve marad.
Végig az Orsó utcán – Nagy Imre emlékezete Az '56-os forradalom emlékezetében kiemelt szerepe van Nagy Imrének, aki meggyőződéses kommunistaként lett a nemzet miniszterelnöke, majd mártírja. És aki ugyanekkor, természetesen, apa, nagyapa, budai polgár is volt.
Az eltűnt budai szőlő és bor nyomában Október 15-én, Teréz napján hivatalosan is megindulhatott a szüret a budai hegyekben. Minden polgár és napszámos a szőlőben volt – így nézett ki az október valamikor, nem is annyira régen a Duna jobb partján. Mára ebből, a budai szőlőskertekből nem maradt szinte semmi.
Így döntötték le a Sztálin-szobrot Hatvan éve döntötték le a Sztálin-szobrot a Felvonulási téren az '56-os forradalom egyik szimbolikus cselekedeteként.
Nézze meg, milyen fotók jelentek meg a korabeli sajtóban 1956. október 23-ról! Tudják, hány fénykép jelent meg a budapesti napilapokban az 1956. október 23-i eseményekről? Mindössze kettő. Az egyik a Szabad Népben, a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapjában; a fotó a Margit hídon felvonuló tömeget mutatja. A másik a Népszavában, ezen a Bem téri gyűlésen részt vevő hatalmas tömeget látjuk. Mindkettő az események másnapján, október 24-én jelent meg.
Pest legrégibb felvételének nyomában A minap mi is bemutattuk az eddig ismert legrégebbi, feltehetőleg 1844-ben készített dagerrotípiát Pestről, a Budapest folyóirat közlését közvetítő Mai Manó Ház nyomán. Most segítünk egy kicsit értelmezni, mi is látható a képen. Pillanatfelvételünk a reformkori Pest mindennapjairól.
Repedések az arcokon – A Svábhegy '56-os emlékműve Szerényen húzódik meg a fogaskerekű svábhegyi megállója mellett az Eötvös József parkban egy '56-os emlékmű. Három, fából készült emberalak emlékeztet az egykori nemzetőrök helytállására és egyúttal a forradalom „hátországára”.
Íme, a legrégibb felvétel Pestről 1844-es dagerrotípia örökíti meg a reformkori Pestet, a Kálvin teret és környékét.
Első világháborús emlékeket ápolnak Az első világháború hadisírjai és emlékművei felújításához biztosít forrásokat a kormányzat.

További cikkeink