Múltidéző

Krakkó-Budapest két jó barát Több száz kincsen keresztül mutatja be a várbeli Budapesti Történeti Múzeum a magyar főváros és a lengyelországi Krakkó párhuzamos történelmének évszázadait.

Márciusi séta 1848 nyomában Hermann Róberttel Sétára indulunk március 15. nyomában Hermann Róberttel. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc avatott ismerőjével, történésszel természetesen a Nemzeti Múzeum kertjében találkozunk. Az egykori városfalon ugyan kívül, de a történések és a rájuk való emlékezés egyik legfontosabb gyújtópontjában állunk, innen indulunk felfedezőutunkra.

12 pont Pest-Budán, amelyet már a márciusi ifjak is láthattak Nagyot változott a világ 1848. március idusa óta. Ha ma olyan pontokat keresünk a fővárosban, az egykori Pesten és Budán, amelyeket már a forradalmi ifjak is láthattak, bizony nincs könnyű dolgunk. Tizenkettőt (stílszerűen) azért találtunk.

Árpád-kori település van Ferencváros alatt Az Árpád-kori Szentfalva maradványaira bukkanhattak a IX. kerületi Csarnok tér ásatásakor.

Régi idők fenyői – Mamutok Budakeszin Örökzöld óriásokat kerestem. Rájuk is bukkantam Budapest határán egy kicsit túl, Budakeszi szélén. Rejtélyes mamutfenyőpáros mered az égnek a település határában, élesen és fenségesen megkülönböztetve magukat a környező, fakó mezőtől. Nevezetes fák, 3. rész.

Akik nyomot hagytak: kiállítás a történelmi aláírásokról Különleges kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Levéltár budavári épületében: hét évszázad fontos magyar történelmi iratait és nagy személyiségek aláírásait mutatják be a tárlaton.

A Duna fővárosai – Bécs, Budapest Bécs és Budapest történelmi jellegzetességeit és hasonlóságait mutatja be a Várkert Bazár legújabb fotókiállítása. A képpárok felidézik a XIX-XX. század fordulójának, a dualista monarchia időszakának évtizedeit, miliőit.

Hírbe hozza magát az Elektrotechnikai Múzeum Új kiállítást mutat be a budapesti Elektrotechnikai Múzeum: a kiállítás eddig raktárakban szunnyadó, most restaurált tárgyakkal mutatja be a hírközléstechnika fejlődésének emlékeit.

Nem engedtek az 56-ból Lassan egy hónapja újra jár az 56-os villamos, amely Buda egyik legrégebbi vonala: 1900 februárjában indult meg a vonalon az első villamos. Az új budai hálózat részeként Hűvösvölgytől Újbudán át immár Budafokig közlekedik a járat. De hogyan is alakult a sokat kanyargó villamos kanyargós története?

Ilyen volt a Széll Kálmán tér régen Az évtizedekig Moszkva térként ismert budai csomópont visszakapta egy régebbi nevét, miközben a tér meg is újul. De milyen volt a Széll Kálmán/Moszkva tér? Archív fotókról kiderül!

Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? II. A maga idejében elképesztően modern és korszerű volt, és megfelelő karbantartással ma sem nézne ki balkáninak a Déli pályaudvar, amelynek bezárása ismét téma lett. Milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút? Cikksorozatunk második része.

Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? I. Mivel ismét – sokadszorra az elmúlt évtizedek alatt – felmerült a közelmúltban a budapesti Déli pályaudvar bezárásának ötlete, annak jártunk utána, hogy miért épültek a mai helyükre a nagy fővárosi vasútállomások, és hogy milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút. Cikksorozatunk első része.

Újra elindul az Isonzo Expressz Újra elindul a különvonat az Isonzó és Doberdó felé az I. világháború harci eseményeire emlékezve. A júliusi programról a Nyugati pályaudvar Királyi Várótermében tartottak sajtótájékoztatót a szervezők.

Budára „érkezik” Beethoven! A májusi, budavári Beethoven Budán Zenei Fesztivál újdonságaként kadenciaversenyt hirdettek fiatal zongoraművészek részére.

Majomház, bagolyvár és szakállas nő: másfél évszázados az Állatkert Az idén másfél évszázados múltra visszatekintő Fővárosi Állat- és Növénykert históriáját mutatták be egy helytörténeti előadás keretében a Fővárosi Levéltárban. Tudták, hogy egykor szakállas nőt is mutogattak a majmok és medvék mellett?

Bethesda: 150 éves a református kórház Százötven éve alapította a Pesti Református Egyházközség Németajkú Leányegyháza a kalandos múltú Bethesda Kórházat. Járványok, világháborúk, rendszerváltások alakították a kórház sorsát, amely immár újra a régi gyökereire és szellemiségére támaszkodva szolgálja beteg embertársainkat.

Színes filmhíradó: ilyen volt 1938 Budapestje A Kék Duna keringő dallamaira mutatja be egy 1938-as angol útifilm a korabeli Budapestet, ahol még balra tartottak az autók, a Dunán pedig gőzhajók cirkáltak.

Budapest régen és most A régi és az új Budapest, közöttük egy világháború pusztításaival egy videókollázsban.

Vaporettó helyett Combino – a Nagykörút sztorija Jubilál idén a Nagykörút, immár százhúsz éve dübörög a főváros egyik legforgalmasabb útvonala. De hogyan alakult volna a története, ha a legmerészebb fejlesztési tervek valóra válnak? És milyen Nagykörútra vágyunk a XXI. században?

A másik Hauszmann Sok a kérdőjel a kormány által másfél éve bejelentett Nemzeti Hauszmann Terv körül, de egy eredménye már minden bizonnyal van a programnak: Hauszmann nevét közismertté tette. De melyik Hauszmann volt ő? Alajos vagy Sándor? Utánajártunk.

Blériot gépe a Pesti Vigadóban A La Manche csatornát először átrepülő Blériot repülőgépének rekonstrukciója több mint száz év elmúltával ismét látható lesz a Pesti Vigadóban.

Budapest alulról: az infrastruktúra művészete Mi, városlakók és turisták általában csak a felszíni külcsín alapján ítélkezünk egy környékről vagy egy város összképéről. Pedig nem élhet egy város az őt életben tartó és működtető föld alatti infrastruktúrája nélkül. Mint artériák és vénák hálózzák be Budapest mélyét a csatornák és alagutak, amik nélkül egy nap alatt tönkremenne a városunk. Zsoldi Katalin videósorozatában lemodellezte Budapest föld alatti hálózatát.

Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.

Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.

A hirdetőoszlop humoristái Van-e pestibb a hirdetőoszlopoknál? Van-e pestibb a pesti humornál? És amikor a kettő találkozik? Történelmi reklámhirdetések a Nemzeti Galériában