Városligeti idill – és ami mögötte van

Írta: Viczián Zsófia

2016. november 6. 21:34

Kétszáz éve annak, hogy Heinrich Christian Nebbien 1816. októberében letette Pest első, mindenki számára nyitott népkertjének művészi gonddal kidolgozott tervét. A Fortepan archívum képén meg nagyjából száz éve, 1916-ban evezhetett ez az úr az időközben megvalósult parkban, a Városligeti-tavon.

Idilli. Árnyas fák közt meg-megcsillanó víztükrön fess férfiú evez, mögötte szépen fodrozódik a víz. Budapest, 1916, Városligeti tó – tudjuk meg a képaláírásból. Na de mielőtt továbblapoznánk, megakaszt néhány rejtély. Nyomozásra hívjuk a PestBuda olvasóit.

Először is a dátum: 1916. Mit keres itt ez az életerős férfi? Közben Isonzónál a magyar sereg éppen iszonyatos vérveszteségek árán védi a Monarchiát, óriási a harc az erdélyi fronton is, több tízezer a hősi halott! Szabadságos? És ha már hazajöhetett, kijött evezni? Vagy be sem sorozták?

Aztán itt van ez a csónak is: nem éppen a tavon ekkortájt használatos, lapos fenekű, borulásra nem veszélyes, romantikus légyottokra tervezett sétaladik. Ez egy kajak, egy áramvonalas sportszer. Hogy kerül ez ide? Kihozta magával szekéren, omnibuszon, villamoson? Vagy netán ilyet is lehetett bérelni? Maga a kajak-kenu sport már az 1880-as évektől jelen volt Budapesten is, tehát ez is elképzelhető.

És hol is van ez? Az ágak közt átsejlő épület a Széchenyi fürdő lehet, tehát a Széchenyi-szigettől (amelyen ma is Vajdahunyad várának épülete van) éppen keletre vagyunk, a fotós valószínűleg a Paál László útra kivezető hídon áll. A kép sarkában is egy hídszerű építmény látszik, alatta pedig – ez az igazi rejtély – mintha folyna be a víz, mi több, mintha vízesésszerűen folyna be. Vagy csak a fénykép fényei játszanak velünk? Mit látunk?

A mi megfejtésünk szerint a tónak ezen a sarkán valóban volt egy befolyó csatorna, amely az egykori Hattyú-tó felől vezette be a vizet. Ez a szigettől keletre, nagyjából az egykori Iparcsarnokhoz vezető út felénél volt, eredetileg vízgyűjtőnek építették ki. Még Nebbien tervezte, de csak a XIX. század 70-es éveire készült el. A kis tó közepén volt egy romantikus sziget rózsabokrokkal, hattyúkkal és cukrászdával, amelyre egy hasonlóan romantikus vashídon lehetett átkelni. Innen a térképek tanúsága szerint egy kis patak folydogált a nagy tó felé. Tehát minden rendben is lenne, csakhogy az országos kiállítás tereprendezési munkái miatt 1896-ban a tavacskát betemették. A belőle kivezető egykori patak feletti híd kőkorlátja viszont még ma is megvan, igaz, kicsit foghíjasan. A hidacska kőkorlátját jobbról és balról óriás vaskígyók őrzik, ezek valószínűleg későbbi alkotások. A csatornát, amelyből valamikor víz folyhatott ki, most már benőtték a növények, de az a széles, félköríves kőtálca szintén megmaradt, ahonnan a víz a tóba alázuboghatott – ez látszódhat a képen vízesésnek. De honnan folyt itt víz 1916-ban?

A Városligeti-tó időközben kisebb lett, a sziget félszigetté vált. A fényképet megismételni most nehéz volna: körbecsónakázni, kajakkal vagy ladikkal már – vagy egyelőre még? – nem lehet.

Nyitókép: (Fotó: Fortepan)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


több megoldás is lehet arra, hogy a képen látható férfi ott lehethetett:
Már megjárta a frontot és ott olyan beteg lehetett, hogy hazaküldték. Pl. édesapám, akinek az évjárata 1915-ben lett hadköteles, 1916-ban a fronton vérhast kapott és hazaküldték, aztán Kassán teljesített szolgálatot. Az orosz hadifoglyok elosztásáért volt ott felelős.
de lehet, hogy a férfi évjárata még nem volt hadköteles.
De lehet, hogy felmentette magát, mint szegedi Lukács György későbbi kommunista népbiztos, ki apámmal és ikertestvérével Ivánnal 8 évig egy osztályba járt a Deák-téri evangélikus gimnáziumba.
Mikor évjárata hadköteles lett iván nagybáttyámhoz szaladt, hogy intézzel el a felmentését. Iván akkor országgyűlési képviselő és a Kárpátoknál állomásozó német főparancsnokságnál polgári biztos volt. Neki nem kellett volna bevonulnia (Lehet, hogy a férfinek is olyan beosztása volt, hogy az automatikus felmentést jelnetett volna?) De ennek ellenéra Apám és Iván bevonultak az 1. honvéd huszár ezredbe. Iván a háború végéig a fronton harcolt. (A gyáva gyilkos Lukács azt állította, hogy a felmentésért Iván egy bankigazgatói állást kert, ami nonsense, ugyanis akkor még meg voltak a Túrócz vm.i birtokokés mint képviselő is kapott biztos tiszteletdíjat.
De mit is csinált volna egy bank-igazgatói pozícióval a fronton⁉
Hogy Iván nem volt pénzéhes, azt az is mutatja, hogy mikor kinevezték a Közmunka Tanács elnökévé, a miniszteri nyugdíját átutaltatta a Nemzeti Színháznak.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó