A gyerekek minden korban nagyjából hasonlóak voltak, az iskolai tárgyi környezet viszont sokat változott az elmúlt évtizedekben. Hát még a fali dekorációk! Tanteremről tanteremre kalandozunk az elmúlt nagyjából 90 év budapesti iskoláiban.

Fenti nyitóképen: Újlipótváros, 1930-as évek. Klasszikus iskolai padok, a falon angyalos-koronás címer, a fogason kis iskolai bőröndök. Koedukáció? Még mit nem!

Egy (nem túl lelkes) gimnáziumi leányosztály a harmincas évekből. Nem nőtték már kissé ki ezeket a padokat? (Fotó: Fortepan)

Modern fizikaoktatás, és figyelemre méltóan míves táblakeret a Szent Margit Gimnáziumban 1937-ben. A „Hiszek Magyarország feltámadásában” korszak. (Fotó: Fortepan)

Talányos kép 1949-ből. Osztálytalálkozó? Esküvő? Mindenesetre a falról Rákosi elvtárs-pajtás figyel, és a munkaverseny is dübörög. (Fotó: Fortepan)

Kazinczy utcai ortodox iskola 1952-ben. „A fasizmus rombol, a demokrácia épít.” A tekintetekben a megélt történelem. (Fotó: Fortepan)

Egy igazán rémisztő iskolai Télapó-ünnepség Budán az 50-es évek végén. (Fotó: Fortepan)

Dolgozók esti iskolája, 1961. A tananyag a francia polgári forradalom. Egy kacér pillantás belefér, tanár úr? (Fotó: Fortepan)

1973, Toldy Gimnázium. Megáll az idő… (Fotó: Fortepan)

Neon, hangszóró (kívül vezetett vezetékkel), vörös csillagos címer, térkép, tábla. Tantermi tárgykultúra 1987-ből. (Fotó: Fortepan)

A rendszerváltó nemzedék (Villányi út, 1989). A farmerdzseki a divat. (Fotó: Fortepan)