Keresés az archívumban

Már áll a parlament irodaháza a Kossuth tér déli oldalán A Steindl Imre Program keretében meg fog újulni a Kossuth Lajos tér déli házsora, ami nemcsak renoválást jelent, de egy új épületet is magával hoz.
Vesztegzár a Royal Szállóban Negyven éve tűnt el az a betegség a Földről, ami azelőtt gyakorlatilag generációról generációra megtizedelte az emberiséget – a fekete himlő. A betegség szinte az utolsó pillanatig nem csak az ún. harmadik világ országait fenyegette, de felüthette a fejét akár egy európai főváros luxusszállodájában is. Ez történt Budapesten 1963-ban.
Új vásárcsarnokot kapott Újpest Vásárcsarnok és kulturális központ született Újpesten.
Lebontják a KISZ székházát Eltűnik a föld színéről a Kommunista Ifjúsági Szövetség egykori XIII. kerületi székháza.
Ki mászott fel Will Smith előtt a Lánchídra? A Lánchíd láncai pár napja Will Smith akciója miatt a világ figyelmének középpontjába kerültek. Azonban 170 évvel ezelőtt más miatt kerültek a figyelem középpontjába a láncok.
Ötven éve kezdték meg a metróalagutak fúrását a Duna alatt Tudta, hogy már a 19. században is alagutakat terveztek Pest és Buda közé?
Baross tér – Méltó a tér Baross Gáborhoz? 170 éve született a Vasminiszter, és ötven éve tették tönkre a róla elnevezett teret.
A Városligetben jártunk Völgymúzeum, interaktív Budapest-kiállítás és gyermekszínház is lesz a megújuló Városligetben. Terepszemlét tartottunk a helyszínen.
Így bővül a Millenáris Park Elkészült az alagút a Millenáris Park új területe alatt, az autók már azon keresztül közlekednek, így megszűnt a gépjárműforgalom a Fény utcának a Lövőház utca és a Kis Rókus utca közötti szakaszán. A park bővítése várhatóan 2019 nyarán fejeződik be teljesen.
„Ah, a ház nélküli ember vándor” – Kisregény a budapesti Tisztviselőtelep születéséről „Van-e olyan nő, aki két csinos utcai, de nem szalon nagyságú – s egy udvari szobácskával megelégszik?” – teszi fel a kérdést a Reakció kiadó gondozásában megjelent ÚJ föld, új szerencse című kisregény egyik szereplője. Bevezetés a józsefvárosi Tisztviselőtelep születésének belső történetébe.
Villámgyógyászat a Nagykörúton – Százharminc éve épült a Körúti fürdő Az Erzsébet körút népszerű fürdője százharminc éve épült Freund Vilmos tervei szerint. A kor legmodernebb felszereltségű intézményében hullám- és gőzfürdő, valamint elektromos fürdő is működött. Ez utóbbit az igazgató, Schreiber S. H. honosította meg az országban.
Hetvenhat évig jártak a Kisföldalatti kocsijai Az 1896-ban üzembe helyezett Siemens-Schlick motorkocsik 76 éven át közlekedtek – írja a Liget Budapest blogja.
Hogyan került a víztorony a Svábhegyre? Van egy víztorony a Svábhegyen. Azt az érzést kelti a látogatóban, mintha köré szerveződne a tér minden eleme. Ez persze így nem igaz. Az építmény csupán száztizenöt éves, de valóban fontos a környéken élők számára, ugyanis a Széchenyi-hegy, Csillebérc és János-hegy vízellátását adja.
Hosszabb lesz a kisföldalatti – itt a története Tudta, hogy a kisföldalatti a városkép védelméért aggódó városvezetőknek köszönhető? A napokban született döntés arról, hogy meghosszabbítják a kisföldalattit. Olvassa el nálunk a történetét!
A Gellért-hegyre hívták a kilenc múzsa egyikét Mátyás korában is volt csillagvizsgáló Budán: az uralkodó tudósa, Ilkusch Márton itt észlelt először üstököst Európában. Ismert volt még a palota négyszögletes tornyában működő obszervatórium, majd 1815-ben megépült a Gellért-hegyi Csillagda, melynek romjaira emelték később a Citadellát.
Villamos az Erzsébet hídon? Több mint 45 éve nem jár villamos a Rákóczi úton. Valamikor Pestet teljesen behálózták a villamossínek, sőt arra is volt elképzelés, hogy azokban az utcákban is villamosközlekedést alakítsanak ki, amelyekben a normál kocsik el se fértek.
Megnyílik a Holnemvolt Vár az Állatkertben Az állatkerti fejlesztések első elemeként megnyílik a Holnemvolt Vár, amely 1,6 hektáron esősorban a 3-10 éves korú gyerekeknek és családjaiknak kínál programokat.
Úsztak, csengettek, lőttek a pesti mozikban A mozik története a város és a benne élők kölcsönhatásának története is. Szecessziós vagy eklektikus kialakításuk pedig beágyazódott Budapest városképébe.
Tudta, hogy római temető van Gazdagrét alatt? Gazdagrétet, ha máshonnan nem, a Szomszédok című teleregényből mindenki ismeri. A lakótelep építése 35 éve kezdődött, és azonnal érdekes régészeti leletekre bukkantak.
Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.
Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.
A millenniumi kiállítás kapuja – a Zielinski híd Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. Nemrég a pestbuda.hu-n is lehetett olvasni az egykori Dróthíd történetét, most folytatjuk a városligeti hidakat bemutató sorozatot.
A Duna jege: királyválasztás, híd és árvíz Miképp állhatott vagy járkálhatott egykor több ezer ember a Duna jegén? Az elmúlt évtizedekben nem láthattuk befagyva a Dunát, ezért ma már nehéz elképzelnünk, hogy egykor a Duna jegén közlekedtek az emberek. Pedig így volt.
Lóval a városban – így közlekedtek a gőz és a villany előtt Tudta, hogy már 1827-ben lebegővasúttal kísérleteztek Pesten? És hogy a lócitromprobléma egykor központi jelentőségű volt? A közlekedés fejlődése sok kísérletezéssel és több zsákutcával is járt: így fejlődött a fővárosi közlekedés a XIX. században.
Kodály platánja – 150 éves famatuzsálem a köröndön Kodály-emlékév van, ma pedig a zeneszerző születésnapja: éppen 135 éve, 1882. december 16-án látta meg a napvilágot Kecskeméten. A PestBuda oldalán (folytatva a fákról szóló sorozatunkat is) egy olyan platánnal emlékezünk rá, amelyet bizonyosan ő is látott és csodált.
Mit csináltak a magyarok az 1867-es világkiállításon? Épp 150 éve ért véget az 1867-es párizsi világkiállítás, az első világraszóló ipari-gazdasági seregszemle, amin több mint 300 magyar kiállító vett részt a zongoráktól a gyapjún át a borokig.
A kegyesrendiek Pesten: 300 éves a piarista oktatás és a gimnázium A piarista rend négy tagja nem sokkal a török háborúk és kuruc szabadságharcok után, 1717 októberének végén érkezett meg Pestre, a belvárosi templom szentélyének sarkában álló rozzant házikóba. Hogyan jutottak el a piaristák egy kis viskóból a modern oktatási központig Pest belvárosában?
Kiállítják a középkori Pest és Buda új leleteit A Budapesti Történeti Múzeumban lehet megtekinteni az elmúlt év fővárosi ásatásain előkerült izgalmas leleteket.
Így emlékeznek a budapesti szobrok 1956-ra Lyukas zászló, fegyveres pesti srác, rusztikus kő, kopjafa – ezek emlékeztetnek legtöbb helyen a forradalomra. Ha kicsit egyhangúnak találja ezeket a jeleket, nézze meg összeállításunkat! Emlékezni ugyanis máshogyan is lehet.
268 méter neogótika – 115 éves az Országház Húsz év alatt épült fel, 30 ezer köbméter kőből, 40 millió téglából, és jó eséllyel megrövidítette a tervező-építész életét. Mi az? 115 éve, 1902. október 8-án vették használatba az Országházat.
Ősöreg eperfa őrzi Tabán múltját A budai Várral szemközti Naphegy és a Gellért-hegy oldaláról a XX. század folyamán eltűnt egy egész világ. De egy eperfa túlélte a viszontagságokat. Folytatjuk a pestbuda.hu öreg, különleges fákról szóló sorozatát. Ezúttal Buda és a tabániak büszkeségén, az ősöreg eperfán a sor.
A féken tartott idő – 133 éves az Operaház Pontosan 133 éve, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a budapesti Operaház. Utoljára több mint 30 éve újították fel teljesen az épületet, a homlokzat, a nézőtér és az üzemterületek korszerűsítése és megóvása érdekében a munkálatok idén ősszel újra elindultak.
Ilyen lesz az új Néprajzi Múzeum A Városliget kapujaként is működő leendő Néprjzi Múzeum földből kiemelkedő két szárnya közül az északiba közösségi funkciók kerülnek; a déli, Ajtósi Dürer sor felőli szárnyban pedig az irodák, az Etnológiai Archívum, a könyvtár és a kutatótermek kapnak helyet.
Bővül az újbudai Magyar Szentek Temploma Közösségi épületet kap a XI. kerületi Magyar Szentek Temploma.
Indul a Millenáris park kibővítése Elkezdődik a mélygarázs építése, majd jövőre a parkot is megvalósítják a Millenáris és a Margit körút közötti egykori gyárterületen Budán. Hosszú idő óta ez lesz az első valódi új park a belvárosban. Több mint 300 előnevelt lombos fa, kiterjedt gyepszőnyeg, jelentős vízfelület, kávézó, modern gyerekjátszótér és egy különleges zöldfal-installáció várja a látogatókat.
Még idén elkezdődhet a Római-part védműépítése A Római-parton a gátrendszer vasbeton szerkezete a föld alá kerül majd, a felszínen csak egy mintegy félméteres térdfal fog látszódni, erre helyezik rá a fémszerkezetű mobil falrendszert, ami árvízkor megvédi a partot.
Lebontani a Nyugati és a Keleti felüljáróját? Bombaként robbant a hír: a Tarlós István vezette főváros elbontana két, a Kádár-korszakban emelt gépjármű-felüljárót: a Nyugati térit és a Rottenbiller utcait. Őrült beszéd? Vagy van benne rendszer?
Budapest, mackóváros – itt a gyereknap! Közeledik a gyereknap: összeszedtük hát ennek apropóján a város néhány igazán cuki szobrát, amelyeket a gyerekek is szívesen megnéznek. Mackóbarátok előnyben! Ha Önnek is van kedvenc mesés szobra, ossza meg velünk!
Eső után: tombolt az Ördög-árok Emberemlékezet óta nem volt ennyi víz a patakban, mint tegnap a nagy eső után. Most már értjük, miért kell ekkora meder az Ördög-ároknak. Ossza meg eső- és vihartémájú fotóját a Facebook-oldalunkon!
Már épül a Lovarda a Várban A tavaly májusi alapkőletétel után egy évvel, mostanában kezd kiemelkedni a földből a Lovarda várbeli épülete, amelyet a világháborús károk után tüntettek el a föld színéről.
Ismerik a Fiumei úti sírkert legérdekesebb síremlékeit? Az egykori Kerepesi temető a nemzet legnagyobb alakjainak nyughelye, sírjainak többsége pedig valóságos műalkotás. Néhánynak közülük azonban igen különleges története van: összegyűjtöttük a legérdekesebb síremlékeit.
Az új Széll Kálmán tér tervezői lettek az év tájépítészei 2017 április 26-án, „a tájépítészet születésnapján" nem lehetett beférni a FUGA Budapesti Építészeti Központba, annyian voltak idén kíváncsiak rá, hogyan ünnepli meg a magyar tájépítész szakma a saját kiválóságait.
Itt az új Google Earth, nézze meg Budapestet! A Google Earth internetes, 3D világtérkép minden korábbinál részletesebben mutatja be bolygónkat – köztük a három dimenzióban feldolgozott nagyvárosokat, így Budapestet is.
Kézzel kezdték ásni a kettes metrót Tudta, hogy a kettes metrót annak idején kézi munkával kezdték el ásni? Hogy eredetileg a BAH-csomópontra ment volna át Pestről? A metró eredeti funkciójáról, városképformáló szerepéről és az építkezés érdekességeiről tartottak interaktív beszélgetést a Kossuth Múzeumhajón. Honvári János gazdaságtörténész és Szabó Balázs építőmérnök, a témában jártas két szakember számos rejtélyt, érdekességet osztott meg a kelet-nyugati metróvonalról.
Megnyílik a Mesepark az Állatkertben Még idén megnyílhat a Mesevár és a Mesepark a Fővárosi Állat- és Növénykertben a jelenleg zajló fejlesztések eredményeként. Bemutatták az intézmény két új jegesmedvéjét, számos állatfaj gazdagodott új egyeddel, Persányi Miklós főigazgató ugyanakkor azt mondta, a közönség ebben a szezonban minden bizonnyal már nem láthat koalát.
Százötven éves a Fővárosi Kertészet Az 1867-ben alapított Fővárosi Kertészet 2017-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Így az idei jubileumi év lesz a vállalat életében, amelyet méltó ünnepi eseményekkel szeretne emlékezetessé tenni a társaság. Az emlékév Tarlós István főpolgármester fővédnökségével részben a FŐKERT 150 éves történetéről szól, de szándékok szerint a jövő felé is építkezik.
Megújul és bővül a Kiscelli Múzeum Kolostornak épült, kórházként, laktanyaként is működött, és hamarosan megújul a Kiscelli Múzeum. Természetesen nem a műemléki védettséget élvező épület veszti el eredeti jellegét, a mostani beruházás a föld alatti és a kiállítóteret bővíti.
A végállomás épülete őrzi a lóvasút emlékét Lóvasút, villamos, trolibusz. Három teljesen különböző, kötöttpályás közlekedési eszköz, amelyekben egyetlen dolog mégis közös: a zugligeti végállomás, amit pontosan százötven esztendeje kezdtek el építeni a lóvasúthoz. Ezt a villamos is használta, trolibusz viszont azóta sem épült Zugligetbe.
Földig bontották a Közlekedési Múzeumot Befejezték a Közlekedési Múzeum bontását, új formában épül majd újjá a Liget Budapest keretében.
Megújul a Testnevelési Egyetem Az eddig a Sportkórházhoz tartozó, s műemléki viszonylatban nagyon rossz állapotban lévő Hauszmann-házak oktatási funkcióra visszakerülnek a TF-hez.