Romokból feltámadott: a főváros 1945-ben
2016. február 4. 21:02
Így kezdtek neki a romok eltakarításának és Budapest újjáépítésének 1945-ben, a háború végeztével.
Kapcsolódó írások
Az első karácsony a háború után – Így ünnepelt Budapest 80 éve
2025. december 25. 11:00
Megkönnyebbülten, de nem felhőtlenül élték meg az emberek 1945 karácsonyát: végre eljött a béke, de a város romos volt, a gazdasági helyzet nehéz, a pénz kevés, a veszteség elviselhetetlenül nagy. Díszes külsőségek híján ugyan, de az ünnep mégis felcsillantotta a reményt, hogy az új világ jobb lesz annál, mint ami az elmúlt években volt. Az aggasztó jelek azonban már ekkor megmutatkoztak.
Hetven éve adták át az újjáépített Petőfi hidat
2022. november 23. 11:00
Amikor a mai Petőfi híd elődje 1937-ben elkészült, még alig volt forgalom rajta, hiszen a budai oldal jórészt beépítetlen volt. Csak rövid idő adatott neki, Budapest többi dunai átkelőjével együtt nyolc év múlva elpusztult. Amikor megkezdődött a hidak újjáépítése, több átkelő helyreállítása is megelőzte, végül csak 1952-ben adták át. Az új szerkezet három méterrel szélesebb lett, és kerékpárút is volt rajta, ami abban az időben azért is volt fontos, mert sokan azzal jártak munkába, hiszen személyautó magánhasználatban nem lehetett.
Mozgókonyhákkal enyhítettek Budapesten a háborús nyomoron 105 évvel ezelőtt
2021. május 17. 9:00
Az I. világháború közvetlenül ugyan nem érintette a hátországot, nem bombázták Budapestet az ellenséges repülők, mint a II. világháborúban, de a harcok következményeként a főváros lakói is nélkülöztek. Ezen 1916-ban mozgókonyhákkal kívántak segíteni: főzeléket és tésztaételeket szállítottak ki Budapesten a szegényebb negyedekbe.
Ezek a cikkek is érdekelhetik
Egy lakótelep tervezőjéről nevezték el a felújított ferencvárosi teret
2026. július 23. 15:00
Felújították a IX. kerületben az Ecseri úti metrómegálló feletti teret, fákat és más évelő növényeket ültettek, üvegpavilonokat építettek, s ide helyezték át a Fókák díszkutat, amely korábban a Pest-Buda mozi előtt, a József Attila lakótelepen állt. A tér mostantól e lakótelep tervezőjének, Mester Árpád Ybl- és Hild-díjas építészmérnöknek a nevét viseli.
Az első magyar gőzvontatású vasút vitái
2026. július 20. 16:00
Az első magyar gőzvontatású vasút építését komoly vita előzte meg, hiszen nem volt mindegy, hogy a Pest-Budát Béccsel összekötő vasút a Duna melyik oldalán fusson. A vitában Széchenyi István is részt vett, és ez volt azon kevés esetek egyike, amikor nem a gróf akarata érvényesült.
Közzétette Ráday Mihály városvédő fotóhagyatékát a Szabó Ervin Könyvtár
2026. július 17. 20:00
Most először böngészhető az öt évvel ezelőtt elhunyt Ráday Mihály városvédő fotóhagyatéka. A képek nagy része az 1985 és 2005 közötti időszakban készült. A gyűjtemény közel ötszáz budapesti helyszínt és témát örökít meg, sok esetben olyan épületeket, utcarészleteket és helyszíneket is, amelyek mára jelentősen átalakultak vagy teljesen eltűntek.
További cikkeink
Az első magyar gőzvontatású vasút vitái
Az első magyar gőzvontatású vasút építését komoly vita előzte meg, hiszen nem volt mindegy, hogy a Pest-Budát Béccsel összekötő vasút a Duna melyik oldalán fusson. A vitában Széchenyi István is részt vett, és ez volt azon kevés esetek egyike, amikor nem a gróf akarata érvényesült.
Attila, hun király emlékezete Pesten és Budán
Attilának, az V. századi hun birodalom legismertebb uralkodójának napjainkban nincs jelentősebb köztéri emlékműve Budapesten. De számos Attila utca van a fővárosban, emellett készült róla a VIgadóban freskó, a két világháború között pedig emlékművet terveztek állítani neki. A Nemzeti Múzeumban ma záruló Attila-kiállításon több, Budapest történetéhez kapcsolódó emlék is szerepelt a hun fejedelemmel összefüggésben.
Mauzóleum, víztorony, telefonközpont – Ray Rezső Vilmos építészeti munkássága
Kevésbé ismert építőművészünk a 150 évvel ezelőtt született Ray Rezső Vilmos, aki mintegy harminc saját tervezésű, illetve átalakított épülettel gazdagította Budapestet. A kerek évforduló alkalmából összegezzük tevékenységét, felidézve legegyedibb munkáit, köztük a főváros egyik legkülönlegesebb síremlékét, egyik legszebb víztornyát, illetve legnagyobb telefonközpontját is.
Egy különleges híd: a régi Bartók Béla úti vasúti felüljáró
Új, hatalmas, ráadásul végső kialakításában kettős híd épül Budapesten. A Bartók Béla út felett átvezető hidak építése azzal jár, hogy el kellett bontani egy érdekes, de már igencsak öreg vasúti hidat is, amely a maga nemében az első volt a magyar vasútvonalakon.
Ilyen volt a száz évvel ezelőtti embervédelmi kiállítás a Városligetben
Királyi hercegek vállalták a fővédnökséget, a korszak ismert tudósai szervezték a szakmai programokat a városligeti Iparcsarnokban és a külön erre az alkalomra emelt pavilonokban. „Az Ember” címmel 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítás az egészségügy, a rendvédelem, az oktatás- és a nevelésügy legújabb tudományos vívmányait vonultatta fel. A főváros külön pavilonokban mutatta be legmodernebb intézményeit.
A zöldre festett Szabadság hidat 40 éve adták vissza a forgalomnak
A Szabadság hidat 40 évvel ezelőtt, 1986-ban hónapokig tartó felújítás után adták vissza a forgalomnak. A híd ekkor számos változáson esett át: visszakerültek rá a történelmi címerek, és a színe a korábbi szürke helyett zöld lett.
Debrecen helyett Budapest – Mégis Kőbányán épül fel az új Közlekedési Múzeum
Stílszerűen szólva: a Közlekedési Múzeum történetében nem egyszer állították át a váltókat. Az intézmény a millenniumi kiállítás ideiglenesnek szánt közlekedési csarnokának átépítése után nyílt meg a Városligetben 1899-ben. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, kis híján lebontották, végül átépítették, és 1966-ban megnyitották. Ám 2017-ben elbontották az épületet, és a múzeum új helyszíneként az egykori kőbányai Északi Járműjavító területét jelölték ki. A tervek is elkészültek, amikor a kormány úgy döntött: Debrecenbe költöztetik az intézményt. Ezt írta felül most egy újabb határozat: a múzeum mégis Budapesten, az Északi Járműjavító területén épül fel.
Az Örs vezér tér különös arcai – Átalakítás előtt Budapest legfurcsább helye
Barátságosabbá lehet-e tenni az Örs vezér teret, amelyet bevásárlóközpontok fognak közre, és amelyet számtalan megoldatlan probléma sújt? Megnéztük, milyen állapotban várja Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja a nyáron kezdődő felújítást. A bódésor elbontása már megkezdődött, és eltűnhet a Gomba is.
A Szent Korona kiállítása a Mátyás-templomban
Az ezredévi ünnepségek sorában kiemelt helye volt az 1896. június 5-7-e közötti időszaknak, amikor is a Szent Koronát és a koronázási ékszereket közszemlére tették a Mátyás-templomban. Azonban a korona átszállítását a királyi palotából egy technikai hiba akadályozta: a koronát rejtő láda egyik zárja nem nyílt ki.
Léghajóval az Ezredéves Kiállítás fölé
Egy ötletes vállalkozó miatt több mint 7000 embernek adatott meg, hogy az 1896-os Budapestet madártávlatból szemlélhesse meg. A léghajó legtöbbször csak fel- és leszállt, hiszen kötéllel volt a földhöz rögzítve, de ez a légi utazás a 130 évvel ezelőtti Ezredéves Országos Kiállítás alatt érdekes attrakciónak számított.
Az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbuszjárat
Nagy hőségben, legalább 35 fokban várakozott 35 férfi és egy nő, hogy 1931. május 30-án történelmi utazáson vegyen részt: az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbusz nyitó járatán. Ekkor még meghívott vendégek foglalták el az autóbusz üléseit, köztük számos újságíró, illetve velük utazott az egész vállalkozás kitalálója, dr. Lénárt Ilona is.
A nemzet mindenese – 240 éve született Fáy András
Fáy András a reformkori értelmiség egyik meghatározó tagja volt és sokrétű tevékenységének köszönhetően Mikszáth Kálmán – a tőle megszokott humorral – a nemzet mindenesének titulálta. Valóban több szálon igyekezett előmozdítani a haza fejlődését: a kulturális életben írásaival, gazdasági téren pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ötletével. Nevét ma is számos intézmény őrzi, születésének kétszáznegyvenedik évfordulója alkalmából a Mester utcai Fáy András Gimnáziumot mutatjuk be.
Felújítják a Hajógyári-szigetre vezető K-hidat
A Hajógyári-szigetre vezető jellegzetes K-híd tervezett rekonstrukciója során állagmegóvást végeznek majd, átépítik az útpálya szerkezetét, a járdát, de a híd funkciója, mérete nem változik.
A felújítandó Petőfi híd
A Pestbudán is beszámoltunk arról, hogy kiírták a közbeszerzést a Petőfi híd felújításának tervezésre. Ez a budapesti hidunk jövőre lesz 90 éves, és a második felépítésének is jövőre lesz a 75. évfordulója. Tehát nem egy fiatal hídról van szó, ráadásul évtizedekkel ezelőtt, 1979-1980-ban esett át nagyobb mértékű felújításon. A tervpályázat kiírásához kapcsolódva cikkünkben felidézzük a Petőfi híd építésének történetét.
A Fehér Ház és társai – Lipótvárosi irodaházak az Országgyűlés szolgálatában
Talán sokan tudják, hogy magyar parlamenti élet nem csupán a Kossuth téren álló Országházhoz kapcsolódik. A Steindl Imre által tervezett neogótikus országgyűlési épület környezetében több olyan irodaház is található, amelyek napjainkban a törvényalkotó munkához és a képviselői tevékenységhez biztosítanak további helyszíneket. Cikkünkben ezeket mutatjuk be.
Hauszmann-emlékév: tudományos konferencián értékelték a 100 éve elhunyt építész életművét
Hazánk meghatározó építőművésze, Hauszmann Alajos halálának centenáriuma alkalmából 2026 márciusában indult a Hauszmann 100 emlékév. Ennek egyik legjelentősebb programja az a napokban zajlott tudományos konferencia volt, amelyen az előadók az építész rendkívül gazdag életművét tekintették át. A rendezvénynek a Műegyetem adott otthont, ahol Hauszmann évtizedekig oktatott, és amelynek központi épületét is ő tervezte, számos más jelentős budapesti középület mellett.
Fővárosi tulajdon a kisebbik villamostársaságban
A budapesti villamosközlekedésben jelentős változást hozott, hogy 115 évvel ezelőtt, 1911. május 11-én, egy szinte azonnali lehetőséget kihasználva, meglepetésszerűen a főváros megvásárolta 28,5 millió koronáért a kisebbik budapesti villamostársaság részvényeinek 51 százalékát. Az üzletre a város érdekei miatt volt szükség.
A hiányzó láncszem – Az Iparművészeti Múzeum hátsó szárnya
Az Iparművészeti Múzeum a világ első olyan múzeumépülete, amely nem valamelyik történelmi stílust idézi meg. Lechner Ödönt a magyar formanyelv megteremtése vezérelte akkor, amikor az ősi ázsiai építészethez nyúlt vissza, ugyanakkor a szerkezeteket tekintve modern is volt. Alkotása felmérhetetlen hatást gyakorolt a korára, pedig az nem is valósult meg teljes egészében. Írásunkban éppen az anyagi okokból elhagyott hátsó szárnyat mutatjuk be.
Részvénytársasági színház a Nagykörúton
Részvénytársaságként, magánberuházásban és alig egy év alatt épült fel a Vígszínház, amely az épp csak beépülő Szent István körúton nyitotta meg kapuit 1896. május 1-én, mégpedig egy Jókai Mór által írt darabbal.
Karmelita kolostor, kaszinó, miniszterelnökség – Mi minden lehet 300 év alatt egy épület?
Eredetileg rendháznak épült, de jó 240 éve szolgált állami irodaházként a Szent György tér jellegzetes épülete, amely II. József idején kaszinó volt tekepályával, később főleg katonai hivatalok működtek benne. Legutóbbi funkcióját pedig mindenki ismeri, hiszen neve az elmúlt hét évben valóságos szimbólummá vált. A Karmelita kolostor története.
A pest-budai állandó hídról szóló törvény
Az 1832-1836 között ülésező magyar országgyűlés számos, az ország életét meghatározó törvényt fogadott el. Ezek közül az egyik, mégpedig az 1836. évi XXVI. számú törvény alapvetően határozta meg Pest és Buda további sorsát: egy állandó hídról szólt a két város között.
Két kupola az Országházon – Hauszmann Alajos meglepő pályaműve
A magyar Országgyűlés már több, mint százhúsz éve tartja üléseit a Duna-parti otthonában, mely a világ egyik leggyönyörűbb országháza. Az 1870-es években azonban még egészen más jellegű épületet tartottak ideálisnak, az elképzelést pedig Hauszmann Alajos dolgozta ki alaposabban. Terve igazán különleges volt az Országház pályázatára benyújtott többi munkához képest.
A DDSG kizárólagos hajózási joga Magyarországon
A Duna hajózhatósága már két évszázaddal ezelőtt is kulcskérdésnek számított. A XIX. században évtizedekig ugyanaz a cég, a Dunagőzhajózási Társaság tartotta kezében ezt a tevékenységet. A magyarországi szakaszra 1831. április 22-én kapta meg a privilégiumot.
A 150 éves Margit híd érdekességei
A Margit híd 150 éves, hiszen első alkalommal 1876. április 30-án adták át a forgalomnak. A kerek évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg 10 érdekes és talán nem annyira ismert tényt e szép, sárga hidunk történetéből.
Csekonics Margit grófnő különleges palotája
A mai Károlyi-Csekonics rezidencia építtetője gr. Károlyi Istvánné született Csekonics Margit grófnő volt, aki a neves bécsi, színházépítésre szakosodott építészpárost, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert bízta meg 1881-ben a palotaegyüttes megtervezésével. Az épület számos egyedi, többnyire a korábbi palotaépítkezésektől eltérő sajátosságokat tartalmazott. Ilyennek számított az épület stílusa, alaprajzi elrendezése és az angolosan kialakított nappalija, amit nem szalonnak, hanem hallnak neveztek.
A budapesti rendőrség újjászervezése
Budapest helyzete a dualizmus alatt is különleges volt, mert akkor ugyan még nem létezett egységes állami rendőrség, az 1881-ben átszervezett budapesti rendőrség állami intézmény volt. Pontos szerepét az az év tavaszán, 145 évvel ezelőtt elfogadott törvény határozta meg.
A modern és az art deco bűvöletében – Árkay Bertalan korai épületei
Árkay Bertalan a XX. századi építészetünk egyik meghatározó alakja volt és bár apja révén jelentős helyzeti előnyből kezdte pályáját, saját tehetségének és szorgalmának köszönhetően vált belőle kiváló szakember. A 125 évvel ezelőtt született építész a képességeit megcsillogtatta már a legkorábbi munkáiban is, melyek többsége lakóház volt. Írásunkban ezekből szemezgetünk.
A budai Skála hatása
Új, nagy „nyugati” áruház nyílt 50 éve Budán, ami egész más élményt hozott a vásárlásba, mint amit a szocialista hiánycikkgazdaságban élő magyarok addig megszoktak. Ez volt az 1976. április 3-án megnyílt, és 2007-ig létező Budai Skála.
Egy lipótvárosi épület színes története – 150 éves a Burián-ház
Budapesten rengeteg bérház épült a XIX. század során, melyek gyakran nagyon hasonlóan néznek ki. Mégis sokuk őriz olyan jellegzetességeket, amelyek egyedivé teszik őket. Ilyen a szigorú szabályosságáról ismert Lipótváros egyik épülete is, a Zrínyi és az Október 6. utcák találkozásánál álló Burián-ház. Tervezője Kallina Mór, akinek ez a korai munkái közé tartozik, de már megfigyelhetők rajta olyan jelek, amelyek előre vetítik későbbi főműveit, például a Honvéd Főparancsnokságot.
A Golgota tértől a Rezső térig – Egy keresztút XX. századi kálváriája
A húsvéti ünnepkör hagyományos eleme a nagypénteki keresztút, amivel Krisztus kínszenvedésére emlékezünk. A keresztutakat, vagyis kálváriákat magaslatokra szokás építeni, hiszen Jézusnak is a Koponyák hegyére, a Golgotára kellett felmennie. Pesten jobb híján Józsefváros külső részére került a kálvária, amely Budapest ostromakor súlyos sérüléseket szenvedett és később az épen maradt darabjait a Rezső térre szállították.