Százhetven éve, 1848. június 14-én kezdődtek meg az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon, ezen az áprilisi törvényeknek köszönhetően csaknem 800 ezren adhatták le voksukat.

Az 1848 tavaszán Magyarországot is elérő forradalmi hullám Európában egyedülálló módon törvényes forradalmat eredményezett. A munkáját április 11-én befejező utolsó rendi országgyűlés harmincegy törvényben rögzítette Magyarországnak a Habsburg Birodalomhoz fűződő viszonyát, alkotmányos önállóságát, valamint a polgári átalakulás feltételeit. A jogszabályok uralkodói szentesítésével a feudális gazdasági rendszer végleg felbomlott, népképviseleti alapon nyugvó, szilárd államhatalom keletkezett, amelynek legalitását nem lehetett megkérdőjelezni.

A politikai élet egyik legfontosabb színtere, a diéta is gyökeres változásoknak nézett elébe, ezeket az áprilisi törvények közül az évenkénti országgyűlésről rendelkező IV. és az ennek népképviseleti alapon történő megválasztásáról rendelkező V. törvénycikkely taglalta. A törvényt átmenetinek szánták, csak egy ciklusra volt érvényes.

A IV. cikkely az országgyűlés évenkénti üléseiről hároméves ciklusokat állapított meg a Pestre helyezett, évenként ülésező országgyűlésnek, az V. cikkely pedig az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról rendelkezett. Továbbra is megőrizhették kiváltságos helyzetüket a nemesek, akik cenzus nélkül bírtak választójoggal. A korban rendkívül liberális elveket tükröző, cenzusos választási törvény alapján választók lettek rajtuk kívül azok a húsz évnél idősebb férfiak, akik nem álltak büntető eljárás alatt, valamelyik bevett vallási felekezethez tartoztak, a városokban legalább 300 forint értékű ingatlannal, falun egynegyed úrbéri telekkel rendelkeztek. 

Megnyílt a részvétel a kereskedők, az iparosok és a kézművesek előtt, ha legalább egy segéddel dolgoztattak, és azok előtt is, akiknek az évi jövedelmük elérte a 100 forintot. Jövedelmi cenzus nélkül választójog illette meg az Akadémia tagjait, az orvosokat, ügyvédeket, lelkészeket, tanítókat, jegyzőket. A választhatóság feltétele ezek mellett a betöltött huszonnégy év és a magyar nyelv ismerete volt.

Az ily módon széles körűvé tett választásokon 200 ezer nemes mellett 600 ezer új szavazó adhatta le voksát. A választásokat a városi és megyei középponti választmányok bonyolították le, a választásra jogosultakat az általuk kinevezett háromtagú bizottságok írták össze. (Akadtak, nem is kevesen, akik nem regisztráltatták magukat, attól tartva, hogy nevük bekerül az adó- és katonaállítási jegyzékbe is.) A megyéket ezután a törvényben meghatározott számú választókerületekre osztották, ezekben került sor a választásra. Ennek időpontját nem pontosították, csak azt kötötték ki, hogy az országgyűlés megnyitása előtt legalább négy héttel meg kell tartani. A választások mintegy kétharmadán közfelkiáltással döntöttek a követ személyéről, a maradék helyeken nyílt szavazással: a szavazó nevét az általa pártolt követ alá vezették be az íven.

A 377 mandátum negyedét már a városi polgárság, a helyek többségét a korábbi ellenzéki nemesség szerezte meg. A választáson radikális jelöltek is indultak, többek közt Petőfi is, de őket megbuktatták. A kor jelentős politikusai közül Batthyány Lajos gróf Sárváron, Deák Ferenc Szentgróton, Eötvös József báró Mezőkövesden, Mészáros Lázár Baján, Perczel Mór Budán, Széchenyi István gróf Nyéken, Táncsics Mihály Siklóson szerzett mandátumot. Kossuthot Bácsalmáson, Jászberényben, Kecskeméten, Szegeden, Zentán és Pest belvárosában is megválasztották, ő végül ez utolsó helyről fogadta el a követséget, a többi helyen új választást rendeztek. 

Az országgyűlést az első magyar független felelős kormány tagjai és elnöke jelenlétében 1848. július 5-én a pesti régi Vigadó épületében nyitotta meg István nádor. A képviselőház (a régi alsótábla, az alsóház) a Vigadóban, a felsőház a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezett. A testület augusztus végéig mindössze három törvényt alkotott, de ezeket az uralkodó nem szentesítette, a három közül kettőt, a magyar hadseregről, illetve a bankjegy kibocsátásról szólót ősszel uralkodói szentesítés nélkül léptetett életbe az országgyűlés.

(MTVA Sajtóadatbank)