Az Örs vezér tere és ezzel lényegében Budapest sorsa ötven évvel ezelőtt pecsételődött meg. Ekkor döntöttek ugyanis arról, hogy ez a kereszteződés és a körülötte elterülő üres terület közlekedési csomópont, valamint a „kelet-nyugati közlekedési tengely” egyik végpontja lesz. 

Ilyen volt az Örs vezér tere a nagy fejlesztések előtt

Az Örs vezér tere átalakítását 1968 szeptemberében egy rövidke hírben közölték a napilapok: 

„Átépítik az Eörs vezér teret. A metró keleti végállomása és ezzel egyidejűleg a közelében levő Eörs vezér tér Kelet-Pest legforgalmasabb gócpontja lesz. Autóbusz-, villamos-, HÉV-végállomásokat alakítanak ki, és gyalogos aluljáró rendszer épül....” 

A téren ekkor gyakorlatilag semmi nem volt két út kereszteződésén kívül. A nevét ugyan már 1932-ben megkapta Eörs vezér tér néven, és a Kerepesi út mellett megépült az első itteni lakótelep is 1954 és 1962 között, természetesen akkor még nem vasbeton panelekből, hanem a korszakban megszokott szocreál stílusban.

Korábban, a XX. század elején a tér környezte más területen játszott fontos szerepet, a szomszédos Rákosmezőről szálltak fel az első magyar repülőgépek. Erre a tér közelében egy emlékmű is emlékezteti az erre járókat. Amikor az 1950-es években az első metróvonal tervei elkészültek, még szó sem volt arról, hogy a metrót idáig elvezetnék. A tervezett végállomás a Népstadionnál lett volna, ahol közös végállomása lett volna a HÉV-vel, azaz az utasok kiszálltak volna a metróból és azonnal átszállhattak volna a peron másik oldalán álló HÉV-szerelvényekre. 

A tervezett lakótelep 1966-ban (Forrás: Budapest folyóirat, 1966. 3. szám) 

Az 1960-as években a metró építésének újraindulásával a terveket módosították. Az új közlekedési koncepció a közúti közlekedést és a tömegközlekedést a városon átvezető tengelyekként képzelte el, és a metróvonalat két megállóval meghosszabbították. Ebben közrejátszott az is, hogy a meginduló nagypaneles házgyári lakásépítések elindulásával ide hatalmas lakótelepet építettek. 

Az Örs vezér téri közlekedési csomópont kiépítése a teret egy hatalmas átszállóhellyé változtatta. A Budapest Folyóiratban 1968-ban dr. Nagy Ervin A kelet-nyugati tengely című cikkében így ír az elképzelésekről: 

„Végül nagy ütemben készülnek az Eörs vezér tér (Fehér úti metró végállomás és környéke) rendezési tervei. Érdekessége lesz a térnek, hogy itt épül meg a földalatti vasút, valamint a gödöllői HÉV végállomása, ide kerülnek a Kerepesi úti autóbuszok (44, 45, 46, 67) és néhány más autóbuszjárat (31, 61, 62, valamint a létesítendő rákosszentmihályi autóbuszjárat) végállomása, s megmaradnak a már meglevő villamosvasúti végállomások is. A térhez kapcsolódóan épül meg a zuglói nagy lakótelep, tehát itt rendkívül nagy átszálló- és célforgalommal kell számolni. Éppen ezért tervezzük a gyalogos kapcsolatok jó kialakítását egy nagy gyalogaluljáróval. Az építkezések várhatóan 1969-ben kezdődnek.” 

A Fehér út és a Kerepesi út kereszteződése 1955-ben (Fotó: Fortepan)

Azóta sem változott sokat a helyzet, és ma is fennáll a tér kialakításakor elkövetett legnagyobb hiba, amit a mai napig nem sikerült kiküszöbölni, nevezetesen azt, hogy a metró és a HÉV egymástól messze áll meg és a kettőt csak az aluljárón keresztül lehet elérni. Az 1960-as évek korszerűnek szánt megoldása, a gyalogos-aluljáró se a segítséggel élőknek, se a babakocsival közlekedőknek nem használható. 

Érdekes, hogy a metróvégállomásnak sokáig nem is Örs vezér tér volt a neve, hanem Fehér út. A tér ezek szerint nem is számított annyira jelentősnek, hogy metrómegálló viselje a nevét.

Az Örs vezér tér mai nevét hivatalosan 1970-ben kapta meg, ekkor döntött a fővárosi tanács (a mai Főpolgármesteri Hivatal akkori megfelelője), hogy a tér nevét Eörsről Örsre változtatja. Az indoklás szerint azért, mert az Eörs névváltozat az Akadémia szerint a régieskedő, nemesi látszatot keltő családnévformálások terméke.