Írta: Pestbuda.hu

2020. augusztus 19. 14:00

Augusztus 20-án, a Magyar Vasúttörténeti Parkban mutatják be az immáron évtizedek óta tervezett, és az elmúlt öt év alatt rekonstruált Aranyvonat szerelvényét, amely 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából az uralkodói ereklyét, a Szent Jobbot szállította országos körútra. Az ünnepélyes esemény alkalmával a látogatók díjmentesen tekinthetik meg az újjáépített járművet, amely egyszerre felel meg a mai vasúti közlekedési szabványoknak és a történelmileg hiteles rekonstrukciós elvárásoknak.

Az „Életre kel az újjáépített Aranyvonat” elnevezésű program történelmi eseményeket idéz fel: 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából az uralkodói ereklyét, a Szent Jobbot a köznyelv által Aranyvonatnak hívott vasúti kocsin vitték országos körútra. Az II. világháború végén elpusztult egykori ereklyeszállítót most régi pompájában tekinthetik meg az érdeklődők – közölte a Magyar Nemzeti Múzeum.

Az ereklyeszállító díszkocsi rekonstrukcióját a kárpát-medencei hadisírgondozói tevékenységéről vagy Gyimesbükkön a legkeletibb magyar vasúti őrház felújításáról ismert Budakeszi Kultúra Alapítvány kezdeményezte 2010-ben a magyar királyi koronaőrség még élő kilenc tagjával e történelmi hagyomány ápolására 1991-ben alapított Magyar Koronaőrök Egyesületével közösen. 2015-ben a magyar kormány az ügyet felkarolva a Magyar Nemzeti Múzeumot bízta meg a rekonstrukció elkészítésével. Az újjáépítés koncepciójának meghatározását a Magyar Nemzeti Múzeum a rekonstrukciót kezdeményező egyesületekkel egyeztetve alakította ki és a tervezésbe bevonta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot és a Vasúttörténeti Parkot is.

Az 1938-ban országjárásra vitt Szent Jobbot szállító eredeti Aranyvonat (Fotó: Fortepan/Képszám: 13985)

„Rendkívüli eredménynek, egyben a magyar vasúttörténet egyik mérföldkövének értékelhetjük az Aranyvonat rekonstruálását, hiszen ezzel egyedülálló értéket közvetíthetünk az utókor számára. A munkafolyamat igazán izgalmas részleteket rejtett magában, a korhű belső tér kialakításához például az eredetire nagyon hasonlító, és a Vasúttörténti Parkban ma is látható, Da 6404-es kocsit használtuk fel. Büszkén mutatjuk be a látogatóknak augusztus 20-án, és persze a kocsi első útját is izgalommal várjuk!” – mondta el Schvéd Norbert, a Vasúttörténeti Park vezetője.

A rekonstrukció során fontos volt, hogy a díszkocsi ne csupán helyhez kötött kiállítási tárgyként funkcionáljon, hanem közlekedésre is alkalmas legyen és országszerte és széles körben ismertté válhasson, bemutatható legyen. A feladat világszinten is egyedülálló volt, hasonló újraépítésre még sehol nem került sor, hiszen a korabeli építési sajátságok mellett a modern vasúti közlekedés szabályait is figyelembe kellett venni a munka során.

Az Aranyvonat teljes pompájában 1938-ban (Fotó: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

Aprólékos, történeti forrásokra épülő szemlélet határozta meg a több évig tartó munkafolyamat egészét. Napjainkban, amikor a vasúti kocsik sorozatgyártásban készülnek, rendkívüli kihívást és egyúttal sikert jelentett a minden megoldásában egyedi, korabeli és modern műszaki megoldásokat egyaránt alkalmazó ereklyeszállító díszkocsi kivitelezése, a mai biztonsági elvárásoknak és szabványoknak is megfelelő, de mégis a korabeli kialakításhoz hű anyagok megtalálása, bizonyos kézműves technikák rekonstruálása, újratanulása.

Az eredeti vasúti kocsi a Magyar Államvasutak Dunakeszi Főműhelyében készült, Urbányi Vilmos építőművész, belsőépítész és Márton Lajos festőművész tervei szerint, utóbbi a vagon festését is végezte, Szlamka Istvánnal együtt. Az Est című lap 1938. május 31-i számának tudósítása alapján a kocsi tetején rézpárnán a Szent Korona volt négy angyal társaságában, amelyek lábánál rejtett fényszórók világították meg a koronát. A kocsi belsejét fölül fehér, oldalait bordó selyemdrapéria borította, az ablakok előtt nehéz, bordó plüssfüggönyt helyeztek el. A kocsi külső oldalán szentek nevei mellett a következő felirat volt olvasható: bölcsesség, hatalom, igazságosság, felelősség. Az aranyvonat hossza 12 méter volt, magassága valamivel több mint három méter. 

„A rekonstrukció szempontjából a legfontosabb a díszkocsi 10 méter hosszú központi tere volt, amelyben egykor az ereklyét helyezték el. Terveit Urbányi Vilmos készítette, aki az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus kültéri rendezvényeinek díszítéséért is felelt. A dísztér koncepciótervének kialakítása során ezért nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy ha azt minden részletében nem is tudjuk pontosan rekonstruálni, szellemisége megfeleljen Urbányi korabeli elképzeléseinek. A fekete-fehér fényképek is érzékeltették ennek a teljes egészében kárpitozott teremnek egykori pompáját, amely azonban éppen egyszerűségéből, a díszítés visszafogottságából, a különböző anyagokkal való játékból eredt. A kárpitozás színeit az egykori sajtóbeszámolók alapján és korabeli miseruhák segítségével határoztuk meg” – foglalta össze a Magyar Nemzeti Múzeum projektmenedzsere, Mészáros Balázs.

Most a MÁV Dunakeszi Főműhelyének utódvállalata, a TMH csoport és a Magyar Vagon tulajdonában álló Dunakeszi Járműjavító végezte a rekonstrukció tervezési és kivitelezési munkáit. A majdnem 100 éves vállalat történetében különleges kihívást jelentett az ereklyeszállító újjáépítése, amit azzal is kifejezésre juttattak, hogy a díszkocsi augusztus 12-én tartott „búcsúztatóján” a vállalat 206 dolgozója , akik a munkában részt vettek, díszes, névre szóló emléklapot vehettek át.

A Szent Jobb ereklyeszállító díszvagon, az Aranyvonat augusztus 20-i ünnepélyes bemutatását követően állandó jelleggel a Vasúttörténeti Parkban lesz megtekinthető.

Nyitókép: A rekonstruált aranyvonat (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó