Egy belvárosi palota, amely könyvek számára a készült – 145 éve adták át az Egyetemi Könyvtárat

Írta: Andrássy Dorottya

2021. március 26. 11:00

A belváros közepén, a Ferenciek terén található Egyetemi Könyvtár palotája az első olyan épület az országban, amely kifejezetten könyvtárolás céljára készült. Építése a városegyesítés évében kezdődött, a hivatalos átadóünnepséget pedig 145 évvel ezelőtt, 1876. március 26-án tartották. Tervezője a fiatal Szkalnitzky Antal volt, aki a historizáló stílusú könyvtárpalotát igazi összművészeti alkotásként képzelte el: az olvasótermet Lotz Károly freskói díszítik, a homlokzati sgraffitókat Than Mór készítette. Az épület átadásakor Szkalnitzky mindössze 40 éves volt, s nem sokkal később, két év múlva meg is halt agysorvadásban a lipótmezei elmegyógyintézetben.

A nagyszombati egyetemet Pázmány Péter alapította 1635-ben, amikor az ország a török megszállást sínylette, így a katolikus központot Nagyszombat jelentette. A könyvtári gyűjtemény létrejötte azonban Oláh Miklós esztergomi érsek nevéhez fűződik, aki 1561-ben Nagyszombatban alapította meg a jezsuita kollégiumot. Bár a kollégium tűzvész áldozata lett, később 1586-ban Znióváralján, majd Vágsellyén újraalapították.

A kollégium 1607-ben újra Nagyszombatba költözött, a könyvtári állománnyal együtt, ekkortól pedig felgyorsult a gyűjtemény gyarapítása. Ez lett később az alapja a Pázmány Péter által alapított egyetem könyvtárának. Amikor 1761-ben ünnepélyes keretek között felszentelték a bibliotéka új helyiségét, olyan ősnyomtatványok tartoztak a könyvtár állományába, mint Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Cicero, Arisztotelés művei.

Miután 1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, Mária Terézia megbízásából leltárt készítettek a rend vagyonáról. 

Az Egyetemi Könyvtár épülete 1900-ban (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.125)

Az uralkodó Kempelen Farkast bízta meg azzal a feladattal, hogy az ekkor már királyi egyetemet Budára, a Várba költöztesse 1780-ban. A több mint 15000 kötetből álló könyvtári állomány átszállítása két és fél hónapig tartott, de 1784-ben ismét el kellett szállítani a gyűjteményt, ekkor már a pesti oldalra. Az egykori Barátok terén – a ma Ferenciek terén –  álló ferences kolostorban a többi feloszlatott szerzetesrend (ciszterci, domonkos, ferences, kapucinus, premontrei, pálos, szervita, kamalduli, trinitárius) könyvállománya is hozzáadódott a gyűjteményhez, így az óriásira, mintegy huszonkétezer kötetnyire duzzadt.

A pesti épület azonban korántsem volt alkalmas a könyvek tárolására, amint az a Vasárnapi Ujság 1875. január 24-i cikkéből is kiderül: „Ódon falai, homályos és mély ablakai, szegénységgel határos egyszerűsége leverő benyomást tettek a látogatóra.”

Az Egyetemi Könyvtár épülete (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1875. január 24.)

Egy új, a gyűjtemény számára alkalmas épület ötlete már az 1840-es években felmerült, de a szabadságharc miatt a tényleges munkálatok elhalasztódtak. A ma a belváros közepén, a Ferenciek terén látogatható egyetemi könyvtár épülete az első olyan épület az országban, ami kifejezetten könyvtárolás céljára készült. Az építkezés 1873-ban szerencsésen indult, hiszen az épület alapozásakor egy római kori kő, egy Hunyadi-címeres kapuzatcsúcs és egy Mátyás király palotájából származó oszlopfő került elő. 

Az Egyetemi Könyvtár díszterme 1880-1890 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.128)

A könyvtár díszterme 1940-ben (Forrás: Fortepan)

Ezeket Toldy Ferenc könyvtárigazgató a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, cserébe könyvritkaságokat kért a múzeumi gyűjteményből. A Hon című napilapból megtudjuk, hogy 1873. október 26-án tartották az épület bokrétaünnepségét, ekkor érték el ugyanis az építési munkálatokkal a párkányzat magasságát. A munkások a szokásoknak megfelelően feldíszítették a falakat, és egy nagy transzparensre ráírták azok neveit, akiknek az épület létrejöttét köszönhetjük. A Vasárnapi Ujság című lap a tudósításában fel is sorolta az alkotókat: „Éltették Trefort Ágoston minisztert, Mészáros Ferenc oszt. tanácsost, Skalnitzky Antal építészt, Lukse Fabrizius főmérnököt, Wechselmann Ignác építőmestert és Haze Henrik építésvezetőt.”

Az Egyetemi Könyvtár előcsarnoka 1880-1890 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.129)

A könyvtár előcsarnoka 1890 után (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.054)

Az épület 1876. március 26-án készült el historizáló stílusban. Az olvasóterem kezdetben csak világosban tartott nyitva, mivel sokáig féltek a gáz- és villanyvilágítás bevezetésének veszélyeitől. A 15 méter magas dísztermet Lotz Károly tudományokat és művészeteket ábrázoló allegorikus freskói díszítik, a Ferenc Józsefet ábrázoló festmény és a homlokzaton megjelenő sgraffitók pedig Than Mór keze munkáját dicsérik.

Az Egyetemi Könyvtár épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kupola csúcsán egy lángoló hamvveder látható, ami a tudományok soha ki nem alvó lángját jelképezi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A könyvtár hamar kinőtte az épületet, többször szóltak újságcikkek arról, hogy a hallgatók sorban álltak, hogy bejussanak az olvasótermekbe, vagy hogy a könyvállványok elé plusz állványokat kellett elhelyezni, mert a gyűjtemény egyszerűen nem fért már el a polcokon. Az olvasóhelyek száma viszont nem nőtt, így volt idő, amikor vizsgaidőszakban csak az egyetem diákjai használhatták a könyvtárat.

A hármas metró építésekor, 1974-ben az épületen több helyen repedések keletkeztek, a palota megsüllyedt, az üvegtető elmozdult. A felújítási munkák 1999-ben fejeződtek be, bár az eredetileg a kupola mellett állt négy szobor sajnos a mai napig nem látható a homlokzaton.

Az épület homlokzatának tetején két angyal tartja a pesti egyetem címerét, alatta a felirat: Bibliotheca scientiarum universitatis hungaricae, vagyis: A magyar tudományegyetem könyvtára’(Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Than Mór sgraffitói: Szolón a jogtudomány és Hippokratesz az orvostudomány képviseletében, alattuk allegorikus nőalakok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1876. március 26-án, vagyis pont 145 évvel ezelőtt megnyílt Egyetemi Könyvtár, amelynek gyűjteménye több mint 450 éves múltra tekint vissza, tudományos intézményként, szakkönyvtárként és nyilvános könyvtárként is működik. Budapest és az ország leghíresebb könyvtárainak egyike. 

Az ország második legnagyobb antikvagyűjteményét őrzi az Országos Széchényi Könyvtár után, több mint 2 millió darabból álló kötetével Budapest harmadik legnagyobb könyvtára. Négy fő gyűjtőköre van: filozófia, pszichológia, középkori történelem és vallástörténet. Az intézmény folyamatosan törekszik a hagyományok megtartása mellett a könyvtári rendszer modernizálására, az állomány digitalizálására.

Nyitókép: Az Egyetemi Könyvtár épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó