Restaurálják a Lánchíd kőoroszlánjait

2021. november 19. 16:00

A Lánchíd kőoroszlánjai a tervek szerint jövő év végére kerülnek vissza a helyükre, jelenleg restaurálják őket.

Hónapok óta dolgoznak a restaurátorok a Lánchíd hídfőit díszítő kőoroszlánokon egy újpesti műteremben. A szakemberek felmérik, hogy milyen állapotban vannak az egyenként több mint tíztonnás szobrok, amelyeket elsőként megtisztítanak. Közben vegyszeres pakolásokat tesznek azokra a részekre, amelyeken a környezeti szennyeződések még sötétebbé tették az oroszlánok felületét. Ezután újabb mosás és fertőtlenítés következik – közölte a Budapesti Közlekedési Központ pénteken az MTI-vel.

A szakemberek azt is feltárják, hogy a szobrok hol tartalmaznak idegen anyagot, kőbetétet vagy egyéb korábbi pótlásokat. Részletes hibatérképet készítenek, amelyen jelölik, hol vannak repedések vagy javításra szoruló részek. A szobrok vizsgálatát, valamint a nagy porral és fröcsköléssel járó tisztítási munkákat még szabadtéren végzik el. A szobrokat csak ezután viszik a műterembe, ahol pótolják a hiányzó darabokat, és elvégzik a szükséges javításokat.     

Szemerey-Kiss Balázs kőszobrász restaurátor dolgozik a felújítás alatt álló Lánchíd oroszlánjainak restaurálásán, az egyik kitört kőfog pótlásán az A-Híd Zrt. budapesti műtermében (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A kisebb hibákat különleges habarccsal hozzák helyre, és már kiválasztották azt a kőkiegészítő anyagot, amely színében is illik az oroszlánokhoz. A letört elemeket kiegészítik, ehhez szükség szerint szénszálas illesztéseket készítenek. A restaurátorok csak olyan részeket pótolnak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek. A koncepcióhoz tartozik az is, hogy a szobrok felszínéről nem tüntetik el az idő valamennyi nyomát, megtartják például azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén természetesen keletkeztek.     

Mivel a vizes technológiával elvégzett tisztítás folytatására tavasszal lesz újra lehetőség, a budai oroszlánok kint, szabadtéren töltik a telet. A sóskúti mészkőből készült szobrokat több kőtömbből faragták, egy oroszlán három részből áll össze. Az elemek tömege egyenként 2,8 tonna, 5,5 tonna és 4,3 tonna. Egy kőoroszlán összesen tehát 12,6 tonna, vagyis valamelyest nehezebb, mint egy alacsonypadlós, városi autóbusz utasok nélkül.     

A darabjaikra bontott pesti oroszlánokat augusztus elején, a budaiakat pedig szeptemberben szállították el a helyszínről. A szobrok három részben kerülnek vissza a helyükre 2022 decemberére. Az oroszlánokat az eredeti helyükön, a talapzatukon állítják össze a kiválasztott kötőanyaggal, és a végső felületvédelemmel is a helyszínen látják el őket.     

A Lánchíd és az oroszlánszobor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ahogy korábban már írtunk róla, az 1849-ben készült oroszlánok sóskúti kőből készültek, hosszuk 4,6, szélességük 2,2 méter. 1945. január 18-án, amikor a Lánchidat a németek felrobbantották, az oroszlánszobrok szerencsés módon kisebb sérülésekkel, de megmaradtak. Gyakorlatilag elmondhatjuk, hogy a másfél évszázad alatt a Lánchíd alakja mellett ők is Budapest egyik jelképévé váltak.

Az oroszlánszobrokhoz több legenda is fűződik, az egyik, hogy a Lánchíd négy oroszlánszobrát alkotó szobrász, Marschalkó János a Dunába ugrott, amikor kiderült, hogy az oroszlánoknak nincs nyelvük. Ez azonban nem igaz, hiszen közelről megtekintve látható, hogy az oroszlánoknak van nyelvük.

Forrás: MTI, pestbuda.hu

Nyitókép: Szemerey-Kiss Balázs kőszobrász restaurátor dolgozik a felújítás alatt álló Lánchíd oroszlánjainak restaurálásán (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó