Pestbuda Magazin 2022. február 13.
2022. február 13. 16:00
Beszámolunk arról, hogy helyreállítják a budai Várban a Hunyadi-udvar egykori rámpáját. Felidézzük a százötven éve létrejött első műemlékvédelmi szervezetet. Bemutatjuk a máig megosztó, húsz éve átadott Lehel Csarnok épületét. Azt is megtudhatják, hogy újraalkotják a felújítás alatt álló Lánchíd díszes kandelábereit, valamint azt, hogy miért volt népszerű jármű a magyar Ikarus trolibusz. Tartsanak velünk!
Kapcsolódó írások
A Múzeumkert, ahol Petőfi is járt – A szabadság, a szerelem, a történelem színtere
2022. november 20. 13:00
A Magyar Nemzeti Múzeum kertje egy szimbolikus hely, az 1848. március 15-i események emblematikus helyszíne, amely a nemzet kertje elnevezést is kiérdemelte. Budapest egyik legkedveltebb közparkjáról van szó, amely már a XIX. században is a városlakók népszerű pihenőhelye volt. A Múzeumkertben híres írók, szabadsághősök szobrait láthatjuk, legrégebbi fái közé tartozik az a japánakác, amely már látta Kossuth Lajos 1894-es temetését, itt játszottak a Pál utcai fiúk Molnár Ferenc híres regényében. Videónkból kiderül, mennyit kellett régen a padon üldögélésért fizetni, mit dolgozott itt a későbbi albán királyné, és mióta ünneplik meg március 15-ét a szabadság és szerelem kertjében.
Időutazás Klösz Györggyel – A régi Budapestet évtizedekig fotózta
2022. szeptember 7. 16:00
Fotós hagyatékának köszönhetően részletes képet kapunk az egyesítés utáni Budapest állapotáról, a város szerkezetéről, felépítéséről, a régi házakról, az épületek díszítéséről, az utcákon megjelenő emberekről, az öltözködésükről, életstílusukról, a magyar főváros mindennapi életéről. Klösz György városképei tárgyilagosak, mégis különleges esztétikai élményt nyújtanak, nélkülük teljesen másként tekintenénk a korabeli Budapestre. Az általa megörökített helyszíneket a Pestbuda fotográfusával kerestük fel, és videón mutatjuk be.
Buda, Óbuda és Pesthidegkút határán – Séta a Hármashatár-hegyen
2022. augusztus 26. 14:00
A Budai-hegység 495 méter magas csúcsán, a Hármashatár-hegyen jártunk. Buda, Óbuda és Pesthidegkút határa itt találkozott 1873 előtt. Innen, a Guckler Károly-kilátóból jó időben ellátunk egészen a Kékestetőig, és gyönyörűen látszódnak a főváros északi részei: Óbuda, Békásmegyer, Mocsárosdűlő, a Róka-hegy. Elsétáltunk a Vörös-kővárnál lévő tanösvényig, jártunk az egykori repülőtéren, s videónkban azt is megmutatjuk, milyen állapotban van ma a középkori eredetű gercsei pusztatemplom. Járják be velünk a Hármashatár-hegyet és környékét!
Ezek a cikkek is érdekelhetik
Velencétől Pestig – 180 éve alapította festészeti akadémiáját Marastoni Jakab
2026. november 5. 18:00
Marastoni Jakab festőművészünk neve hallatán nem is feltétlenül merül fel bennünk, hogy nem is magyar volt. Pedig Velencében született és csak harminckét évesen telepedett le hazánkban. Nevét a reformkor fontos alakjainak portréján túl azzal írta be történelmünkbe, hogy 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát, mely a művészképzés úttörő intézménye volt.
Hogyan került a Műegyetem Lágymányosra?
2026. október 27. 10:00
Százharminc évvel ezelőtt, 1896 őszén, a Ferenc József híd átadása után Wlassics Gyula kultuszminiszter arról értesítette a Műegyetemet, hogy kijelölték az intézmény új helyét. A döntéssel egyúttal egy új városrész fejlődési irányát is meghatározták.
„Ez a haza magyar haza, minden orosz menjen haza!” – A szabadság napja Budapesten
2026. október 23. 12:30
Hetven évvel ezelőtt, 1956. október 23-án fiatalok tüntettek Budapest utcáin, mert változásokat szerettek volna elérni. Ez a nap egy béklyóiból szabadulni vágyó magyar társadalom képét mutatta, s ez sokakból lelkesedést váltott ki. A szabadság napja volt ez Budapesten. Ám a tüntetés az akkori pártállami vezetés reakciója miatt estére népfelkelésbe és forradalomba fordult át.
További cikkeink
Velencétől Pestig – 180 éve alapította festészeti akadémiáját Marastoni Jakab
Marastoni Jakab festőművészünk neve hallatán nem is feltétlenül merül fel bennünk, hogy nem is magyar volt. Pedig Velencében született és csak harminckét évesen telepedett le hazánkban. Nevét a reformkor fontos alakjainak portréján túl azzal írta be történelmünkbe, hogy 1846-ban megalapította az Első Magyar Festészeti Akadémiát, mely a művészképzés úttörő intézménye volt.
Hogyan került a Műegyetem Lágymányosra?
Százharminc évvel ezelőtt, 1896 őszén, a Ferenc József híd átadása után Wlassics Gyula kultuszminiszter arról értesítette a Műegyetemet, hogy kijelölték az intézmény új helyét. A döntéssel egyúttal egy új városrész fejlődési irányát is meghatározták.
„Ez a haza magyar haza, minden orosz menjen haza!” – A szabadság napja Budapesten
Hetven évvel ezelőtt, 1956. október 23-án fiatalok tüntettek Budapest utcáin, mert változásokat szerettek volna elérni. Ez a nap egy béklyóiból szabadulni vágyó magyar társadalom képét mutatta, s ez sokakból lelkesedést váltott ki. A szabadság napja volt ez Budapesten. Ám a tüntetés az akkori pártállami vezetés reakciója miatt estére népfelkelésbe és forradalomba fordult át.
A gyógyszerek otthona – 190 éve készült a pesti Arany Oroszlán patika bútorzata
Budapesten kevés gyógyszertár büszkélkedhetett olyan bútorzattal, mint egykor a régi pesti Arany Oroszlán patika. A Papnövelde és a Veres Pálné utca sarkán megnyílt üzlet biedermeier berendezése 190 évvel ezelőtt, 1836-ban készült, különlegességét pedig már a XX. század közepén felismerték és a Kiscelli Múzeumba szállították, ahol ma is megtekinthető.
Buda várának kifosztása 1526-ban
Ötszáz évvel ezelőtt, 1526 szeptemberében a törökök kifosztották és felégették Pestet és Budát. Több történetíró is beszámolt arról, mi mindent vittek magukkal, köztük olyan tárgy is volt, amely máig látható Isztambulban.
Ki tervezte a 130 éves Szabadság hidat?
A Szabadság hidat, akkor még Ferenc József híd néven, 1896. október 4-én avatták fel. Tervezője Feketeházy János volt, akinek ez már a második budapesti hídja volt. Azonban az átadás után szakmai vita tört ki arról, hogy mégis, ki tervezte a hidat.
Széchenyi és Budapest
Széchenyi István 1791. szeptember 21-én, 235 éve született. Ugyan ez nem egy klasszikus kerek évforduló, de azért érdemes összegezni, mit is köszönhet neki Budapest.
Az Astoria építésze – 150 éve született Hikisch Rezső
Hikisch Rezső nem tartozik az igazán ismert építészeink közé, de a főváros egyik legfontosabb kereszteződésében álló művéről mindenki hallott már, aki valaha is járt Budapesten. Az viszont talán még a helyieknek sem feltétlenül egyértelmű, hogy a közlekedési csomópont az Astoria Szállóról kapta a nevét, mely egyébként remekül tanúskodik tervezőjének munkásságáról.
Ugaron nyíló virágok – Az Iparművészeti Múzeum rejtőzködő kincse
Az Iparművészeti Múzeum 2017-ben kényszerűségből zárt be, mert az épülete ugyan gyönyörű, de műszakilag már nem volt megfelelő állapotban. Hatalmas műtárgy gyűjteményének elszállítása során került elő egy száz éve rejtőzködő kincs: a belső tér eredeti falfestése, amit addig egy erdélyi kastély stukkómásolata takart. A remélhetőleg hamarosan megkezdődő felújítás során ennek mintájára állítják majd helyre az eredeti belső teret.
Buda első török megszállása 1526-ban
Miután 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Mohácsnál az oszmán haderőtől, Szulejmán szultán tovább vonult a királyi központ, Buda felé. Szeptemberben közel két hétig időzött a város falai között, amelyet kirabolt, felégetett. Ez volt Buda első török megszállása.
Turisztikai nevezetességnek szánták a 60 éve épült Blaha Lujza téri aluljárót
A Blaha Lujza tér aluljáróját a 60 évvel ezelőtti átadásakor a fejlődés és a modernizáció jelképének kívánták láttatni. A város második aluljárója volt hivatva eltüntetni a gyalogosokat az úttestről, hiszen akkor az volt a cél, hogy minél inkább autóbaráttá tegyék a várost.
Őseink Buda falai alatt – 340 éve sikerült visszafoglalni a magyar fővárost a törököktől
Idén szinte az egész ország Mohácsra emlékezik, hiszen ötszáz esztendő telt el azóta, hogy 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett a mohácsi síkon. Most, néhány nappal később azonban, szeptember 2-án, már Buda 1686-os visszafoglalásának 340. évfordulóját ünnepelhetjük. Az egymástól százhatvan évre lévő két esemény szinte keretbe foglalja a magyar történelem egyik legvészterhesebb korszakát. Mohács a középkori Magyar Királyság széthullásának tragikus jelképévé vált, Buda visszavétele pedig annak a hosszú küzdelemnek a fordulópontja lett, amely a történelmi magyar területek oszmán uralom alóli felszabadításához vezetett.
Nyolcvan éve építették újjá a lerombolt Szabadság hidat
Hatalmas esemény volt Budapest életében, amikor 80 évvel ezelőtt, 1946. augusztus 20-án átadták az újjáépített Szabadság hidat. Ez volt az első helyreállított Duna-híd a fővárosban. Az esemény minden szempontból mérföldkőnek számított.
Száznegyven éve nyitotta meg kapuit az Országos Erdészeti Egyesület székháza
A történelmi Magyarország területén hatalmas erdőségek terültek el, így nem meglepő, hogy már a kiegyezés előtt megalakult Pesten az Országos Erdészeti Egyesület, amely a legelső nagy országos szakmai civil szervezetek közé tartozott. A hazai egyesületi élet XIX. század végi szárnyalását mutatja, hogy sorra épültek fel a szervezetek elegáns székházai. Az erdészeti egyesület az épülő Országház közelében talált telket.
Egy különös kiállítás a felújításra váró Iparművészeti Múzeum épületéről
Az Iparművészeti Múzeum már kilenc éve Csipkerózsika-álmát alussza, de tavasszal felcsillant a remény, hogy felébredhet a szendergéséből. A 130 éves műemlék épületről most egy olyan kiállítás tekinthető meg a Városligeti fasorban található Ráth György-villában, amely kendőzetlenül mutatja be a Lechner Ödön remekművében uralkodó szomorú állapotokat, ugyanakkor a jelen mellett a dicső múltat és a reményteli jövőt is látogatók elé tárja.
Az Ezredéves Kiállítás Közlekedési Csarnoka
Budapesten 130 éve rendezték meg az Ezredévi Kiállítást, amely sok későbbi múzeum alapításának volt a kiindulópontja. Ezek közül az egyik a Közlekedési Múzeum volt, amely az egykori Közlekedési Csarnokban kapott helyet 1899-től. De mit láthatott a közönség a 130 évvel ezelőtti millenniumi kiállításon az egykori Közlekedési Csarnokban?
Hídroncsok a Dunában
A második világháború több mint 80 éve véget ért, a Dunában azonban ma is találhatók olyan hídroncsok, amelyeket azóta sem emeltek ki. Hogyan lehetséges ez?
Gyártelepen épült fel Újpest egyik legszebb lakóháza
Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy a kétemeletes magastetős neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. A karakteres homlokzat, a faragott kapu, a freskókkal díszített lépcsőház, a kovácsoltvas lépcsőkorlátok tovább erősítenék ezt az elképzelést. Azonban az épület Újpest szélén, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, az enyvgyáros Leiner testvérek építtették családjuk és az üzemük főtisztviselői számára. A ma önkormányzati bérházként működő épület az egykori újpesti ipar fénykorát idézi.
Ahol a mesterséget művészi szintre emelték – Az Iparművészeti Iskola története
Az Iparművészeti Múzeum a közelgő felújításának köszönhetően az utóbbi időben gyakran szerepelt a hírekben. Gyönyörű épületét 130 éve adták át, az viszont kevésbé közismert, hogy Lechner Ödön remekműve nem csupán a múzeumnak adott új otthont: vele együtt költözött be az Iparművészeti Iskola is, mely egy különálló intézmény volt.
Az első magyar gőzvontatású vasút vitái
Az első magyar gőzvontatású vasút építését komoly vita előzte meg, hiszen nem volt mindegy, hogy a Pest-Budát Béccsel összekötő vasút a Duna melyik oldalán fusson. A vitában Széchenyi István is részt vett, és ez volt azon kevés esetek egyike, amikor nem a gróf akarata érvényesült.
Attila, hun király emlékezete Pesten és Budán
Attilának, az V. századi hun birodalom legismertebb uralkodójának napjainkban nincs jelentősebb köztéri emlékműve Budapesten. De számos Attila utca van a fővárosban, emellett készült róla a VIgadóban freskó, a két világháború között pedig emlékművet terveztek állítani neki. A Nemzeti Múzeumban ma záruló Attila-kiállításon több, Budapest történetéhez kapcsolódó emlék is szerepelt a hun fejedelemmel összefüggésben.
Mauzóleum, víztorony, telefonközpont – Ray Rezső Vilmos építészeti munkássága
Kevésbé ismert építőművészünk a 150 évvel ezelőtt született Ray Rezső Vilmos, aki mintegy harminc saját tervezésű, illetve átalakított épülettel gazdagította Budapestet. A kerek évforduló alkalmából összegezzük tevékenységét, felidézve legegyedibb munkáit, köztük a főváros egyik legkülönlegesebb síremlékét, egyik legszebb víztornyát, illetve legnagyobb telefonközpontját is.
Egy különleges híd: a régi Bartók Béla úti vasúti felüljáró
Új, hatalmas, ráadásul végső kialakításában kettős híd épül Budapesten. A Bartók Béla út felett átvezető hidak építése azzal jár, hogy el kellett bontani egy érdekes, de már igencsak öreg vasúti hidat is, amely a maga nemében az első volt a magyar vasútvonalakon.
Ilyen volt a száz évvel ezelőtti embervédelmi kiállítás a Városligetben
Királyi hercegek vállalták a fővédnökséget, a korszak ismert tudósai szervezték a szakmai programokat a városligeti Iparcsarnokban és a külön erre az alkalomra emelt pavilonokban. „Az Ember” címmel 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítás az egészségügy, a rendvédelem, az oktatás- és a nevelésügy legújabb tudományos vívmányait vonultatta fel. A főváros külön pavilonokban mutatta be legmodernebb intézményeit.
A zöldre festett Szabadság hidat 40 éve adták vissza a forgalomnak
A Szabadság hidat 40 évvel ezelőtt, 1986-ban hónapokig tartó felújítás után adták vissza a forgalomnak. A híd ekkor számos változáson esett át: visszakerültek rá a történelmi címerek, és a színe a korábbi szürke helyett zöld lett.
Debrecen helyett Budapest – Mégis Kőbányán épül fel az új Közlekedési Múzeum
Stílszerűen szólva: a Közlekedési Múzeum történetében nem egyszer állították át a váltókat. Az intézmény a millenniumi kiállítás ideiglenesnek szánt közlekedési csarnokának átépítése után nyílt meg a Városligetben 1899-ben. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, kis híján lebontották, végül átépítették, és 1966-ban megnyitották. Ám 2017-ben elbontották az épületet, és a múzeum új helyszíneként az egykori kőbányai Északi Járműjavító területét jelölték ki. A tervek is elkészültek, amikor a kormány úgy döntött: Debrecenbe költöztetik az intézményt. Ezt írta felül most egy újabb határozat: a múzeum mégis Budapesten, az Északi Járműjavító területén épül fel.
Az Örs vezér tér különös arcai – Átalakítás előtt Budapest legfurcsább helye
Barátságosabbá lehet-e tenni az Örs vezér teret, amelyet bevásárlóközpontok fognak közre, és amelyet számtalan megoldatlan probléma sújt? Megnéztük, milyen állapotban várja Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja a nyáron kezdődő felújítást. A bódésor elbontása már megkezdődött, és eltűnhet a Gomba is.
A Szent Korona kiállítása a Mátyás-templomban
Az ezredévi ünnepségek sorában kiemelt helye volt az 1896. június 5-7-e közötti időszaknak, amikor is a Szent Koronát és a koronázási ékszereket közszemlére tették a Mátyás-templomban. Azonban a korona átszállítását a királyi palotából egy technikai hiba akadályozta: a koronát rejtő láda egyik zárja nem nyílt ki.
Léghajóval az Ezredéves Kiállítás fölé
Egy ötletes vállalkozó miatt több mint 7000 embernek adatott meg, hogy az 1896-os Budapestet madártávlatból szemlélhesse meg. A léghajó legtöbbször csak fel- és leszállt, hiszen kötéllel volt a földhöz rögzítve, de ez a légi utazás a 130 évvel ezelőtti Ezredéves Országos Kiállítás alatt érdekes attrakciónak számított.
Az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbuszjárat
Nagy hőségben, legalább 35 fokban várakozott 35 férfi és egy nő, hogy 1931. május 30-án történelmi utazáson vegyen részt: az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbusz nyitó járatán. Ekkor még meghívott vendégek foglalták el az autóbusz üléseit, köztük számos újságíró, illetve velük utazott az egész vállalkozás kitalálója, dr. Lénárt Ilona is.