Buda, Óbuda és Pesthidegkút határán – Séta a Hármashatár-hegyen
2022. augusztus 26. 14:00
A Budai-hegység 495 méter magas csúcsán, a Hármashatár-hegyen jártunk. Buda, Óbuda és Pesthidegkút határa itt találkozott 1873 előtt. Innen, a Guckler Károly-kilátóból jó időben ellátunk egészen a Kékestetőig, és gyönyörűen látszódnak a főváros északi részei: Óbuda, Békásmegyer, Mocsárosdűlő, a Róka-hegy. Elsétáltunk a Vörös-kővárnál lévő tanösvényig, jártunk az egykori repülőtéren, s videónkban azt is megmutatjuk, milyen állapotban van ma a középkori eredetű gercsei pusztatemplom. Járják be velünk a Hármashatár-hegyet és környékét!
Kapcsolódó írások
A Tábor-hegy rejtőzködő barlangja – 200 millió éve létezik a budai hegyek különös képződménye
2023. január 29. 17:00
Óbuda felett, a budai hegyek meredek, keleti lejtőjén egy kevésbé ismert kis barlang bújik meg. Ha a Bécsi út és a Vörösvári út találkozásánál felpillantunk a hegyoldalra, már észrevehetjük azt a sziklaalakzatot, amely ezt az üreget, a Tábor-hegyi-barlangot rejti. A barlang a nevét a 495 méter magas Hármashatár-hegy előhegyének tekinthető, annál 101 méterrel alacsonyabb Tábor-hegyről kapta, amelynek oldalában a bejárata található.
A Múzeumkert, ahol Petőfi is járt – A szabadság, a szerelem, a történelem színtere
2022. november 20. 13:00
A Magyar Nemzeti Múzeum kertje egy szimbolikus hely, az 1848. március 15-i események emblematikus helyszíne, amely a nemzet kertje elnevezést is kiérdemelte. Budapest egyik legkedveltebb közparkjáról van szó, amely már a XIX. században is a városlakók népszerű pihenőhelye volt. A Múzeumkertben híres írók, szabadsághősök szobrait láthatjuk, legrégebbi fái közé tartozik az a japánakác, amely már látta Kossuth Lajos 1894-es temetését, itt játszottak a Pál utcai fiúk Molnár Ferenc híres regényében. Videónkból kiderül, mennyit kellett régen a padon üldögélésért fizetni, mit dolgozott itt a későbbi albán királyné, és mióta ünneplik meg március 15-ét a szabadság és szerelem kertjében.
Időutazás Klösz Györggyel – A régi Budapestet évtizedekig fotózta
2022. szeptember 7. 16:00
Fotós hagyatékának köszönhetően részletes képet kapunk az egyesítés utáni Budapest állapotáról, a város szerkezetéről, felépítéséről, a régi házakról, az épületek díszítéséről, az utcákon megjelenő emberekről, az öltözködésükről, életstílusukról, a magyar főváros mindennapi életéről. Klösz György városképei tárgyilagosak, mégis különleges esztétikai élményt nyújtanak, nélkülük teljesen másként tekintenénk a korabeli Budapestre. Az általa megörökített helyszíneket a Pestbuda fotográfusával kerestük fel, és videón mutatjuk be.
Ezek a cikkek is érdekelhetik
Nyár közepén megnyílik a Biodóm
2026. április 29. 18:00
Az 1,7 hektár alapterületű Biodóm közel egyhektáros központi csarnokát nyitják meg a látogatók előtt nyáron, ahol városi oázis várja majd az érdeklődőket. Az új látványosságban 13 ezer trópusi és szubtrópusi növényt és néhány ritka, különleges állatfajt, például hulmánt és bali seregélyt lehet majd megcsodálni, valamint egy vízesés is lesz.
Százéves épületek nyílnak meg májusban
2026. április 29. 16:00
A Budapest100 rendezvény idén újra a 100 éves lakóházakat és intézményeket mutatja be. A budapesti nyitott házak hétvégéjén 41 helyszínen több mint kétszáz programmal várják a látogatókat. Az egykori Corvin áruház, a Puskin Mozi épülete, a Bethlen-udvar, a Piarista Gimnázium és az Akácfa utcai BKV-székház is megnyitja kapuit.
Stróbl Alajos életművéről nyílt szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban és a Csikós udvarban
2026. április 25. 17:00
Stróbl Alajos születésének 170., valamint halálának 100. évfordulója alkalmából nyílt meg a Képmás szobrokkal című szabadtéri tablókiállítás. A tárlat két helyszínen várja a látogatókat: a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján a szobrászművész pályájának kezdeti szakaszát mutatja be, míg a Csikós udvarban a későbbi, ikonikus alkotások kerülnek a középpontba.
További cikkeink
Csekonics Margit grófnő különleges palotája
A mai Károlyi-Csekonics rezidencia építtetője gr. Károlyi Istvánné született Csekonics Margit grófnő volt, aki a neves bécsi, színházépítésre szakosodott építészpárost, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert bízta meg 1881-ben a palotaegyüttes megtervezésével. Az épület számos egyedi, többnyire a korábbi palotaépítkezésektől eltérő sajátosságokat tartalmazott. Ilyennek számított az épület stílusa, alaprajzi elrendezése és az angolosan kialakított nappalija, amit nem szalonnak, hanem hallnak neveztek.
A budapesti rendőrség újjászervezése
Budapest helyzete a dualizmus alatt is különleges volt, mert akkor ugyan még nem létezett egységes állami rendőrség, az 1881-ben átszervezett budapesti rendőrség állami intézmény volt. Pontos szerepét az az év tavaszán, 145 évvel ezelőtt elfogadott törvény határozta meg.
A modern és az art deco bűvöletében – Árkay Bertalan korai épületei
Árkay Bertalan a XX. századi építészetünk egyik meghatározó alakja volt és bár apja révén jelentős helyzeti előnyből kezdte pályáját, saját tehetségének és szorgalmának köszönhetően vált belőle kiváló szakember. A 125 évvel ezelőtt született építész a képességeit megcsillogtatta már a legkorábbi munkáiban is, melyek többsége lakóház volt. Írásunkban ezekből szemezgetünk.
A budai Skála hatása
Új, nagy „nyugati” áruház nyílt 50 éve Budán, ami egész más élményt hozott a vásárlásba, mint amit a szocialista hiánycikkgazdaságban élő magyarok addig megszoktak. Ez volt az 1976. április 3-án megnyílt, és 2007-ig létező Budai Skála.
Egy lipótvárosi épület színes története – 150 éves a Burián-ház
Budapesten rengeteg bérház épült a XIX. század során, melyek gyakran nagyon hasonlóan néznek ki. Mégis sokuk őriz olyan jellegzetességeket, amelyek egyedivé teszik őket. Ilyen a szigorú szabályosságáról ismert Lipótváros egyik épülete is, a Zrínyi és az Október 6. utcák találkozásánál álló Burián-ház. Tervezője Kallina Mór, akinek ez a korai munkái közé tartozik, de már megfigyelhetők rajta olyan jelek, amelyek előre vetítik későbbi főműveit, például a Honvéd Főparancsnokságot.
A Golgota tértől a Rezső térig – Egy keresztút XX. századi kálváriája
A húsvéti ünnepkör hagyományos eleme a nagypénteki keresztút, amivel Krisztus kínszenvedésére emlékezünk. A keresztutakat, vagyis kálváriákat magaslatokra szokás építeni, hiszen Jézusnak is a Koponyák hegyére, a Golgotára kellett felmennie. Pesten jobb híján Józsefváros külső részére került a kálvária, amely Budapest ostromakor súlyos sérüléseket szenvedett és később az épen maradt darabjait a Rezső térre szállították.
Léghajó Pest egén 1846-ban
Léghajós kísérletnek lehettek szemtanúi a pest-budai lakosok 180 évvel ezelőtt, 1846 tavaszán. Egy német léghajós emelkedett a magasba, és ezt a csodát a közel állók jó pénzért, a messzebbről bámulók ingyen láthatták. A repülés ekkor még csak látványosság volt, de megerősítette a hitet a technikai haladásban.
A Petőfi pontonhíd hatása Budapestre
A Petőfi pontonhidat már 1945 novemberében felépítették, de télen a jég el is pusztította, ezért 1946 tavaszán, 80 évvel ezelőtt újra fel kellett építeni. Nézzük meg, a híd milyen hatással volt Budapestre!
Egy londoni épület ihlette a Corvin Áruházat – 100 éves lett Budapest ikonikus bevásárlóközpontja
A Corvin Áruház több szempontból is a legek épülete: kiváló fekvésének köszönhetően sokáig a főváros legforgalmasabb bevásárlóközpontja volt, itt működött Budapest legelső mozgólépcsője, majd a szocializmus idején a leghanyagabb módon tussolták el a rossz állapotát. Néhány éve azonban szépen felújították, így március 24-én, megnyitásának 100. évfordulóján régi fényében ünnepelheti a születésnapját.
Az Országház tervezését irányító bizottság 145 éve kezdte meg munkáját
A Kossuth téren álló Országház megtervezését koordináló bizottság Tisza Kálmán miniszterelnök vezetésével alakult meg 145 évvel ezelőtt. A közel húsz fős testületet politikusok, kormányzati és fővárosi vezetők, valamint építész szakemberek alkották, akiknek a hathatós munkája révén 1884-re elkészültek az új Országház első, véglegesnek szánt tervei.
Aki meg akarta változtatni Magyarországot – Széchenyi minisztersége 1848-ban
Magyarország életében 1848. március 15-e minden szempontból fordulópont volt, a legjelentősebb fordulópontok egyike hazánk életében. A forradalom után felállt az első felelős magyar minisztérium (akkoriban az egész kormányra használták ezt a kifejezést), ahol tárcát kapott Széchenyi István is.
Reszketni méltóztatott a Helytartótanács március 15-én – Petőfiék diadalmenete
A forradalmi tömeg 1848. március 15-én, ebéd után a budai Várba, a Helytartótanács épülete elé vonult, hogy átadja követeléseit, köztük a cenzúra eltörlésének igényét a végrehajtó hatalom képviselőinek. De mi is volt pontosan a Helytartótanács, és hol volt a központja? Elöljáróban annyit elárulhatunk: az épület ma is áll, és bárki megtekintheti, aki a Várban jár.
Az utolsó konflis
A konflisok és fiákerek a békebeli idők hangulatát idézik. A dualista kor Budapestjét, ezért is volt sokaknak fájó, hogy az 1920-as években fokozatosan tűntek el ezek a járművek a főváros utcáiról. Az utolsó konflisengedélyt 1931 tavaszán, 95 évvel ezelőtt vonták be.
A budapesti idő térhódítása
Belegondoltunk abba, ha nem lenne vasút, akkor mi lenne az idővel? Miért ugyanannyi az idő Budapesten és mondjuk Debrecenben vagy Szombathelyen, holott a csillagászati dél mind a három városban valójában máskor van? A budapesti idő 1876-tól lett általános, legalábbis a vasútnál és Magyarországon.
Budapest közlekedésbiztonsága 50 évvel ezelőtt
Milyen volt a közlekedésbiztonság 50 éve, az új KRESZ bevezetésekor Budapesten? Az utakon sokkal kevesebb volt az autó, mint ma, de dinamikusan növekedett a számuk, ami természetesen befolyásolta a balesetek számát is.
A gyalogosokat védték az új szabályok
Ma már Budapesten is okoszebrák segítik a gyalogosokat a közlekedésben, ám száz évvel ezelőtt még gyalogátkelőhely sem volt a magyar fővárosban: az első felfestés csak 1928-ban jelent meg. Ötven évvel ezelőtt egy újabb jelentős lépés történt: a Margit híd pesti hídfőjénél elhelyezték az első olyan táblát, amely jelezte az autósoknak, hogy zebra következik.
A Károlyi–Csekonics-palota különleges címere
A Károli Egyetemnek napjainkban helyet adó Károlyi–Csekonics-palota homlokzatán látható két címerábrázolás különleges helyet foglal el az épület díszítményei között. A Reviczky utcai oldalon a fővárosban az egyik legszebb domborművű Károlyi-címer látható, míg bent az udvari homlokzaton egy igazán különleges és egyedi, ritkaságszámba menő kettős címerábrázolásnak lehetünk tanúi.
A Lánchíd címerei
A Lánchíd az ország jelképe, nem mindegy tehát, hogy a hídon milyen állami jelképek szerepelnek. Tudták ezt régen is, ezért a híd kapuzatán a címereket többször is cserélték. Legutóbb, 30 éve az eredeti címereket állították helyre. De hogyan?
Amikor az állam beszállt a bérházépítésbe – Lakásgondok a XX. század elején
Az otthonteremtés régen a mainál is nagyobb kihívást jelentett elődeink számára, a budapesti lakáshelyzet a főváros robbanásszerű népességnövekedése miatt a XX. század elejére kritikussá vált. A probléma megoldását a székesfőváros és az állam bérházak építésével is segítette.
A metróberuházások gyorsításáról döntöttek 50 éve
Ötven éve az akkori kormány nagyszabású metrófejlesztési terveket fogadott el. A szocilaista gazdasági modell még nem fulladt ki teljesen, ezért azt gondolták, hogy a következő évtizedben nagyon sok pénzt tudnak metrófejlesztésre szánni. Az élet azonban felülírta a terveket.
Petőfi sógora, a magyar irodalomtörténet csillaga – A 200 éve született Gyulai Pál pesti lakóháza
A reformkor írói és költői a mai napig meghatározzák nemzeti kultúránkat, fontosságukat nem lehet eléggé hangsúlyozni. Petőfi vagy Vörösmarty munkásságát már a kortársaik elkezdték feldolgozni, közülük kiemelkedik Gyulai Pál. Petőfi feleségének, Szendrey Júliának a testvérét vette feleségül, igaz, csak a költő halála után. Együtt költöztek Pestre, a mai Bródy Sándor utcába, ahol a neves irodalomtörténész közel fél évszázadig lakott.
Árral szemben – Gőzhajó vitte Pestről a magyar gabonát
A gőzhajózás a Dunán nemcsak azt jelentette, hogy kényelmesebben lehetett eljutni Bécsből Pestre vagy vissza, de nagyon jelentős gazdasági érdekek fűződtek ahhoz, hogy a Dunán az árral szemben is megbízható, olcsó szállítás épüljön ki, ezért is támogatta szinte mindenki a dunai gőzhajózást 195 évvel ezelőtt. A menetrendszerű közlekedés 1831 februárjában indult el.
Egy özvegyasszony végakaratából született a most értékesített Árpád Kórház
Bár az egykori Árpád Kórház épületegyüttese vevőre talált a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elektronikus árverésen – ráadásul rekordáron, 1,74 milliárd forintért –, az Árpád úti bejáratnál még mindig az „Eladó” tábla fogadja az arra járót. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az 1920-as évek végén épült, Jendrassik Alfréd által tervezett épület sorsa. Azt viszont ismerjük, miként lett egy özvegyasszony végakaratából előbb húszágyas Újpesti Szegény Gyermekkórház, majd városrészeket ellátó egészségügyi intézmény.
A jégpálya kapta a vizet a vári lakosok helyett
Budapesten a XIX. század második felében nagyon népszerű volt a korcsolyázás. Annyira, hogy a jégpálya kialakítása miatt több ezer embert hagytak három napra víz nélkül.
A pesti Hadik-házban halt meg Deák Ferenc 150 évvel ezelőtt
A magyarországi lapok gyászkeretes tudósításokban adták hírül 1876. január végén, hogy meghalt Deák Ferenc. Súlyosbodó betegségéről szinte az egész ország tudott, és sejteni is lehetett a vég közeledtét, mégis megrendítően hatott a hír, hogy a „haza bölcse” január 28-án este „3/4 11-kor lehelte ki nagy lelkét.”
Ybl Miklós Duna-parti Vámházából 75 éve lett pesti egyetem
Az egykori Fővámház, az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palota a II. világháborúban súlyosan megsérült. Szerencsére nem bontották el, hanem 1951-re átépítve helyreállították, és új funkciót kapott: ide költözött az önállóvá vált Közgazdaságtudományi Egyetem. Az egyetemisták 1951. január 25-től vehették birtokba az új épületüket.
Sósborszeszgyárból épült Budafokon a Kós Károly stílusát idéző városháza
A budafoki városháza falai között egykor a híres Brázay-gyár működött, a múlt század első évtizedeiben itt állították elő a világhírű sósborszeszt, amelyért a kor írói és közéleti hírességei is rajongtak. Az egykori gyárépületből két budafoki szakember elképzelései által született meg az a középület, amely hármas árkádíves bejáratával, a homlokzat középső részének magas, keskeny ablakaival, boglyaíves nyílásaival, tornyaival leginkább Kós Károly népies ihletésű építészeti stílusát idézi. A ma már műemléki védettségű épület elődje száz évvel ezelőtt került Budafok tulajdonába. Akkor, amikor a frissen városi rangot kapott településnek új városházára volt szüksége.
Peronkapuk helyett villamosjegy
Negyven éve változott meg a fizetési rend a metróban. Az addigi peronkapuk helyett, amelyekbe pénzérmét kellett dobni, megjelentek a jegykezelő automaták. A változtatás egyik célja a zsúfoltság enyhítése volt, de a mélyebb ok a viteldíjak emelkedésében volt kereshető.
Buda új vízműve, ami drága volt, de rossz
A régi, elavult vízrendszert kívánta Buda városa megújítani, amikor 1855-ben új vízmű építéséről határozott. 1856. január 16-ra el is készült, és valóban növelte a vízellátás mennyiségét, de igazi megoldást, azaz megfelelő mennyiségű és tiszta vizet nem tudott adni. Az akkor új kútról már korábban írtunk itt a PestBudán, most arra térünk ki, mi volt a baj ezzel a rendszerrel.
Az első női autóbusz-vezető Budapesten
Az első női autóbusz-vezető Budapesten 75 éve állt munkába. Az 1950-es években egyre több, korábban férfiaknak „fenntartott" munkakört töltöttek be nőkkel, akkor is, amikor esetleg a feltételek erre alig voltak alkalmasak. Az első autóbusz-vezető hölgyet pár társa követte, utána negyedszázadig megint nem voltak női buszsofőrök Budapesten.