Ferenc pápa budapesti látogatásának helyszínei

2023. május 1. 16:00

Ferenc pápa 2023. április 28. és 30. között három napot töltött Budapesten, ez alatt az idő alatt a magyar főváros több helyszínén járt. Megmutatjuk, Pest és Buda mely pontján, mely épületeiben jelent meg a Buenos Airesben született jezsuita egyházfő, aki 2013 márciusától tölti be pozícióját, és Argentínából érkezett a Vatikánba.

Ferenc pápa 2023. április 28-án 10 órakor érkezett meg a Liszt Ferenc repülőtérre, ezt követően a budavári Szent György téren, a Sándor-palota előtt állami és egyházi vezetők fogadták ünnepélyesen a katolikus egyházfőt. Elsőként Novák Katalin köztársasági elnök köszöntötte, jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek, valamint miniszterek, közjogi és egyházi méltóságok.

Ferenc pápa ünnepélyes fogadtatása a Sándor-palota déli főhomlokzata előtt 2023. április 28-án (Fotó: Vatican News)

Ezt követően Ferenc pápa, aki a világ legkisebb területű államának, Vatikánnak az államfője is, a Sándor-palotában négyszemközti megbeszélést folytatott Novák Katalin köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel és családjával találkozott.

Ferenc pápa a Sándor-palotában Novák Katalin köztársasági elnökkel. Az épület 2002-ben lett a Köztársasági Elnöki Hivatalé (Fotó: Vatican News)

A szomszédos Karmelita kolostor épülete volt a pápalátogatás következő helyszíne, ahol Ferenc pápa az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozott.

A Karmelita kolostor (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Ferenc pápa szintén április 28-án látogatott el az Ybl Miklós tervezte Szent István-bazilikába, ahol püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozott.

A Szent István-bazilika előtt sokan várták Ferenc pápát (Fotó: Vatican News)

Ferenc pápa a Szent István-bazilikában 2023. április 28-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

E program végén Ferenc pápa a Szent István-bazilika lépcsőjéről köszöntötte a téren megjelent híveket. Megható pillanat volt, amit az élő televíziós közvetítésben sokan láthattak, hogy Ferenc pápa váratlanul felállt kerekesszékéből, és botjára támaszkodva saját lábán sétált le a bazilika lépcsőjén, hogy testközelből köszönthesse azokat, akik az ő tiszteletére lepték el a Szent István teret.

A Szent István-bazilika lépcsőjén 2023. április 28-án (Fotó: Vatican News)

Ferenc pápa szállása a XII. kerületben, a Gyimes utca és a Stromfeld Aurél utca találkozásánál lévő Szentszék Apostoli Nunciatúrán volt, amely Vatikán magyarországi nagykövetsége, és hivatalosan a Gyimes utca 1–3. számot viseli. Az itt lévő egykori villát 1991-ben vásárolta meg a Vatikán, amikor II. János Pál pápa látogatott Magyarországra.

A nunciatúra épülete a Gyimes utca és a Stromfeld Aurél utca sarkán (Fotó: Google maps)

Ferenc pápa április 29-én reggel látássérült gyermekekkel találkozott a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban. Ez az intézmény is a XII. kerületben található, a Mátyás király út 29. szám alatt.

Ferenc pápa a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban április 29-én (Fotó: Vatican News)

Az intézményt Fehér Anna nővér alapította, a Batthyány téren kezdte meg működését egy alagsori lakásban, majd az 1990-es évek elején költözött be az akkor használaton kívüli Mátyás király úti ingatlanba. Az otthon a szegények orvosa, Batthyány-Strattmann László nevét vette fel, akit 2003-ban avatott boldoggá II. János Pál Rómában.

A XII. kerület, Mátyás király út 29. szám alatt az 1990-es évektől működik az intézmény, amelyben sérült gyermekekkel foglalkoznak

Az épületet folyamatosan bővítették. Ma az otthonban sajátos nevelési igényű, látássérült, illetve mozgássérült gyermekekkel foglalkoznak, óvoda, iskola, valamint gyermekotthon és szociális intézmény is működik a falak között.

A Boldog Batthyány-Strattmann László Otthont az elmúlt évtizedekben többször bővítették (Fotó: koszisz.hu)

Ferenc pápa következő programja a Rózsák terén volt, ahol az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban szegényekkel és menekültekkel találkozott. Nem tudni, véletlen volt-e, hogy éppen ide szervezték a programot, hiszen ezt a teret 1878-tól Szegényház térnek hívták, és csak 1932-től nevezik Rózsák terének (Szent Erzsébet rózsáiról).

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban a Rózsák terén (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ferenc pápa az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban 2023. április 29-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ezt a templomot az Országház építésze, Stendl Imre tervezte, neogótikus stílusban épült fel 1895 és 1901 között, jelenleg 2560 főt képes befogadni.

Az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom a Rózsák terén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szintén a Rózsák terén található az Istenszülő oltalma templom, amely a fővárosi görögkatolikus közösségé. Itt Ferenc pápa együtt imádkozott a görögkatolikus hívekkel.

Ferenc pápa a Rózsák terén a görögkatolikus közösség tagjaival együtt imádkozott 2023. április 29-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Érdekes e templomnak is a története, hiszen eredetileg a római katolikusok számára épült 1881-ben, szintén egy neves építész, Czigler Győző tervei szerint. Ám hamarosan szűknek bizonyult, így nem sokkal később felépült a Szegényház tér közepén az előbb említett, Steindl Imre tervezte neogótikus Szet Erzsébet-templom, ezt az épületet pedig 1905-ben a görögkatolikus egyház kapta meg.

A Rózsák tere 10. szám alatti görögkatolikus templom (Fotó: Baranyai Béla/Magyar Kurír)

Ugyanezen a napon a Papp László Budapest Sportarénában fiatalokkal találkozott Ferenc pápa. A 11 ezer fiatal az ország különböző településeiről, valamint a határon túlról érkezett, és rendkívüli hatással volt rájuk Ferenc pápa, valamint az általa megfogalmazott gondolatok és üzenetek: a sportarénában valóságos fesztiválhangulat alakult ki.

Ferenc pápa a Papp László Budapest Sportarénában 2023. április 29-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

A Papp László Budapest Sportaréna (Fotó: MTI/Róka László)

Ferenc pápa magyarországi látogatásának legfontosabb programja az április 30-ai, Kossuth téri szentmise volt, amely délelőtt fél 10-kor kezdődött. A tér nagyon hamar megtelt, így nem tudott mindenki bejutni, sokan a környező utcákból kivetítőkön követték az eseményt.

Ferenc pápa a szentmiséjére érkezik pápamobilján a Parlament előtti Kossuth térre 2023. április 30-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Résztvevők Ferenc pápa szentmiséjén a Parlament előtti Kossuth téren (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Résztvevők Ferenc pápa szentmiséjén a Parlament előtti Kossuth téren (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ferenc pápa elutazása előtt, április 30-án délután még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karára is ellátogatott, itt az egyetemi és a kulturális élet képviselőivel találkozott.

Ferenc pápa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem információs technológiai és bionikai karán (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar a VIII. kerület Práter utca 50/a szám alatt (Fotó: Wikipédia)

Ferenc pápa 2023. április 30-án, 17.30-kor utazott el Magyarországról. A hivatalos búcsúztatására a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren került sor. Az eseményen jelen volt Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke; Michael Wallace Banach, Magyarország apostoli nunciusa; Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek; Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita; Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes és Tóth Tamás, az MKPK titkára, Ferenc pápa apostoli útjának koordinátora.

Nyitókép: Résztvevők Ferenc pápa szentmiséjén a Parlament előtti Kossuth téren (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Budapest, Hírek, Kossuth tér, pápa, Papp László Sportaréna, PestBuda, pestbuda.hu, Rózsák tere, Sándor-palota, Szent István-bazilika

¹⁹⁶ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története

2024. október 20. 13:00

Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

Bemutatták Az ország háza című dokumentumfilmet

2024. június 13. 17:00

Az Országház építészeti, történelmi és iparművészeti gazdagsága, a monumentális épület csak kevesek által látogatható részei is láthatóak Az ország háza című dokumentumfilmben. Az alkotás a pincétől a padlásig mutatja be az Országházat a nézőknek, és a Ház történetein keresztül a magyar történelem emblematikus pillanatait is felidézi.

Impozáns és kápráztató – Ilyennek látták a szemtanúk az épülő Országházat a 130 évvel ezelőtti bokrétaünnepen

2024. május 7. 13:00

Van rajta vagy 2000 ablak, 700 ajtó, s a fölhasznált téglák száma meghaladja a 45 milliót – írták a lapok 130 évvel ezelőtt, amikor az akkori Tömő téren a már közel tíz éve épülő Országház falai elérték a legmagasabb pontjukat. Az ebből az alkalomból tartott bokrétaünnepen sok száz építőmunkás hallgatta meg a frakkba öltözött főpallér szónoklatát, volt zenés mulatság, és jutalmakat is osztottak.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰