Az 1896. május 2-án átadott földalatti tulajdonképp „kényszerűségből” az úttest alatt vezetett villamos, de ennek ellenére a maga idejében úttörő közlekedési eszköz volt. Anglia után Európában másodikként nyílt meg a föld alatti városi vasút, az első, amely elektromos üzemű volt. Az átadása után az eredetileg Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. üzemeltette vonal több mint 70 évig volt egyedüli földalattija Budapestnek, annak ellenére, hogy az „igazi” föld alatt vezetett budapesti városi gyorsvasúti hálózatról már szinte a földalatti megnyitásával egy időben születtek tervek.
Ez alatt a több mint hét évtized alatt nem sok minden változott, ugyan a kocsikhoz pótkocsikat kapcsoltak, elbontották a kijáratok feletti kis épületeket, sok minden nem változott. A legnagyobb átépítése 1952 és 1956 között történt, mert a Deák téri állomását az akkor megkezdett metróépítés miatt átépítették, a pályát áthelyezték, és ez ideig csak a Bajcsy Zsilinszky úttól járt az Állatkertnél lévő végállomásáig. A régi, felhagyott vonalszakaszban ma múzeum működik.
Azonban még ekkor is megmaradt a földalatti egy érdekes sajátossága, a bal oldali közlekedés. (Ez a sajátosság már az 1940-es években, miután a felszíni közlekedésben a jobbra hajts lépett érvénybe, egy pesti viccnek volt az alapja, Kállay Miklós miniszterelnök politikáját jellemezték úgy, hogy olyan, mint a BESZKRT, a felszínen jobbra tart, de a föld alatt balra.)
Az időközben teljesen elavult földalatti átfogó rekonstrukciójáról és meghosszabbításáról 1970-ben döntöttek, de a munkák csak 1972-ben kezdődtek meg. Az átalakítást Nagy Ervin, a fővárosi tanács közlekedési főigazgatóságának helyettes vezetője a Magyar Hírlap 1973. augusztus 25-i számában az alábbi szavakkal indokolta:
„A földalatti meghosszabbítására azért került sor, mert így tudjuk legcélszerűbben bekapcsolni a városi közlekedés vérkeringésébe a Kacsóh Pongrác úti és az újpalotai lakótelepet. Az Alagút a Városligeti tó alatt megy át, ennek nagyrésze már elkészült, és előreláthatólag ősz közepére teljesen elkészül, így a földalatti vonalhossza 4500 méter lesz. Két új állomást is építünk, az egyik a Széchenyi fürdőnél, a másik a Mexikói útnál lesz. A korszerűsített földalatti óránként 8000 utast szállíthat, és a csúcsforgalmi órákban kétpercenként közlekedik.”
Az átalakítás a teljes pályát érintette, nemcsak a meghosszabbított részt. Egyrészt a teljes vonalat átállították jobb oldali közlekedésre, amihez teljesen új szerelvényeket is készítettek, ezek váltották le az akkor már több mint 70 éves járműveket. Az új vonatokat a Ganz-Mávag tervezte és készítette, alapja az akkor gyártott ICS villamosok voltak. Persze nem lehetett egy az egyben a felszíni villamosokat ide leküldeni, hiszen az alagút nagyon alacsony, azt nem lehetett semerre bővíteni. Felfelé nyilvánvalóan nincs hely, hiszen a födém felett az Andrássy út (akkor Népköztársaság útja) útpályája van. Lefelé azért nem lehetett, mert a pályának át kellett és ma is át kell férnie a Nagykörút szintje és az alatta futó főgyűjtő csatorna között, ezért az alagút magassága nem bővíthető.
Ennek köszönhető, hogy a Kisföldalatti szerelvényei rendkívül alacsony építésűek, a forgóvázak felett nincs annyi hely, hogy ott át lehessen menni, ezért a szerelvények önálló kisebb utasterekre vannak bontva, amelyek között belül nincs átjárás. Annak ellenére, hogy az akkori elérhető vasanyag igen gyenge minőségű volt, ami miatt a szerelvények alváza sokszor eltört, ezért gyakran kellett hegeszteni, de az 1973-ban gyártott járművek még most, 50 év után is forgalomban vannak, igaz évek óta szó van a cseréjükről.
Az állomások között többet meg kellett nagyobbítani, hogy az új szerelvények leférjenek bennük, azaz a peront 28 méterről 35 méterre kellett megnagyobbítani.
Teljesen átépült a vasútvonal városligeti vége, ugyanis 1896 és 1973 között a Kisföldalatti a Szépművészeti Múzeum után kibukkant a felszínre, és az Állatkertnél volt a végállomása. Azonban 1972–1973-ban a vonalat 1300 méterrel, teljesen a felszín alatt a Mexikói útig meghosszabbították, így az nem érintette többé az Állatkertet, de megállója lett a Széchenyi fürdőnél és a Mexikói útnál. Érdekesség, hogy a Hungária körútnál, ahol közvetlenül át lehetne szállni az 1-es villamosra, nincs megállója. A vasút miatt megváltozott a Városligeti-tó alakja, hiszen az alagút magában a tóban halad át. A Széchenyi fürdő néhány kútját is érintette az új nyomvonal, emiatt a fürdő részére új kutakat is kellett fúrni.
A teljes felújítás akkori áron 530 millió forintba került, és az időzítés sem volt véletlen, Budapest egyesítésének 100. évfordulójához kapcsolódó beruházások közé sorolták.
A megfiatalított Kisföldalattit, ami akkor már nem az egyedüli metróvonala volt a fővárosnak, 1973. december 29-én adták át. Jelentősebb felújításon 1995-ben esett át, további meghosszabbításáról, esetlegesen új szerelvények beszerzéséről évek óta szó van a városfejlesztési elképzelések között.
Nyitókép: A Kisföldalatti átépítése 1973-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 198991)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció