Keresés az archívumban

Az ír óriás, a müezzin meg a fakírok – az Ős-Budavára emlékezete A mai kor szenzációhajhászásától nem maradtak el sokban elődeink sem: a millenniumi ünnepségekre Ős-Budavára néven a Városligetben létrehozott szórakoztatónegyedben minden volt, ami csak elképzelhető, és az is, ami elképzelhetetlen. Az éppen 115 éve született Oskar Marmorek építész tervei alapján felépült terület a török kori budai várat imitálta, de a forgatag nemzetközi volt.
Elindult a Lechner Fotótár! Elindult a Lechner Tudásközpont mindenki számára online elérhető fotóarchívuma.
Pillanatfelvétel a Várkert kioszkról Ybl Miklós születésnapját követően, április 7-én szakmai bejáráson nézhető meg a felújított Várkert Kioszk, legújabb nevén (mert sok volt neki) Ybl Budai Kreatív Ház. Aznap osztják ki az idei Ybl-díjakat is.
Regiomontanus: a reneszánsz csillagász Budán Johannes Regiomontanus, Mátyás király csillagásza 550 éve kezdett tevékenykedni Budán, ebből az alkalomból nyílt az életművét reprezentáló kamarakiállítás az OSZK Kézirattárában. Regiomontanus nevével egy domborművön is találkozhatunk a várkert déli oldalán.
Úsztak, csengettek, lőttek a pesti mozikban A mozik története a város és a benne élők kölcsönhatásának története is. Szecessziós vagy eklektikus kialakításuk pedig beágyazódott Budapest városképébe.
A magyar zászlót és címert ünnepeljük A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták.
Szálló a „gavallérsarkon”: az Astoria története A háború előestéjén, 1914. március 14-én nyílt meg az Astoria. A Hikisch Dezső és Ágoston Emil tervei alapján épült szálló falai a XX. századi magyar történelem számtalan emlékét őrzik. Krúdy Gyula, Károlyi Mihály, a Motorvilág magazin vagy a Ki nyer ma? című rádiós vetélkedő egyaránt szerepet kapott az idén 104 éves Astoria Szálló életében.
Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.
Reitter Ferenc, aki csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére Budapest a fejlődését sok kiemelkedő személynek köszönheti. A hosszú névsorban van egy személy, aki a legtöbbet talán egy olyan tervvel tette, amely nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó előkészítő munkák rendkívül fontos szerepet játszottak a város fejlesztésében. Ez Reitter Ferenc csatornaterve, amelyre a tervező születésének 205. évfordulóján emlékezünk.
Hatvanéves a Széchenyi-hegyi tévétorony Mi is volt a Szomszédok első képkockája? Ó, hát persze, hogy a tévétorony! Hatvan éve, 1958. február 22-én adták át a Széchenyi-hegyi adótornyot. A 12 emeletes épület elkészülte a rendszeres televíziózás kezdetét is jelentette, hosszú évtizedekig mindössze egyetlen csatornával. A hazai televíziózás históriája összeforr a Széchenyi-hegyi adótorony történetével.
Így tervezett Duna-hidat a Lánchíd előtt egy magyar gróf és egy angol mérnök A tervek szerint idén elindul a Lánchíd és az Alagút felújítása. A Lánchíd, Budapest jelképe, talán legfontosabb épülete a külsejében nem, de néhány fontos elemében megváltozik, megújul. Most induló sorozatunk a Lánchídhoz kapcsolódó érdekes történeteket mutatja be.
Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.
Az olimpikon építész: 140 éve született Hajós Alfréd Száznegyven éve született Hajós Alfréd, az olimpiai bajnok építész. Olvassa el nálunk életének és munkásságának történetét!
A millenniumi kiállítás kapuja – a Zielinski híd Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. Nemrég a pestbuda.hu-n is lehetett olvasni az egykori Dróthíd történetét, most folytatjuk a városligeti hidakat bemutató sorozatot.
Így alakítanák át a budai rakpartot Lezárult a Duna-Buda építészeti tervpályázat.
Újra a Rondó lesz a Városliget kapuja Újjászületik a Városliget zöldfelülete, ezzel együtt pedig megújul a Rondó is.
Nézzen archív fotókat a régi budapesti közlekedésről! Folytatódik a megújuló Közlekedési Múzeum és a Fortepan közös értékmentő munkája, közel 1100 új kép érhető el ingyenesen online.
Sör, gábli és szalontüdő – 140 éve épült a Ferenciek Bazára Többek között a patinás Kárpátia Étteremnek is helyet ad a Ferenciek Bazára: a 140 éves tömbnek és benne a Kárpátiának izgalmas története van, olvassa el nálunk!
Kezdődik az új Néprajzi Múzeum építése a Városligetben Az intézmény 145 év után először kap korszerű, kifejezetten erre a célra tervezett, világszínvonalú épületet. Kemecsi Lajos főigazgató elárulta: az új belső tér – szemben a Kossuth téri palota gyönyörű, ám múzeumi célokra teljesen alkalmatlan épületével – maximálisan megfelel majd a mai kor szigorú elvárásainak.
Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.
Fejlesztik az óbudai Duna-part védelmét Négymilliárdból valósulhat meg az Aranyhegyi-patak és a pünkösdfürdői védvonalszakasz árvízvédelme.
Százötven éves a posta Kerek évfordulót ünnepel idén a Magyar Posta. Tartsanak velünk, korabeli fotók segítségével idézzük fel az elmúlt másfél évszázadot, a királyi postától a liberalizált postai szolgáltatásokig!
Rózsakerttel fog újjászületni az Olof Palme Ház Millenium Háza néven, a századforduló Budapestjére emlékezve és új rózsakert kialakításával újul meg az Olof Palme Ház.
Építészéletművek nyomában: így működik a Lechner Tudásközpont Építészeti terveket, fotókat és teljes életműveket is befogad építészeti gyűjteményébe a Lechner Tudásközpont. Építészeti örökségünk emlékeinek gondozása mellett a dokumentumok közérdekű hasznosítása is fókuszba kerül.
A Szabadság híd tervezőjére emlékeznek Feketeházy János hídtervező munkássága előtt tiszteleg az Öntödei Gyűjtemény.
Utópiablues Kőbányán – a Liget téri üzletház pusztulása Lebontják a X. kerületben a társadalmi utópiára alapozott üzletházat, ami évtizedekig hiába várt a metróra. A terület a munkálatok után közparkként újul meg. Ugorjunk bele a szocialista várostervezés mély vízébe!
268 méter neogótika – 115 éves az Országház Húsz év alatt épült fel, 30 ezer köbméter kőből, 40 millió téglából, és jó eséllyel megrövidítette a tervező-építész életét. Mi az? 115 éve, 1902. október 8-án vették használatba az Országházat.
Mit alkotott a Rimanóczy-építészdinasztia Budapesten? Világviszonylatban is figyelemre méltó, hogy egy család egymást követő generációiból hatan is meghatározó építésszé váljanak. Ilyen családot alkotnak a Rimanóczyak. Portrénk az építészekről és munkásságukról szól.
Felhőkarcolót épít a Mol Dél-Budán A Mol-csoport új székházat épít a Kopaszi-gáton. A 120 méteres toronyházat a világhírű Foster építésziroda tervezi.
Indul a városligeti park helyreállítása Bemutatták a városligeti parkrehabilitáció ősszel induló, első ütemének kiviteli terveit.
A féken tartott idő – 133 éves az Operaház Pontosan 133 éve, 1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit a budapesti Operaház. Utoljára több mint 30 éve újították fel teljesen az épületet, a homlokzat, a nézőtér és az üzemterületek korszerűsítése és megóvása érdekében a munkálatok idén ősszel újra elindultak.
Vergődés a parton – mi lesz a Bálnával? Van egy nagyon vagány, izgalmas építészeti megoldásokkal tarkított hely a városban: a Bálna. Van egy nagyon lehangoló, kongóan üres, igazából semmire se jó épület: ez is a Bálna. Most talán fordulatot vehet eddigi vergődéses sorsa.
Harminc éve a világörökség része a Budavári Sikló 100 méter hosszú pálya, 50 méter szintkülönbség és 30 fokos lejtésszög. 1870-től ezt az akadályt pár perc alatt bárki legyőzhette, csupán 4 krajcárért. A világon másodikként üzembe helyezett Budavári Sikló népszerűsége töretlen volt egészen 1944-ig, de a II. világháborús bombázások során súlyosan megrongálódott hegypálya helyreállítására egészen 1986-ig várni kellett. Az évente több százezer utast szállító Budavári Sikló 1987 óta a világörökség része.
Nyolcvanéves a Petőfi híd Most nyolcvan éve adták át a Dél-Budát és Dél-Pestet összekötő Duna-hidat. A Horthy Miklós hídból a háború után Petőfi híd lett, azóta is tartja a hátát a szüntelen autóáradatnak.
Összekötik az Örsön a HÉV-et és a metrót Felújítják és kibővítik a gödöllői HÉV-et. Az Örs vezér terén összekötik a metróval és épül egy rákoskeresztúri szárnyvonal is.
Így ültették át a fákat régen a Ligetben A faátültetések története nem most kezdődött a Városligetben. A Liget Budapest blogja tanulmányt közölt arról, hogyan is történtek a faátültetések a korábbi évtizedekben.
Negyven éve nyitott meg a Fehérvári úti vásárcsarnok Negyven éve, 1977. augusztus 18-án ünnepélyes keretek között adták át a Fehérvári úti vásárcsarnokot. A Halmos György tervei alapján épült, közel 8000 négyzetméter alapterületű, piramis alakú csarnokban széles kínálat és alacsony árak várták a dél-budai városrész lakóit.
A Hungária: másfél évszázadig épült Budapest külső körútja Fél évszázaddal ezelőtt, 1967 júliusában kezdték építeni a Hungária körút felüljáróját a MÁV ceglédi és szobi vasútvonala fölött. Annak pedig éppen harminc esztendeje, hogy az eredetileg 2x2 sávos műtárgy kiszélesítésével 1987-re létrejött az a komplex felüljárórendszer, amely a körgyűrű és az M3 autópálya bevezető szakasza közt biztosít akadálymentes, a vasúttól szintben elválasztott forgalmi kapcsolatot.
Gyógyuló sebhelyek: újjászületik a budai örökség Itt is, ott is állnak Budán olyan épületek, amelyek mellett évek óta sóhajtva megyünk el, szomorúan látva az épített örökség csendes leromlását. De most mintha valami elindult volna: sorra újulnak meg ezek a házak. Körkép a budai oldalról.
A Császár–Komjádi Sportuszoda – Kezdődik a vizes vb! A júliusi FINA-világbajnokság egyik budapesti edzéshelyszíne a Császár–Komjádi Sportuszoda, amelynek története egészen az ókorig nyúlik vissza. Az itt található források vizét nem csupán fürdésre, hanem ivásra is használták.
Gyarapodnak az elektromos töltőpontok Az MVM Partner Zrt. 32 elektromos töltőpontot telepít a Danubius Hotels Group szállodáinál.
Vízgépháznak készült, kávézó lett belőle A Várkert kioszk épületének díszes tornya a szivattyúgépek kéményét rejtette, a XIX. század végéig naponta 1 300 000 liter vizet küldtek fel innen a Palotába. A budai part ipari épületnek indult ékszerdoboza végül volt kávézó, vendéglő, táncterem és jelmezraktár, majd kaszinó is. 130 év alatt több kísérlet indult az újrahasznosításra, 1986-ban is alaposan kidolgozott terv készült.
Bővül és szépül a hegyvidéki Tamási Áron Általános Iskola A tanulói létszám évekig tartó csökkenésével ellentétben Hegyvidéken van egy iskola, amelybe, hiába csökkent a körzete, mégis évről évre több diák jár. A Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium ezért hat korszerű tanteremmel bővül, ezzel együtt pedig a teljes épületegyüttes megszépül, mire elkezdődik az új tanév.
Így fest a leendő Nemzeti Táncszínház a Millenárison A 2018 elejére befejeződő építkezés mostani szakasza látszólag kevés izgalmat tartogat,de ez korántsem igaz, a transzformátor szülőhelyének átépítése ugyanis feltárta az ipari műemlék épület eredeti, bazilikális szerkezetét.
Ötcsillagos szálloda lesz a Párisi Udvarban A Párisi Udvarban ötcsillagos szálloda nyílik a tervek szerint jövőre.
Százötven éves a Fővárosi Kertészet Az 1867-ben alapított Fővárosi Kertészet 2017-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Így az idei jubileumi év lesz a vállalat életében, amelyet méltó ünnepi eseményekkel szeretne emlékezetessé tenni a társaság. Az emlékév Tarlós István főpolgármester fővédnökségével részben a FŐKERT 150 éves történetéről szól, de szándékok szerint a jövő felé is építkezik.
Sok száz javaslat érkezett a Városligetre Széleskörű társadalmi egyeztetés eredményeként félezer javaslat érkezett a Városliget parkjának fejlesztésére – közölte Persányi Miklós.
Hild 150: így élt és alkotott Pest-Buda meghatározó építésze Egy építész, aki a legtöbbet tette a reformkori Pest építészeti arculatának kialakításáért. Egy tervező, aki megalkotta a belső udvaros, körfolyosós lakóházak típusát, ami máig meghatározza Budapest belvárosát. Százötven éve halt meg – élete végére elfeledett mesterként – Hild József.
Ilyen lesz az új reptéri utasmóló Látványtervek készültek a Liszt Ferenc Repülőtér 220 méter hosszú új szárnyáról.
Elkészült a Duna Aréna A beruházás egy komplex városfejlesztési program része, amely a főváros egészének gyarapodását hivatott szolgálni.