A Liget Budapest blogja cikket közölt arról, hogy miként is történtek a múltban a faátültetések a Városligetben. A cikkben arról olvashatunk: az egykori Városerdő közparkká alakítása azzal vette kezdetét, hogy 1817-ben faiskolát létesítettek a területen, ahol felnevelték a Nebbien Henrik (1779–1841) tervei szerint később szétültetett facsemetéket. A Királyi Szépítő Bizottság vezetője, József nádor alcsúti és margitszigeti kertészetéből adományozott csemetéket, magvakat a városligeti faiskola megalapításához.

József nádor 1830-ban kivágatta a Városligethez vezető fasor összes nyárfáját a rendkívüli hideg tél miatt és az így nyert fűtőanyagot szétosztatta a szegények között. A következő évtizedekben kárpótlásul rengeteg facsemetét adományozott a Városliget fásítására. A Városligeti fasor újrafásításához például 181 vadgesztenyefát hozatott 1845-ben alcsúti birtokáról.

A nagyobb méretű, idősebb fák átültetésével a 19. században csak egészen különleges esetekben foglalkoztak a megfelelő eszközök hiányában. Természetes volt az idősebb egyedek kivágása, és helyükre új csemeték ültetése, melyeket azután folyamatosan locsoltak, gondoztak – olvasható a cikkben.

A hatvanas évektől fejlődött a technika

A magyarországi faátültetések az 1960-as években vettek nagyobb lendületet: a Fővárosi Kertészeti Vállalat parképítő, parkfenntartó és műszaki részlegeinek együttműködésével a hatvana-hetvenes években, a fővárosi parkokban mintegy kétezer fát telepítettek új helyükre. 

A Liget Budapest blogján arról is olvashatunk: a Városligetben 1970-ben váltak égetően aktuálissá a Fővárosi Kertészeti Vállalat által akkor már rutinszerűen végzett faátültetések. A millenniumi földalatti vasút vonalának a Mexikói útig történő meghosszabbítása 32 idős fát veszélyeztetett a nyomvonal mentén. A kertészek által végzett átültetés a Liget más részeire elsősorban a fák megmentését szolgálta. A 32 átültetett fából 24 tovább élt az új helyén, és mindösze 8 nem bírta ki az áthelyezést.

Átültetés a hatvanas években

A Főkert történetének legidősebb fája, amelyet átültettek, a költöztetéskor már körülbelül 60 éves volt. A télizöld tölgyet 1974-ben a Főkert Vágány utcai telephelyéről költöztették a Washington emlékmű közelébe. Több mint harminc évet élt meg új helyén. Közel százéves volt már, amikor egy évtizeddel ezelőtt kiszáradt.

1984-ben a városligeti Körönd keleti oldaláról áttelepítettek egy idős kőrisfát az egykori Petőfi Csarnok közelébe, mivel akkoriban a Városligetben tervezték felhúzni az új Nemzeti Színházat. A fa költöztetése sikerült, de utóbb feleslegesnek bizonyult, mert a Nemzeti Színház végül nem a Ligetben, hanem a Dunaparton épült fel.

Most már a legmodernebb technikával dolgoznak

A Liget Budapest beszámol a jelen fejleményeiről is: az Állatkert területén az elmúlt évben átültetett fákat gépi technológiával helyezték át. Méretük, egészségi állapotuk lehetővé tette Európa legnagyobb faátültető gépének használatát. A gép egy-egy fát 3 méter átmérőjű, 6,5 köbméteres földlabdával emelt ki. Elszállította az új helyére és ott a földbe helyezte. Ezt követően megkezdődött az utógondozás, amely folyamatos munkát igényel még több éven keresztül.

Az Állatkert után a következő években a városligeti parkban is sor kerül faátültetésekre. Az előkészítő munkálatok itt is az Opitz GmbH szakmai irányításával folynak. A német cég fennállása alatt több mint egymillió fát ültetett már át Európa-szerte, közel 90 százalékos eredményességgel.

(Forrás: Liget Budapest blog)