Keresés az archívumban

Tudta, hogy kétszintes autópályát terveztek Budapesten? Aki járt Párizsban, az találkozott a szűkebb Párizst körbeölelő Boulevard périphérique-vel, egy magasan vezetett útvonallal, ami a városba beérkező főutakat összefogja. Budapesten is terveztek ilyet, mégpedig a Hungária körút vonalában.
Átadták a MOME új épületét Új műterem- és médiaházat kapott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egy nagyszabású fejlesztés keretében.
A magyar zászlót és címert ünnepeljük A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták.
Itt egy dagerrotípia egy '48-as nemzetőrről! A Magyar Nemzeti Múzeum kiállított egy '48-as nemzetőrről készült ős-fotográfiát.
Március 15-e Budapesten: másfél évszázad képei Azt mindenki fújja kisiskolás korától kezdve, hogy mi történt Pesten azon a bizonyos 1848. évi március 15-én. De mi történt azután, a következő években? Mióta és hogyan emlékezünk meg a forradalom napjairól?
Egykor ruhát is szárítottak Pallas Athéné szobrán A városvédő istennő Szentháromság téri szobra sokak által kedvelt alkotás, hiszen régóta őrködik az Óvárosháza sarkánál. A mostani alkotás azonban csak másolat, az eredeti a pesti Városházán található, ennek története pedig regénybe illően fordulatos.
Oázis a város szívében: a Döbrentei tér Budapest egyik legszebb helye volt Ahol egykor paloták és park volt, ott ma egy lepusztult közterület fogadja a járókelőt. Hogy nézett ki régen a Döbrentei tér, és miért néz ki úgy ma, ahogy?
Hetven év után megnyílik a Román csarnok a Szépművészetiben Márciusban megnyílik a Szépművészeti Múzeum világháború óta elzárt, most felújított Román csarnoka.
Világörökséggé nyilvánítanák a limest A Római Birodalom egykori határvidékének emlékeit, közöttük Aquincummal világörökségi helyszínnek nyilváníttatná négy ország.
Az olimpikon építész: 140 éve született Hajós Alfréd Száznegyven éve született Hajós Alfréd, az olimpiai bajnok építész. Olvassa el nálunk életének és munkásságának történetét!
Heteken belül elkészül a Budai Vigadó Áprilisig elkészül a Budai Vigadó teljes rekonstrukciója. A műemlék épület eredeti állapotának helyreállításához archív fotókat is használtak. A budai polgárok kezdeményezésére 120 évvel ezelőtt építeni kezdett palotában visszaállítják a dísztermet, lefedik a belső udvart, és megújul a kupolatér is.
Kétszáz éve született Görgey: kétszer lett Budán lovas szobra Neve sokáig szitokszóként hangzott, 1935-ös rehabilitálásakor Horthy Miklós avatta fel a lovas szobrát, amelyet a háború után beolvasztottak a Sztálin-szoborba. A rendszerváltás után újra szobrot kapott a budai Várban a sokáig árulónak tartott Görgey Artúr honvédtábornok.
Szálloda nyílt a reptéren Megnyílt az első közvetlen repülőtéri szálloda Magyarországon.
Az eltűnt Margit-szigeti fenyves nyomában Mire jó a fenyő békeidőben? Arra, hogy az angolkertben szép facsoporzatot alkosson. És a háborúban? Hát hídcölöpnek. Egy tanulságos történet a Margit-sziget múltjából a fákról szóló sorozatunk újabb fejezeteként.
A Liget: két évszázadnyi jókedv Sokat beszélnek manapság a Városligetről – de ha igazán szórakoztató, hiteles, alapos képet akarunk kapni e páratlan park múltjáról, most Budapest Főváros Levéltárába kell mennünk. A november közepe óta itt látható tárlaton ugyanis kiderül, miért járnak a pesti (és budai) polgárok már évszázadok óta a Ligetbe.
Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.
Mit csináltak a magyarok az 1867-es világkiállításon? Épp 150 éve ért véget az 1867-es párizsi világkiállítás, az első világraszóló ipari-gazdasági seregszemle, amin több mint 300 magyar kiállító vett részt a zongoráktól a gyapjún át a borokig.
Hogyan hatott művészetünkre a Kelet? A keleti hatás máig jelen van a magyar kultúra különböző területein, legerősebben a népművészetben és talán a néplélek kettősségében is.
Tizenhét fát ültetnek a Városligetben Megkezdődött a Városliget 100 hektáros parkja kert- és tájépítészeti megújításának első üteme.
Százötven éves a posta Kerek évfordulót ünnepel idén a Magyar Posta. Tartsanak velünk, korabeli fotók segítségével idézzük fel az elmúlt másfél évszázadot, a királyi postától a liberalizált postai szolgáltatásokig!
Indul Csepel nagyszabású rehabilitációja A csepeli Csillagtelepen a lakóépületek és a közterületek is megszépülnek, közösségi központ is épül.
Rózsakerttel fog újjászületni az Olof Palme Ház Millenium Háza néven, a századforduló Budapestjére emlékezve és új rózsakert kialakításával újul meg az Olof Palme Ház.
A Nagy Fa – egy legenda a Vár tövében A neve, ilyen egyszerűen, de mégis indiánosan tekintélyt parancsolóan: a Nagy Fa. A legtöbben így ismerik azt az ősöreg japán akácot, amely a budai várlejtőn, a Déli rondella tövében nő.
Indul az Árpád-ház Program A program célja, hogy az Árpádok öröksége méltó helyére kerüljön a magyar és az európai közemlékezetben.
Megújul a Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes Mintegy 14 milliárd jut a józsefvárosi Palotanegyed gyönyörű palotáira.
Az emlékezet mestere: Stróbl Alajos síremlékei a Fiumei úti sírkertben A művészet kialakulásában az emlékállításnak meghatározó szerepe volt. A szobrászat egyik fontos feladata a síremlékek elkészítése volt. Ebben olyan kiváló alkotók is részt vettek, mint a századforduló legjelentősebb szobrásza, Stróbl Alajos.
Megújul a Vakok kertje A Vakok kertje eredetileg 1972-ben létesült, ideje fejleszteni a Városliget parkrészletét.
Közel hétmilliárdból lesz új szakrendelő a II. kerületben Az Egészséges Budapest programon belül a Szent János Kórházban 1,4 milliárd forintos orvostechnikai fejlesztés lesz.
Halakról szól a Bálna kiállítása Megnyílt az Élő magyar festészet - A hal című kiállítás a Bálnában.
Pálosok Budapesten: 3+1 titkos hely Van egy ősi, több mint 700 éves szerzetesrendünk, és vannak e rendnek titkos budapesti helyei: egy (sőt még egy) barlang, egy fák árnyékába bújó felszentelt romterület és egy ódon belvárosi kolostor. Felfedezőtúrára indultunk a pálosok nyomában.
Nagyszabású fejlesztések indulnak az egészségügyben A budapesti szuperkórházak építése 2019-ben kezdődhet és 2025-ben zárulhat le.
Kitárja kapuit a Magyar Képzőművészeti Egyetem Idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai programjában a Magyar Képzőművészeti Egyetem.
Indul az Opera Eiffel Műhelyházának építése Lerakták az Eiffel Műhelyház alapkövét Budapesten. Az egykori vasúti szerelőcsarnok az Operaház logisztikai központja lesz.
Becsöngetés! – emlékképek Budapest iskoláiból Idén ősszel is elkezdődött az iskola. Emlékeznek még a régi becsengetésekre? Böngésszék képválogatásunkat Budapest egykori tantermeiről!
Budavári Könyvünnep: jó könyvnek is kell a cégér Tizenöt éve örülhetnek az igényes irodalom és művészet kedvelői a magyar nyelv és könyv ünnepének a budai Várban. Az idei ősz is újra itt indul.
Van még mit fejleszteni Budapest környezeti állapotán Más hasonló léptékű európai nagyvárossal összevetve Budapest közepesen ellátott közhasználatú zöldfelületekkel – derül ki a főváros új környezeti programjából. Budapest különböző területei eltérő mértékben terheltek, de általánosan megállapítható, hogy a javuló részfolyamatok eredményei mellett Budapesten még az összes környezeti elem – talaj, víz, levegő – szennyezettsége tapasztalható.
Emlékbélyeggel emlékeznek Szent Lászlóra A Magyar Posta emlékbélyeg kiadásával tiszteleg a Szent László-év előtt.
Tetszett Budapest a vizes vb látogatóinak A vizes vb-re érkezett külföldi turisták rendkívül jó benyomásokkal térnek haza Magyarországról egy kutatás szerint.
A Hungária: másfél évszázadig épült Budapest külső körútja Fél évszázaddal ezelőtt, 1967 júliusában kezdték építeni a Hungária körút felüljáróját a MÁV ceglédi és szobi vasútvonala fölött. Annak pedig éppen harminc esztendeje, hogy az eredetileg 2x2 sávos műtárgy kiszélesítésével 1987-re létrejött az a komplex felüljárórendszer, amely a körgyűrű és az M3 autópálya bevezető szakasza közt biztosít akadálymentes, a vasúttól szintben elválasztott forgalmi kapcsolatot.
Felújítják a Szent János Kórház nővérszállóját Fejlesztik a lakószobákat, a társalgókat, a vizesblokkokat, emellett új elektromos és fűtési rendszert is kiépítenek, és jut forrás az energetikai korszerűsítésre is.
Átadták a felújított Komjádit Átadták a felújított Császár-Komjádi Sportuszodát. A munkálatokat hét hónap alatt végezték el közel 4 milliárd forintból.
A Császár–Komjádi Sportuszoda – Kezdődik a vizes vb! A júliusi FINA-világbajnokság egyik budapesti edzéshelyszíne a Császár–Komjádi Sportuszoda, amelynek története egészen az ókorig nyúlik vissza. Az itt található források vizét nem csupán fürdésre, hanem ivásra is használták.
A Seuso-kincsek második fele is hazakerült Sikerült visszaszerezni a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját. A Seuso-kincseket most szombattól a Parlamentben kiállítva láthatja majd a nagyközönség.
A dél-budai Dobogón állhat az új szuperkórház A kormány az M1/M7-es autópályák bevezető szakaszánál található Dobogó nevű területen szeretné felépíteni a három budapesti kórházcentrum egyikét.
Népi Építészeti Programot indít a kormány A Népi Építészeti Program célja, hogy megállítson egy közel kétezer népi építészeti emléket érintő pusztulási folyamatot.
Reformátorok tere lesz a XVI. kerületben Letették a Reformátorok tere alapkövét a budapesti XVI. kerületben, ahol emlékmű is fog állni a reformáció emlékére.
2018-tól látogathatjuk a felújított Szépművészetit Lassan elkészülnek a Szépművészeti Múzeum Román csarnokának felújításával.
Megújulóban a Margitsziget A vizes vb kezdetére megújult a Margitsziget több területe.
Arany János nyomában sétálhatunk a Margitszigeten Programsorozat indul az Arany-emlékévhez kapcsolódva. A tematikus túra során az érdeklődők bejárhatják az Arany János által is kedvelt helyszíneket.
Sisi szobrának kalandos útja – vándorló szobrok Az egyik legszebb budapesti szobor kálváriája sajnos igazi XX. századi történet, végtelen vitákkal, szocialista városépítészettel, méltatlan, félreeső helyszínnel, elfeledett jelennel. Erzsébet királyné Döbrentei téri szobráról, az egykor nagy jelentőségű alkotásról sokan tudnak, a szobor hosszú kálváriája már kevésbé ismert történet.