Pálosok Budapesten: 3+1 titkos hely

2017. október 7. 9:54

Van egy ősi, több mint 700 éves szerzetesrendünk, és vannak e rendnek titkos budapesti helyei: egy (sőt még egy) barlang, egy fák árnyékába bújó felszentelt romterület és egy ódon belvárosi kolostor. Felfedezőtúrára indultunk a pálosok nyomában.

Emlékeznek még a Gellért-hegy látképét elcsúfító ormótlan betonfalra? Idén 25 éve annak, hogy már nem zárja el a hegy dél felé nyíló barlangjának bejáratát, melyből az idők során felszentelt hely vált. A Sziklatemplom ezen a hétvégén tartja a búcsúját, illetve most lesz a mind több embert vonzó Pálos 70 http://palos70.hu/ elnevezésű zarándoklat is, amely a Gellért-hegytől Márianosztráig vezeti a híveket. A mozgalmas napok előtt utánajártunk, kik is azok a pálosok – és izgalmas, rejtett kincsekre találtunk.

Az ősi kolostor

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A gyermekvasút Szépjuhászné állomásánál (régebben szocializáltak kedvéért: az úttörővasút Ságvári-liget megállójánál) kis játszótér fogad. Innen a jelzést követve egy keskeny, évszázados bükkfák övezte ösvényen a pálosok egykori kolostorához és templomához juthatunk. A hely atmoszférája, ha tetszik, szentsége ma is megkapó, átérezhető, holott csak alapfalakat, egyszerű fakeresztet és szentképet találhat az arra járó. A terület fel van szentelve, időről időre misét, esküvőket, keresztelőt is tartanak itt.

A rendház valamikor a pálosok központja, egy hatalmas épületegyüttes volt. Ennek az egyébként egyetlen magyar alapítású rendnek a gyökerei a középkorra, az 1200-as évek közepére nyúlnak vissza, amikor Boldog Özséb esztergomi kanonok a Pilis hegységben szétszórtan élő szerzeteseket közösségbe szervezte. Hivatalos pápai elismerést 1308-ban kaptak.

A gyorsan terjeszkedő rend hamarosan a budai hegyekben is építkezni kezdett, elsősorban annak köszönhetően, hogy Károly Róbert bőkezűen kezdte támogatni őket. A mai Szépjuhászné-nyeregben, a már akkor is fontos út mellett néhány év alatt felépült az új monostor, amelyet később Nagy Lajos adományai virágoztattak igazán fel. Nem egy szerény kis kolostor jött létre, hanem egy nagyszabású központ szép gótikus templommal, amelyet Szent Lőrincnek szenteltek. Innen kapta a nevét a nyeregben kiépülő község is (Budaszentlőrinc).

Nagy esemény volt, amikor Nagy Lajos király a velenceiektől megszerezte a névadó ereklyéit és azt Budára, majd ide hozatta: ez még tovább emelte a hely rangját. A gazdasági alapot az adókon és adományokon túl Henc fia, János teremtette meg, aki környékbeli erdőinek egy részét a rendnek adományozta. (Egyes vélemények szerint az ő nevét viseli egyébként a János-hegy.) Budaszentlőrinc egyszóval jelentős hely volt, ahol több mint háromszáz, de fénykorában akár ötszáz barát is élt (ez felért akkoriban egy kisebb város lakosságával), ahol zarándokokat fogadtak, százötvenet is egyszerre; templomuk feltárt mérete pedig vetekedett a Mátyás-temploméval. A kolostornak korszerű csatornarendszere volt, és csodálatos faragott vörös márvány koporsóban őrizték Remete Szent Pál megszerzett ereklyéjét. Közel volt Budához, de még inkább Nyék faluhoz, ahol az 1480-as évektől királyi vadászkastély is állt.

A rend virágzása Mohácsig tartott: országosan a bencések és a ferencesek mellett nekik volt a legtöbb kolostoruk, a legjelentősebbek közé tartoztak. De a török vitt mindent, Budaszentlőrincről is. Amit tudtak, kimenekítettek innen, a többi viszont elpusztult. A pálosok soha nem kapták vissza, a köveket pedig lassan széthordták, a környéken itt-ott még nyomukra bukkanni házak falában. (Néhány faragott kő például a Városkút forrásházába lett beépítve.) Régészeti feltárása igazán csak a II. világháború után történt meg, mai formáját a 2000-es évek elején nyerte el.

Az ősi könyvtár

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A török kor után a pálosok visszatértek a fővárosba, és megpróbálták újrakezdeni magyarországi életüket. Az egykori pesti városfal vonalában, a mai Egyetem tér, Papnövelde utca közti területen templomot és kolostort építettek: mindkettőből igen nagyot a korszak városi épületeihez képest. Az építkezés 1715 és 1780 közt folyt, az évszázadok alatt kiforrott alaprajzi elrendezés szerint: középen kerengővel, az északi oldalon könyvtárral, a délin vendégszobákkal. A ma Egyetemi templomként ismert pompázatos barokk épület valószínűleg a kor ismert művészének, Mayerhoffer Andrásnak a tervei szerint készült.

A templomot sokan ismerik, a rendház viszont igazi titkos hely a város szívében, ahol egyik ámulatból a másikba eshetünk. A vaskos falak gyönyörű kerengőt fognak közre. Igazi meglepetésként még egy árvízjelző táblát is rejt az épület az 1838-as jeges áradás idejéből.

A legnagyobb ámulatba a könyvtár ejthet: a magyar történelem számára is fontos helyszín egészen kivételes, ódon atmoszférát áraszt. Berendezése 1760 és 1770 köz készült tölgyfából, méhviaszos felületkezeléssel és olyan minőségben, hogy még ma is kifogástalan állapotban van. Akit a templom kissé túlzó barokkja taszít, e faragások azokat is meggyőzik. Nem csak könyvespolcokról van szó: a bútorzatba beépítve kis asztalka, tintatartó, tolltartó is volt, nem is beszélve a sakktábláról. Meg persze kis mélyített polcok, díszítmények, karcsú csigalépcső. Az óriási kapuzat is míves alkotás, és cseles is, hisz csak a jobb szárnya igazi ajtó, a bal nem is nyitható!

A mennyezeti freskó is érdekes, amit szépen megvilágítanak a néhány éve beszerelt lámpák. A könyvtár fontos pillanat tanúja volt: 1803-ban Széchényi Ferenc itt nyitotta meg a saját gyűjteményéből a Nemzeti Múzeumot és Könyvtárat (amiből később az Országos Széchényi Könyvtár lett). A pálosok csak igen rövid ideig használhatták csoda szép könyvárukat: II. József ugyanis feloszlatta őket. A történelem sok fordulatot hozott aztán az épület hasznosításában is, de ami most is látható, az közel 8000 kötet a XVI–XVIII. századból, az egykori Magyarország 163 különböző kolostori könyvtárából (amelyeket szintén II. József számolt fel). Látogatni is lehet – bejelentkezés után – főleg a nyári hónapokban (mivel fűtése nincs).

Az ősi barlang – templomként

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A Gellért-hegy oldalában emberemlékezet óta volt egy barlang. Mi több, lehet, hogy éppen ez az üreg, amelynek az egész város köszönheti a nevét, hisz a „pest” szó egyes szláv nyelvekben barlangot (is) jelent. (Sőt, németre fordítva ez Ofen, ami meg Buda ősi neve.) További „extrák” is jellemzik a helyet: egyrészt a Duna ezen a helyen volt a legkeskenyebb, ezért már ősidők óta volt itt átkelőhely, másrészt gyógyító erejű hőforrások erednek éppen itt, amelyet már évszázadok óta használtak az emberek.

A barlangban, felismerve a kiváló adottságokat, valamikor egy Iván nevű remete is lakott, évszázadokkal később pedig barlanglakások voltak benne. Egészen addig, míg 1924-ben felvetődött, hogy a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé lehetne átépíteni. Az ötletet tett – építkezés, robbantásos bővítés – követte, a templomépítés munkálataival 1931 tavaszára el is készültek (1934-ben pedig még egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán). A II. József által 1786-ban feloszlatott rend, amely Lengyelországban élt tovább, 1934-ben ide térhetett vissza. Ezúttal se adatott sok idő nekik: az 50-es években a szerzeteseket internálták, bebörtönözték vagy megölték. A Sziklatemplomot pedig betonfal zárta le a hatvanas évek elején.

1990-ben a középkor, az 1700-as évek és 1934 után negyedszer is újra kezdték a pálosok Magyarországon: ekkor kapták vissza kolostorukat, és hamarosan megnyitották a Sziklatemplomot is.

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

És még egy barlang Budán

Az egykori budaszentlőrinci kolostor közelében, a Hárs-hegy oldalában, a csúcs alatt nem sokkal van egy rejtélyes barlang: a Bátori-barlang. Változatos alakú és színű képződmények, például borsókövek és cseppkövek találhatók benne, és érdekes leletanyag is: előkerült innen gyapjas orrszarvú és gímszarvas csontváza, de találtak benne Zsigmond- és Miksa-korabeli ezüstérméket, Mária Terézia idejéből származó bronzpénzt is. Sőt, az 1700-as években bányászat is folyt itt arany és ezüst reményében.

Nevét pedig Bátori László pálos szerzetesről kapta. Ő a XV. század közepén, tehát a kolostor fénykorában 20 éven át remetéskedett itt, és bibliafordítással próbálkozott, illetve a Bibliához magyar nyelvű magyarázatokat írt. Azért jött föl ide, mert állítólag zavarta a zaj, a sok jövés-menés, a mozgalmas központ mindennapjai. A barlangban töltött évek megviselték, így miután visszatért a kolostorba, hamarosan meg is halt.

A barlang pedig lassan feledésbe merült. Csak 1830-ban fedezte fel újra egy kereskedő. Akkoriban azt gondolták, egy titkos járat kötheti össze a kolostorral, de ez a regényes elképzelés utóbb nem igazolódott. Az 1910-es években kiépítették, 1931-ben még márványoltár is került bele. A hatvanas években újra kutattak itt a titkos alagút után – ha az nem is lett meg, rábukkantak viszont a középkori pálos kápolnára, a szerzetes lakhelyére és még a lépcsősorokra is, amelyen közlekedett.

Sajnos ma mindez nem látható: a barlang le van zárva, csak kísérettel látogatható. Három éve új emléktábla került a bejáratához, egyébként pedig csak egy vasajtó látszik.

Budapest, építészet, katolikus egyház, kereszténység, Múltidéző, pálos, PestBuda, szerzetesek, Viczián Zsófia

⁸ ⁰ ¹

Kapcsolódó írások

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét

2024. április 13. 9:00

Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Felújítják Budán a Nagy Imre teret

2024. április 19. 18:00

A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál

2024. április 19. 17:00

Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. április 19. 16:00

Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹