Pálosok Budapesten: 3+1 titkos hely

2017. október 7. 9:54

Van egy ősi, több mint 700 éves szerzetesrendünk, és vannak e rendnek titkos budapesti helyei: egy (sőt még egy) barlang, egy fák árnyékába bújó felszentelt romterület és egy ódon belvárosi kolostor. Felfedezőtúrára indultunk a pálosok nyomában.

Emlékeznek még a Gellért-hegy látképét elcsúfító ormótlan betonfalra? Idén 25 éve annak, hogy már nem zárja el a hegy dél felé nyíló barlangjának bejáratát, melyből az idők során felszentelt hely vált. A Sziklatemplom ezen a hétvégén tartja a búcsúját, illetve most lesz a mind több embert vonzó Pálos 70 http://palos70.hu/ elnevezésű zarándoklat is, amely a Gellért-hegytől Márianosztráig vezeti a híveket. A mozgalmas napok előtt utánajártunk, kik is azok a pálosok – és izgalmas, rejtett kincsekre találtunk.

Az ősi kolostor

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A gyermekvasút Szépjuhászné állomásánál (régebben szocializáltak kedvéért: az úttörővasút Ságvári-liget megállójánál) kis játszótér fogad. Innen a jelzést követve egy keskeny, évszázados bükkfák övezte ösvényen a pálosok egykori kolostorához és templomához juthatunk. A hely atmoszférája, ha tetszik, szentsége ma is megkapó, átérezhető, holott csak alapfalakat, egyszerű fakeresztet és szentképet találhat az arra járó. A terület fel van szentelve, időről időre misét, esküvőket, keresztelőt is tartanak itt.

A rendház valamikor a pálosok központja, egy hatalmas épületegyüttes volt. Ennek az egyébként egyetlen magyar alapítású rendnek a gyökerei a középkorra, az 1200-as évek közepére nyúlnak vissza, amikor Boldog Özséb esztergomi kanonok a Pilis hegységben szétszórtan élő szerzeteseket közösségbe szervezte. Hivatalos pápai elismerést 1308-ban kaptak.

A gyorsan terjeszkedő rend hamarosan a budai hegyekben is építkezni kezdett, elsősorban annak köszönhetően, hogy Károly Róbert bőkezűen kezdte támogatni őket. A mai Szépjuhászné-nyeregben, a már akkor is fontos út mellett néhány év alatt felépült az új monostor, amelyet később Nagy Lajos adományai virágoztattak igazán fel. Nem egy szerény kis kolostor jött létre, hanem egy nagyszabású központ szép gótikus templommal, amelyet Szent Lőrincnek szenteltek. Innen kapta a nevét a nyeregben kiépülő község is (Budaszentlőrinc).

Nagy esemény volt, amikor Nagy Lajos király a velenceiektől megszerezte a névadó ereklyéit és azt Budára, majd ide hozatta: ez még tovább emelte a hely rangját. A gazdasági alapot az adókon és adományokon túl Henc fia, János teremtette meg, aki környékbeli erdőinek egy részét a rendnek adományozta. (Egyes vélemények szerint az ő nevét viseli egyébként a János-hegy.) Budaszentlőrinc egyszóval jelentős hely volt, ahol több mint háromszáz, de fénykorában akár ötszáz barát is élt (ez felért akkoriban egy kisebb város lakosságával), ahol zarándokokat fogadtak, százötvenet is egyszerre; templomuk feltárt mérete pedig vetekedett a Mátyás-temploméval. A kolostornak korszerű csatornarendszere volt, és csodálatos faragott vörös márvány koporsóban őrizték Remete Szent Pál megszerzett ereklyéjét. Közel volt Budához, de még inkább Nyék faluhoz, ahol az 1480-as évektől királyi vadászkastély is állt.

A rend virágzása Mohácsig tartott: országosan a bencések és a ferencesek mellett nekik volt a legtöbb kolostoruk, a legjelentősebbek közé tartoztak. De a török vitt mindent, Budaszentlőrincről is. Amit tudtak, kimenekítettek innen, a többi viszont elpusztult. A pálosok soha nem kapták vissza, a köveket pedig lassan széthordták, a környéken itt-ott még nyomukra bukkanni házak falában. (Néhány faragott kő például a Városkút forrásházába lett beépítve.) Régészeti feltárása igazán csak a II. világháború után történt meg, mai formáját a 2000-es évek elején nyerte el.

Az ősi könyvtár

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A török kor után a pálosok visszatértek a fővárosba, és megpróbálták újrakezdeni magyarországi életüket. Az egykori pesti városfal vonalában, a mai Egyetem tér, Papnövelde utca közti területen templomot és kolostort építettek: mindkettőből igen nagyot a korszak városi épületeihez képest. Az építkezés 1715 és 1780 közt folyt, az évszázadok alatt kiforrott alaprajzi elrendezés szerint: középen kerengővel, az északi oldalon könyvtárral, a délin vendégszobákkal. A ma Egyetemi templomként ismert pompázatos barokk épület valószínűleg a kor ismert művészének, Mayerhoffer Andrásnak a tervei szerint készült.

A templomot sokan ismerik, a rendház viszont igazi titkos hely a város szívében, ahol egyik ámulatból a másikba eshetünk. A vaskos falak gyönyörű kerengőt fognak közre. Igazi meglepetésként még egy árvízjelző táblát is rejt az épület az 1838-as jeges áradás idejéből.

A legnagyobb ámulatba a könyvtár ejthet: a magyar történelem számára is fontos helyszín egészen kivételes, ódon atmoszférát áraszt. Berendezése 1760 és 1770 köz készült tölgyfából, méhviaszos felületkezeléssel és olyan minőségben, hogy még ma is kifogástalan állapotban van. Akit a templom kissé túlzó barokkja taszít, e faragások azokat is meggyőzik. Nem csak könyvespolcokról van szó: a bútorzatba beépítve kis asztalka, tintatartó, tolltartó is volt, nem is beszélve a sakktábláról. Meg persze kis mélyített polcok, díszítmények, karcsú csigalépcső. Az óriási kapuzat is míves alkotás, és cseles is, hisz csak a jobb szárnya igazi ajtó, a bal nem is nyitható!

A mennyezeti freskó is érdekes, amit szépen megvilágítanak a néhány éve beszerelt lámpák. A könyvtár fontos pillanat tanúja volt: 1803-ban Széchényi Ferenc itt nyitotta meg a saját gyűjteményéből a Nemzeti Múzeumot és Könyvtárat (amiből később az Országos Széchényi Könyvtár lett). A pálosok csak igen rövid ideig használhatták csoda szép könyvárukat: II. József ugyanis feloszlatta őket. A történelem sok fordulatot hozott aztán az épület hasznosításában is, de ami most is látható, az közel 8000 kötet a XVI–XVIII. századból, az egykori Magyarország 163 különböző kolostori könyvtárából (amelyeket szintén II. József számolt fel). Látogatni is lehet – bejelentkezés után – főleg a nyári hónapokban (mivel fűtése nincs).

Az ősi barlang – templomként

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A Gellért-hegy oldalában emberemlékezet óta volt egy barlang. Mi több, lehet, hogy éppen ez az üreg, amelynek az egész város köszönheti a nevét, hisz a „pest” szó egyes szláv nyelvekben barlangot (is) jelent. (Sőt, németre fordítva ez Ofen, ami meg Buda ősi neve.) További „extrák” is jellemzik a helyet: egyrészt a Duna ezen a helyen volt a legkeskenyebb, ezért már ősidők óta volt itt átkelőhely, másrészt gyógyító erejű hőforrások erednek éppen itt, amelyet már évszázadok óta használtak az emberek.

A barlangban, felismerve a kiváló adottságokat, valamikor egy Iván nevű remete is lakott, évszázadokkal később pedig barlanglakások voltak benne. Egészen addig, míg 1924-ben felvetődött, hogy a lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé lehetne átépíteni. Az ötletet tett – építkezés, robbantásos bővítés – követte, a templomépítés munkálataival 1931 tavaszára el is készültek (1934-ben pedig még egy neoromán stílusú kolostort építettek a templomhoz, a hegy Duna felőli oldalán). A II. József által 1786-ban feloszlatott rend, amely Lengyelországban élt tovább, 1934-ben ide térhetett vissza. Ezúttal se adatott sok idő nekik: az 50-es években a szerzeteseket internálták, bebörtönözték vagy megölték. A Sziklatemplomot pedig betonfal zárta le a hatvanas évek elején.

1990-ben a középkor, az 1700-as évek és 1934 után negyedszer is újra kezdték a pálosok Magyarországon: ekkor kapták vissza kolostorukat, és hamarosan megnyitották a Sziklatemplomot is.

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

És még egy barlang Budán

Az egykori budaszentlőrinci kolostor közelében, a Hárs-hegy oldalában, a csúcs alatt nem sokkal van egy rejtélyes barlang: a Bátori-barlang. Változatos alakú és színű képződmények, például borsókövek és cseppkövek találhatók benne, és érdekes leletanyag is: előkerült innen gyapjas orrszarvú és gímszarvas csontváza, de találtak benne Zsigmond- és Miksa-korabeli ezüstérméket, Mária Terézia idejéből származó bronzpénzt is. Sőt, az 1700-as években bányászat is folyt itt arany és ezüst reményében.

Nevét pedig Bátori László pálos szerzetesről kapta. Ő a XV. század közepén, tehát a kolostor fénykorában 20 éven át remetéskedett itt, és bibliafordítással próbálkozott, illetve a Bibliához magyar nyelvű magyarázatokat írt. Azért jött föl ide, mert állítólag zavarta a zaj, a sok jövés-menés, a mozgalmas központ mindennapjai. A barlangban töltött évek megviselték, így miután visszatért a kolostorba, hamarosan meg is halt.

A barlang pedig lassan feledésbe merült. Csak 1830-ban fedezte fel újra egy kereskedő. Akkoriban azt gondolták, egy titkos járat kötheti össze a kolostorral, de ez a regényes elképzelés utóbb nem igazolódott. Az 1910-es években kiépítették, 1931-ben még márványoltár is került bele. A hatvanas években újra kutattak itt a titkos alagút után – ha az nem is lett meg, rábukkantak viszont a középkori pálos kápolnára, a szerzetes lakhelyére és még a lépcsősorokra is, amelyen közlekedett.

Sajnos ma mindez nem látható: a barlang le van zárva, csak kísérettel látogatható. Három éve új emléktábla került a bejáratához, egyébként pedig csak egy vasajtó látszik.

Budapest, építészet, katolikus egyház, kereszténység, Múltidéző, pálos, PestBuda, szerzetesek, Viczián Zsófia

⁸ ⁰ ¹

Kapcsolódó írások

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története

2024. november 27. 11:00

Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Karácsonyra várva

2024. december 2. 15:00

Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

Megnyílt a sportolni vágyók előtt a Nemzeti Atlétikai Központ

2024. december 2. 11:00

A 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Központot átalakították szabadidős sportparkká. A lelátók felett épült Panoráma Sportparkban futókör és kültéri sporteszközök találhatóak, innen szép kilátás nyílik a városra és a Dunára. A Stadionparkban játszóteret, a Duna-parton egy homokos plázst is kialakítottak.

Átadták a Szent Imre téri új közparkot Csepelen

2024. november 29. 18:00

Csepelen átadták a Szent Imre téri új közparkot és az új parkolót. A területen gyalogossétányokat építettek, nagy zöldfelületeket alakítottak ki fákkal, díszcserjékkel és évelő növényekkel. A park Csepel múlt századi életképeit idézi fel, itt látható a Lánchíd egykori kandelábere is. A parkban egy Csepel kerékpár, egy tricikli és egy motor is helyet kapott.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

⁶ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

²⁰ ³ ¹

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

⁷ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹² ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰³ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁵ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰³ ¹³ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁷ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁷ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁸ ⁰ ⁰