Tudta, hogy kétszintes autópályát terveztek Budapesten?

Írta: Domonkos Csaba

2018. március 28. 13:02

Aki járt Párizsban, az találkozott a szűkebb Párizst körbeölelő Boulevard périphérique-vel, egy magasan vezetett útvonallal, ami a városba beérkező főutakat összefogja. Budapesten is terveztek ilyet, mégpedig a Hungária körút vonalában.

Az eredeti, 1960-as években lefektetett elképzelés szerint a Hungária körút magasan vezetett autópálya lett volna, amely az összes beérkező autópályát összefogta volna. A tervek szerint csak Pesten lett volna ilyen magasút, Budán a Hamzsabégi úttal, valamint a kiszélesített (és távolabbi jövőben kétszintesre átépített) Árpád hídnál a Flórián téren csatlakozott volna a főbb budai kivezető utakhoz. 

Annak ellenére, hogy a terv rövid időn belül módosult, elvetették a magasban vezetett utat, majd 1978-ban a teljes Hungária autópálya koncepcióját, néhány olyan beruházás mégis megvalósult, amelyek ebből az elképzelésből származtak. 

Az építkezés 1980-ban. A háttérben látszik a régi 2x1 sávos felüljáró (Forrás: Fortepan)

Ilyen volt a Kacsóh Pongrácz úti felüljáró is, amelynek fő feladata az M3-as autópálya forgalmának elosztása a Hungária körút és a belváros, az Andrássy (akkori nevén Népköztársaság) út felé. Ugyanis a magyar elképzelések jelentős részben eltértek a párizsi körgyűrű koncepciótól. A tervezők keresztirányban, észak-dél és kelet-nyugat irányokban a város közepén is átvezették az átmenő forgalmat. Így lett városi autópálya a rakpartokból és a Rákóczi útból. Az M3-as forgalmát a belvárosba az Andrássy úton vezették be, a Városligeten keresztül, ezzel szögesen ellentmondva mindazon céloknak, amelyek a városvezetőket a Sugárút kialakításánál vezették.

Az autósok az M3-as bevezető szakaszát és a Kacsóh Pongrác út áttervezett felüljáróját 1983-ban vehették birtokukba. Itt korábban is volt egy 2x1 sávos felüljáró a vasút felett, ami a Kacsóh Pongrác úti lakótelepet kötötte össze a Hungária körúttal. Az 1980-as évek elején épült felüljáró azonban egy autópálya-csomópont lett, külön szintű megközelítést biztosítva minden irányból. Eredetileg még grandiózusabb csomópontot tervezetek ide (ne feledjük a Városliget mellé!):

„A Hungária körúti csomópont elrendezésére, kialakítására számos tanulmányterv készült, ezek többsége – mivel az autópályák műszaki jellemzőiből indult ki – olyan megoldást eredményezett, amely jelentős szanálási igénye miatt csak magas költségek árán valósítható meg. A gazdasági-pénzügyi lehetőségek végül is meghatározták a forgalmi igényeket még kielégítő, de szerényebb műszaki paraméterekkel kialakított csomópont körvonalait. Az autópálya-csomóponti jellemzők közül megmaradt a külön szintű megoldás, de a költségek csökkentése érdekében több helyszíni adottsághoz kellett alkalmazkodni” – olvashatjuk a beruházásról készült 1983-as, A. 3. sz. városi főforgalmi út című tájékoztató füzetben.

A beruházás 1982–83-ban valósult meg, az M3-as autópálya – zöldövezeti, kertvárosi részen átvágva – elért a Hungária körútig, és az itt épült autópálya-csomópontig. Csakhogy ekkor még tovább nem nagyon tudott a forgalom menni, hiszen az Árpád híd teljes szélességben 1984-re készült el, a gyűrű déli végét, a Lágymányosi, mai Rákóczi hidat, valamint az M1–M7 kapcsolatot jelentő Hamzsabégi utat csak tervezték, így a forgalom a Városligeten keresztül tudott csak továbbmenni. 

Az M3 kivezető szakasza 1983-ban (Forrás: Fortepan)

Az Autó Motor így írt az épülő felüljáróról 1982 szeptemberében: „A tervezőknek nem lehetett könnyű dolguk, találkozás előtt vasúti sínek fölött kellett átvezetni mindkét utat, a Városliget és a Vidám Park is határt szabott az építmények terjedelmének. Nem akartak lemondani a meglévő, de igen szűk Kacsóh Pongrác úti felüljáró 2X1 sávjáról sem. Így alakult ki a Hungária körúti perec, amelynek részben kisültek betonlábakon álló finom falatai. Nem vagyunk elkényeztetve, ritkán örvendezhetünk Budapesten új sugárútnak. Most végre született egy, amelynek nagy szerep jut majd az Észak-Pest közlekedésében is. A sugárút egyelőre véget ér a Hungária körútnál, ennek a gyűrűnek a dolga a forgalom elosztása.”

Budapest kialakítása alapvetően gyűrűs-sugaras, ahol a gyűrűútvonalaknak kiemelt szerepe van, ám a körutak évtizedek alatt, nagyon lassan épültek ki. A Hungária körút története jól mutatja, mivel járt, hogy a városban nem készültek máig se el azok a további körutak, amelyeket évtizedekkel korábban terveztek.

A pénzhiány, az autóközlekedés mindennél előbbre helyezése olyan kényszermegoldásokat szült, mint a Hungária körút, amely egyszerre volt kénytelen belső városi főúttá válni, és egyben az autópályákról érkező átmenő forgalom elvezetése is részben itt történt kiegészítve azzal, hogy az átmenő forgalom nem jelentéktelen részét a belvároson keresztül, nem erre tervezett, méretezett utakra engedték rá. 

A Hungária körút szerencsére ma jórészt elvesztette az autópálya-gyűrű szerepét, elkészült legalább Pesten az M0, de még hiányzik legalább egy, de inkább két belső körgyűrű, amelyek a további forgalomelosztást tennék lehetővé.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó