Keresés az archívumban

Átadták a továbbfejlesztett csillaghegyi strandfürdőt Több mint 7800 négyzetméter területű fedett, 12 új medencének helyet adó fürdőépülettel bővült a III. kerületi strand.
Dupla évforduló: a Kelenhegyi Műteremház és tervezője Az európai művészeti lexikonok is jegyzik a Mányoki út, Kelenhegyi út kereszteződésénél található Gellért-hegyi műteremházat. Az 1903-ban emelt, késő szecessziós épület számos képzőművészünknek adott otthont a XX. század óta, itt élt Czóbel Béla vagy Rippl-Rónai is. A tervező, Kosztolányi-Kann Gyula 150 éve született.
Ferihegyre, gyorsan: 75 éves a reptérnél is öregebb gyorsforgalmi út Tudta, hogy a ferihegyi reptérre vezető gyorsforgalmi út hamarabb elkészült, mint maga a reptér? Hetvenöt éves hazánk első sztrádája.
Kapu a határon: megújult a Hadapródiskola főkapuja Vannak helyek a városban, amelyek bosszantóan elhanyagoltak, máladoznak, koszosak. Pedig nem kéne sok ahhoz, hogy jól nézzenek ki. Ezrek utaznak el mellettük, akár naponta többször is, és mindig csak hümmentenek egyet: jó volna, ha már megcsinálnák.
Budapesti épületekért osztottak Pro Architectura-díjakat A Palatinus Strand, a vizafogói Szent Márton plébániatemplom és a zugligeti lóvasút-végállomás épületei kapcsán is díjakat osztottak.
Quittner és pesti házai: száz éve halt meg a Gresham-palota tervezője Quittner Zsigmond legismertebb munkája a Gresham-palota, de Budapesten sok más épületet is tervezett. Belvárosi lakóházak, Andrássy úti paloták hirdetik tehetségét, de a Centrál Kávéház vagy a mentőszolgálat Markó utcai épülete is a száz éve elhunyt Quittner tervrajzai szerint készült.
Tudta, hogy Budapest tengeri kikötő is? Az természetes, hogy vannak olyan tengeri kikötők, amelyek nem pont a tengerparton fekszenek, hanem egy nagy vízhozamú folyón, valahol feljebb. Budapest is ilyen kikötő.
Így kapta vissza Pest és Buda a kiváltságait Pest és Buda életében 1703. október 23-a fordulópont volt. Ekkor kapta vissza a két település a szabad királyi város rangot, amivel aztán újra elindulhattak a teljes pusztulásból a máig tartó fejlődés felé.
Két évszázada fejlesztik bizottságok Pestet és Budát 1808 októberében alakult meg az első bizottság Pest fejlesztésére. A bizottságok tevékenységükkel máig meghatározták a főváros fejlődési irányait és klasszikus városképét.
Pest első platánja és sétatere Egy emlékmű áll az V. kerületi Szabadság tér sarkán: talán nincs a világon párja. Azt a pillanatot örökíti meg, hogy egy dúsgazdag gróf felesége fát ültet. Ide invitáljuk most fákról szóló sorozatunkban a pestbuda.hu olvasóit, hogy Széchenyi István platánjainak nyomába eredjünk.
Jóval nagyobb rekonstrukció vár az Iparművészeti Múzeumra Mivel az épület az Ős-Duna feltöltött medrébe épült, komoly gondokat okoz a vizesedés és a megsüllyedés.
Két Weiss-villát is felújítanak az Andrássy úton Jól tükrözi az impozáns fővárosi ingatlanok sorsát az Andrássy út 116. szám alatti villa története. Az iparmágnás Weiss Manfréd egykori lakóházát 1944-ben a németek szállták meg, később az államé lett, most – az új hotelépítési hullámban – szállodává alakítják át. A szomszédos épületen is már javában zajlik a munka: az egykor ugyancsak Weiss tulajdonában lévő palota a katari nagykövetség székhelye lesz.
Hetvenhat éve tervezik, és harminc éve építik az M0-st Már a negyvenes években megszülettek az első tervek a budapesti körgyűrűre, és harminc éve adták át az M0 autóút első elemét. Azt a szakaszt, amely ma már nem is része a körgyűrűnek.
Ilyen a Vakok kertje a Városligetben Előremutató projekt volt a maga korában a városligeti Vakok kertje, ami most a park többi részével együtt újul meg – írja a Liget Budapest blogja.
Tudta, hogy egy belgának is nagy szerepe volt Budapest kialakításában? Kis túlzással kijelenthetjük, hogy Budapest 150 éve, 1868 októberében született meg. Ekkor olyan változások történtek, amelyek alapjaiban megváltoztatták a város jövőjét.
Háború után, forradalom előtt – Miről írtak a lapok 1918 októberében? 1918 ősze a háborús vereséggel és a forradalmi lázongásokkal sorsfordító időszak volt Magyarország történelmében. Az átlagpolgárnak a feszült politikai helyzet közepette is élnie kellett a mindennapjait, de felmerül a kérdés: hogyan zajlottak a hétköznapok Budapesten? A korabeli sajtó segítségével bepillantottunk a száz évvel ezelőtti hétköznapokba.
Negyven éve mehetünk autópályán Gödöllőre Most negyven éve, 1978-ban adták át az M3-as autópálya első szakaszát, amely Budapesttől Gödöllőig vezetett.
Karcsú, fehér Erzsébet – 115 éves az Erzsébet híd Most 120 éve kezdték meg az eredeti Erzsébet híd építését. Az egész világon egyedi hídszerkezet több mint két évtizedig őrizte elsőségét. Az öt évig tartó építkezést követően a kész műtárgyat 1903. október 3-án, 115 éve adták át a forgalomnak, szigorúan fejenként 2 krajcár hídpénz megfizetése után.
Tudta, hogy akár vasúti híd is állhatna a Margit híd helyén? Budapest életében jelentős változásokat hozott az 1868-as év, amelyről a PestBuda oldalain is több cikket lehet olvasni. A kiegyezést követő kormány számos olyan intézkedést hozott, amely a korábbi központi, bécsi döntéseket és engedélyeket felülírta. Így járt 1868. október 13-án egy egykori honvédtiszt, építési vállalkozó.
A neobarokktól a szecesszióig: Sebestyén Artúr építőművészete Centenáriumát ünnepli idén a Gellért Szálló, érdemes hát megemlékeznünk alkotóiról is. Egyik tervezője, Sebestyén Artúr éppen 150 évvel ezelőtt született Pesten. Keveset hallani róla, pedig rendkívül termékeny építész volt, a fővárosban és vidéken is számtalan épület született elgondolásai nyomán. De vajon hozott-e neki felhőtlen örömöt az emblematikus Gellért elkészülte?
Járja be velünk a felújított Budai Vigadót! A napokban megnyílt Budai Vigadó, a Hagyományok Háza régi-új otthona alaposan átgondolt felújítás eredménye, amelynek során a funkcionalitást és a korhű enteriőrök restaurálását kiválóan sikerült összehangolni.
A türbe őre: Wagner János gesztenyefája Nem különleges faj, nem rendkívüli példány. És mégis különleges, mert tudjuk, Wagner János ültette ide, s mégis rendkívüli, mert a Gül Baba türbe köré emelt egykori palota sarkánál állt. És áll ma is. Budapesti fákról szóló sorozatunk következő részében egy korosodó vadgesztenyefa történetének nyomába eredünk.
Letették a Mol-toronyház alapkövét A 28 emeletes, várhatóan 2021-re elkészülő Mol Campus a főváros legmagasabb épülete lesz.
10 érdekesség a 10 éves Megyeri hídról Egy látványos híd a város szélén, amely 10 éve vezeti át a forgalmat a Dunán. A két hatalmas A betű közötti távolság 300 méter, ezzel Magyarország második legnagyobb nyílású hídja. Viszont mint hídrendszer ez a leghosszabb: 5 híd, 9 hídszerkezet, összesen több mint 1800 méter.
Jön a felújítás: kiszélesítik a Lánchidat A mostani tervek szerint a Lánchidat másfél méterrel kiszélesítik. A híd életében ez lesz a harmadik nagyszabású átalakítás, amely az 1849-es átadás óta történt.
Tudta, hogy már egy évszázada panaszkodnak a budapesti közlekedésre? A közlekedési dugó nem új keletű jelenség a fővárosban: épp kilencven éve a budapesti városvezetés buszjáratot indított a Ferenc József hídon, hogy javítsák Buda közlekedését.
Duna-parti építési szabályozásokat fogadtak el A tájképvédelmi övezetbe tartozó területeken kiemelt cél a zöld karakterű Duna-part megőrzése, az épületek tájba illesztése.
Visszakerül a Székely-krónika Erdélybe A hányatott sorsú 1559-es krónika rövidesen visszakerülhet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba.
Hamarosan megújulhat az Igazságügyi Palota Folytatódik a Steindl Imre Program. Amint megoldódik a Politikatörténeti Intézet sorsa, megindulhat a Kúria egykori és leendő épületének felújítása, amelynek során az eredeti, hauszmanni állapotokat állítanák helyre.
Október végén nyílik a felújított Szépművészeti Múzeum Az új állandó tárlatok és az újjászületett Román csarnok mellett a Leonardo da Vinci és a budapesti lovas című kamaratárlattal várják a közönséget októbertől.
Épülhet Budapest első Makovecz-temploma A XX. kerületi Mátyás téren tették le a Makovecz Imre által tervezett református templom alapkövét.
Tudta, mi állt régen a 100 éves Gellért Szálló helyén? Száz éve adták át Gellért Szállót. A kor legmodernebb fürdőkomplexuma egy olyan forrás fölé épült, amely már évszázadok óta használatban volt: elsősorban a szegényebbek jártak ide.
Átépítés a Bimbó úton: mit szólna ehhez Bánffy gróf? A hajdani főúri lakhelyen egykor újságíróként Ady Endre is megfordult, nemsokára azonban jelentősen átépített homlokzattal, hatszintes épületként nyílik újra a Bimbó út 7.
Tovább élő múlt: még mindig vannak önkényuralmi utcanevek A rendszerváltás utáni három jelentősebb átnevezési hullámot követően még mindig legalább harminc olyan közterület van Budapesten, amelynek elnevezése kommunista, szociáldemokrata, munkásmozgalmi ideológiákhoz kapcsolódik.
Óvárosháza a budai Várban: egy példaértékű felújítás Bejártuk pincétől padlásig a budavári Szentháromság téren álló egykori városházát. A Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány jóvoltából ez a hely mostantól az oktatást és a tudományos életet fogja szolgálni, illetve a város egyik legklasszabb vendéglője és kiállítóhelye lesz. Képes beszámoló következik a megújult Óvárosházáról.
Liget és lovak: így alakult a lovaskultúra a Városligetben „A lóverseny utáni kocsi-corso, melynél egyik úri fogat a másikat éri kettős sorban végig az Andrássy úton, egyike Budapest legszebb látványainak” – írta egykor Jókai Mór. A lovaskultúra városligeti fejlődését mutatja be a Liget Budapest blogja.
Tudta, milyennek képzelték a Belvárost ötven éve? Nagyszabású tervekből lettek kisebb léptékű és azóta el is avult beruházások az ötven évvel ezelőtti bejelentés után.
Füstbe ment vigasságok: leégett a Hűvösvölgyi Vigadó Leégett a Hűvösvölgyi Vigadó hétfő éjjel. A környékbeliek a gomolygó füst és az éjszaka csendjét felverő tűzoltóautók szirénázásából, a többiek pedig a hírportálok beszámolóiból értesülhettek róla.
A szecessziótól a Bauhausig – Hetven éve hunyt el Kozma Lajos Grafikus, bútortervező, iparművész, belsőépítész, építész és műegyetemi tanár: idén hetven éve, 1948 novemberében hunyt el Kozma Lajos. Sokszínű munkásságának lenyomatát nem csupán az Átrium-mozi és a híres mesélőszék őrzi, hanem számtalan családi és bérház, bútor és illusztráció – a Műcsarnokban szeptemberben nyílt Budapesti Műhely és Kozma Lajos című kiállításon ez utóbbiakat ismerhetik meg az érdeklődők.
A PIM-be kerül Orlai Petrich Soma képsorozata Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című, 1833-ban született költeményének illusztrációjaként készültek el a képek 1858 és 1866 között.
Okos lesz a Városliget Okos infokommunikációs fejlesztések kapcsolódnak majd a megújuló Ligethez.
Új kötetben mutatják be az Akadémia palotáját Az 1865. december 11-én megnyitott akadémiai palota Budapest várostörténetének és építészettörténeti fejlődésének fordulópontján született, a historizáló reneszánsz építészet egyik első példájaként.
Átadták az új városligeti sportpályákat A Stefánia út - Ajtósi Dürer sor kereszteződésénél alakították ki az ifjúsági sportpályákat.
Szecessziós kiállítással nyílt meg a felújított Ráth-villa A mi szecessziónk című állandó kiállítás mintegy 600 műtárgyat felvonultatva mutatja be a francia, az osztrák, a brit és a magyar szecessziót, nem egy műtárgytípusra, hanem a korszakra és a stílusra koncentrálva.
Óbudai hárs: egy a sok közül Óbuda, e nagy múltú és sokszínű városrész számos természeti értékkel büszkélkedhet. Védelem alatt álló különleges fája azonban nincs sok. Fákról szóló sorozatunk újabb részében egynek azért nyomába eredtünk.
Temetőkben is sétálhatunk a kulturális örökség napjain Temetői sétákkal várják a látogatókat a kulturális örökség napjain a hétvégén.
Elkészült az új utasmóló Ferihegyen Folytatódik a BUD2020 reptérfejlesztési terv.
Ötven éve rendezték az I. Budapesti Őszi Vásárt Tízezrek jártak ki 1968-tól a városligeti, később Kőbányára költöző őszi vásárra.
Jönnek a Kulturális Örökség Napjai Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár épülettúráin betekintést nyerhetnek a palotaépület termeibe
Így játszottak a gyerekek a régi Városligetben A Liget mindig is a gyerekek kedvelt játszó- és pihenőhelye volt – írja a Liget Budapest blogja.