Óvárosháza a budai Várban: egy példaértékű felújítás

2018. szeptember 21. 9:18

Bejártuk pincétől padlásig a budavári Szentháromság téren álló egykori városházát. A Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány jóvoltából ez a hely mostantól az oktatást és a tudományos életet fogja szolgálni, illetve a város egyik legklasszabb vendéglője és kiállítóhelye lesz. Képes beszámoló következik a megújult Óvárosházáról.

Aligha van frekventáltabb történelmi helyszín Budapesten a Szentháromság térnél. Itt áll közel nyolcszáz éve az a ház, amelyet a legtöbben Óvárosházaként ismernek (joggal: a török kor után 160 évig ez volt Buda városháza). A korábbi korok homályba vesznek: biztosnak csak annyi látszik, hogy a XIII–XIV. században már lehetett itt, a Várhegy legmagasabb pontján valamilyen épület. No de ne vágjunk a történet közepébe! Inkább kövessenek bennünket a pincétől a padlásig, egy sajátos kőbe és téglába fogalmazott időutazásra!

Korok és kövek: ez fogad a földszinten (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Szabó Levente, a Hetedik Műterem vezetője Kontur András szobra előtt (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A lényeg: a részletekben (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kívül-belül megújult épület, Pallasz Athéné védelmében (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Ha belépünk az épületbe a Szentháromság utcából, egy csodálatos fedett udvarba jutunk. Szemközt vakolatlan fal: egy képbe sűrített történelem. Bal oldalán kőből rakott házfal, aljában kibontott középkori boltívek, talán egykori árkádok vagy ülőfülkék nyomai. Jobbra vegyesen rakott falazat: ezt a háborús rombolás után emelték, építőanyagként használva minden elérhető töredéket, meg persze téglát. Középen modern szobor: Kontur András Napszobor című alkotása, szép reflexió a rusztikus felületek esztétikájára és a modernség formavilágára.

Az egész kompozíció így egyben az, amiért ez az építészeti projekt igazán értékes és figyelemreméltó. Hiszen a 2014 óta tartó munka nagyon alapos régészeti feltárással kezdődött, amikor napvilágra kerültek az egykori értékek. Az egész vállalkozás átgondolt értékmegőrzési koncepcióval párosult, míg végül a modern kor igényeiből egy jottányit sem engedve létrejött egy rendkívül izgalmas, harmonikus és kortárs téregyüttes.

Jelen van itt az is, amit nem látunk: a historizáló burkolat alatt a legmodernebb gépészeti megoldások bújnak meg, és így van ez az épület egészében is: a történelmi miliőt a legkisebb részletig tiszteletben tartó háttérként kísérik a szellőző- és fűtőberendezések, az optikai kábelek, biztonsági rendszerek és hasonlók. Az elrejtés egyfelől technikai-építészeti bravúr, másfelől viszont mutatja azt a rendkívüli alázatot, amellyel a Szabó Levente vezette Hetedik Műterem a feladathoz viszonyult.

Ősrégi falak, vadonatúj bútorok (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kő és szikla (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Boltív és egy egykori lejárat nyomai (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

És van még lejjebb is: lejárat a pincéből a hegy gyomrában lévő barlangba (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A pince: mélységes mély múlt
Az épület régmúltjáról leginkább a pinceszint mesél. Odalenn a középkor levegője fogad – egyébiránt pedig ez a szint a vendéglátást szolgálja, illetve rendezvényeknek és történeti kiállításnak ad majd helyet. A tatárjárás után alapított városnak a mai Szentháromság tér már akkor is központi területe volt, valószínűleg házakkal beépített, zsúfolt vásártérként szolgált. A föld alatt pincék, raktárak, jégvermek voltak, melyeket néhol a sziklába vájtak, hisz ez volt a Várhegy legmagasabb pontja. A szép súrolófénnyel megvilágított terek ezeket a korai századokat teszik láthatóvá, a kortárs dizájnbútorok pedig izgalmas párbeszédben vannak velük (és persze egyúttal diszkréten rejtik a modern gépészetet is).

Étterem a földszinten: megnyitott tér az Úri utca felé (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A fedett belső udvar fényei (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Végh András, a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeum igazgatója – az intézmény végezte a régészeti feltárást (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Titok a kis részletekben: a megőrzött harang (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Földszint: az újrakezdés lendülete

A földszint tulajdonképpen két fedett és egybenyitott udvarból áll, kijárattal az Úri utca felé. Az árnyékolók szűrte napfény és a hol rejtett, hol karakteresen jelen lévő világítótestek különlegesen szép, szórt fényben mutatják a történelmi falakat és boltíveket. Csak derékmagasságig maradt belőlük olyan, amelyet még Mátyás király is láthatott – javarészt itt már az 1686 utáni újjáépítés során kialakított tereket találjuk.

Az éledező város új városházának szánt épületet az elpusztult lakóépületek törmelékén 1702-ben kezdték el építeni az itáliai Venerio Caresola vezetésével. A budai magisztrátus nyolc év múlva vehette birtokába – azokban a szobákban üléseztek a városatyák, ahol hamarosan könyv- és érembolt nyílik.

Apropó, érmek: a földszinten ma egyúttal éremkiállítás is nyílik, ahol nagyon igényesen kialakított térben kísérhetjük végig a magyar pénztörténet korai századait. A Királyok pénzei – Budavári pénzverés a középkorban elnevezésű kiállítás nemcsak a felnőttekhez igyekszik szólni, hanem számos olyan interaktív elemet tartalmaz, amelyek a kisebbek figyelmét is leköthetik. E kiállítás egyébként a 2020-ra tervezett MNB Pénzmúzeum és Látogatóközpont előfutárának is tekinthető.

Barokk lépcsőház visz az emeletre (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Nagy tárgyalóterem az emeleten, két eredeti kályhával (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Tágas előadóterem, a falon régi térképekkel (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kisebb tárgyaló, a falon az épülethez illeszkedő villanykapcsolóval (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Zegzugos belső terek és folyosók az emeleten (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Az emelet: a barokk virágzása

Az emeletre széles, tekintélyt parancsoló lépcsőház visz föl. Ez már a barokk kor, ugyanis a házat 1770 és 1774 közt a híres Nepauer Máté vezetésével újjáépítették és bővítették. A kor ízlése szerint itt ünnepélyes, egybenyíló teremsort alakítottak ki. Ezekben most előadótermek és tárgyalók kaptak helyet. A látogatók elől ez már elzárt terület lesz, ide csak a hallgatók és az alapítvány munkatársai léphetnek be.

Persze az emeleti szinten is mindennek regényes története van, legyen szó az Erdélyből idekerült díszes ajtóról, ablakkeretekről vagy a szinteket összekötő csigalépcsőről. Az érdeklődők e rövid történeteket kis táblákról ismerhetik meg – nemcsak itt, hanem az épület minden szintjén – magyar, angol vagy kínai nyelven. (Igen, kínai: a turizmus és a keleti nyitás jegyében és szolgálva a hamarosan induló képzési kapcsolatokat is.) Az emeletről még impozánsabb látványt nyújt a fedett belső udvarokban kialakított kávézó és vendéglő.

Arról, hogy az épület homlokzata milyen volt e barokk korban, nem maradt fenn hiteles adat. (De a sarokerkény például ekkor készülhetett. Tudják, amelyik alatt Pallasz Athéné üldögél, és reméli, többet már nem lopják ki a kezéből a lándzsát.) A mostani helyreállítás Klösz György XIX. század végi fotója alapján készült.

Izgalmas találkozás: gerendák és irodák (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Természetes fény ragyogja be az egykori padlásteret (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

De itt sem hiányozhatnak a dizájnos lámpatestek (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Ahol a világháborúban megsemmisült a gerendázat, oda kortárs építészeti elem került (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A tetőtér: modern irodák, ősrégi gerendák

A tetőtérbe érve egyre inkább a kortárs építészet megoldásai tűnnek szembe. Meg a barokk kori vörösfenyő gerendák, melyek évszázadok óta tartják a tetőzetet, már amennyi megmaradt belőlük Budapest 1944–45-ös ostroma után, amelyben az épület több súlyos találatokat kapott.

A budai Városházának, majd az I. kerület közigazgatási központjának helyet adó épületben a háborús károk helyreállítása után egy ideig múzeum, majd kutatóintézet működött. És ez lesz ezután is. A Magyar Nemzeti Bankhoz köthető Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány és a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány különböző tudományos műhelyeket hoz ide.

Új neve ez lett: Bölcs Vár. Itt kap helyet a győri Széchenyi István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Program menedzsmentje és a Transzdiszciplináris Specializáció. Emellett a Pécsi Tudományegyetem Geopolitikai Doktori Programjának oktatói és hallgatói élvezhetik majd a páratlan hangulatú tetőteret, ahol kis belső teraszról a Halászbástya és az Óvárosháza tornyára látni.

Exluzív terasz a belső udvar felett (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Ha az íróasztalunktól ilyen kilátás lenne... (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A szinteket összekötő csigalépcső (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Erre még Hadik András is odafordítja titokban néha a fejét... (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Mi tagadás, irigyeljük azokat, akik ezután itt dolgozhatnak. Példamutató épületrekonstrukció jött létre: ez még minden oktatási tevékenység előtt, már önmagában nagyon fontos tanítás mindenkinek arról, hogy ilyen bátran, ilyen kreatívan és kortárs módon, de mégis alázatosan is lehet viszonyulni a műemlékeinkhez.

budai vár, Budapest, építészet, épületrekonstrukció, Hetedik Műterem, I. kerület, PestBuda, rekonstrukció, Szabó Levente, Szentháromság tér, Városháza, Végh András, Viczián Zsófia

²⁹ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története

2024. október 20. 13:00

Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹