Óvárosháza a budai Várban: egy példaértékű felújítás

2018. szeptember 21. 9:18

Bejártuk pincétől padlásig a budavári Szentháromság téren álló egykori városházát. A Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány jóvoltából ez a hely mostantól az oktatást és a tudományos életet fogja szolgálni, illetve a város egyik legklasszabb vendéglője és kiállítóhelye lesz. Képes beszámoló következik a megújult Óvárosházáról.

Aligha van frekventáltabb történelmi helyszín Budapesten a Szentháromság térnél. Itt áll közel nyolcszáz éve az a ház, amelyet a legtöbben Óvárosházaként ismernek (joggal: a török kor után 160 évig ez volt Buda városháza). A korábbi korok homályba vesznek: biztosnak csak annyi látszik, hogy a XIII–XIV. században már lehetett itt, a Várhegy legmagasabb pontján valamilyen épület. No de ne vágjunk a történet közepébe! Inkább kövessenek bennünket a pincétől a padlásig, egy sajátos kőbe és téglába fogalmazott időutazásra!

Korok és kövek: ez fogad a földszinten (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Szabó Levente, a Hetedik Műterem vezetője Kontur András szobra előtt (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A lényeg: a részletekben (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kívül-belül megújult épület, Pallasz Athéné védelmében (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Ha belépünk az épületbe a Szentháromság utcából, egy csodálatos fedett udvarba jutunk. Szemközt vakolatlan fal: egy képbe sűrített történelem. Bal oldalán kőből rakott házfal, aljában kibontott középkori boltívek, talán egykori árkádok vagy ülőfülkék nyomai. Jobbra vegyesen rakott falazat: ezt a háborús rombolás után emelték, építőanyagként használva minden elérhető töredéket, meg persze téglát. Középen modern szobor: Kontur András Napszobor című alkotása, szép reflexió a rusztikus felületek esztétikájára és a modernség formavilágára.

Az egész kompozíció így egyben az, amiért ez az építészeti projekt igazán értékes és figyelemreméltó. Hiszen a 2014 óta tartó munka nagyon alapos régészeti feltárással kezdődött, amikor napvilágra kerültek az egykori értékek. Az egész vállalkozás átgondolt értékmegőrzési koncepcióval párosult, míg végül a modern kor igényeiből egy jottányit sem engedve létrejött egy rendkívül izgalmas, harmonikus és kortárs téregyüttes.

Jelen van itt az is, amit nem látunk: a historizáló burkolat alatt a legmodernebb gépészeti megoldások bújnak meg, és így van ez az épület egészében is: a történelmi miliőt a legkisebb részletig tiszteletben tartó háttérként kísérik a szellőző- és fűtőberendezések, az optikai kábelek, biztonsági rendszerek és hasonlók. Az elrejtés egyfelől technikai-építészeti bravúr, másfelől viszont mutatja azt a rendkívüli alázatot, amellyel a Szabó Levente vezette Hetedik Műterem a feladathoz viszonyult.

Ősrégi falak, vadonatúj bútorok (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kő és szikla (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Boltív és egy egykori lejárat nyomai (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

És van még lejjebb is: lejárat a pincéből a hegy gyomrában lévő barlangba (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A pince: mélységes mély múlt
Az épület régmúltjáról leginkább a pinceszint mesél. Odalenn a középkor levegője fogad – egyébiránt pedig ez a szint a vendéglátást szolgálja, illetve rendezvényeknek és történeti kiállításnak ad majd helyet. A tatárjárás után alapított városnak a mai Szentháromság tér már akkor is központi területe volt, valószínűleg házakkal beépített, zsúfolt vásártérként szolgált. A föld alatt pincék, raktárak, jégvermek voltak, melyeket néhol a sziklába vájtak, hisz ez volt a Várhegy legmagasabb pontja. A szép súrolófénnyel megvilágított terek ezeket a korai századokat teszik láthatóvá, a kortárs dizájnbútorok pedig izgalmas párbeszédben vannak velük (és persze egyúttal diszkréten rejtik a modern gépészetet is).

Étterem a földszinten: megnyitott tér az Úri utca felé (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A fedett belső udvar fényei (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Végh András, a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeum igazgatója – az intézmény végezte a régészeti feltárást (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Titok a kis részletekben: a megőrzött harang (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Földszint: az újrakezdés lendülete

A földszint tulajdonképpen két fedett és egybenyitott udvarból áll, kijárattal az Úri utca felé. Az árnyékolók szűrte napfény és a hol rejtett, hol karakteresen jelen lévő világítótestek különlegesen szép, szórt fényben mutatják a történelmi falakat és boltíveket. Csak derékmagasságig maradt belőlük olyan, amelyet még Mátyás király is láthatott – javarészt itt már az 1686 utáni újjáépítés során kialakított tereket találjuk.

Az éledező város új városházának szánt épületet az elpusztult lakóépületek törmelékén 1702-ben kezdték el építeni az itáliai Venerio Caresola vezetésével. A budai magisztrátus nyolc év múlva vehette birtokába – azokban a szobákban üléseztek a városatyák, ahol hamarosan könyv- és érembolt nyílik.

Apropó, érmek: a földszinten ma egyúttal éremkiállítás is nyílik, ahol nagyon igényesen kialakított térben kísérhetjük végig a magyar pénztörténet korai századait. A Királyok pénzei – Budavári pénzverés a középkorban elnevezésű kiállítás nemcsak a felnőttekhez igyekszik szólni, hanem számos olyan interaktív elemet tartalmaz, amelyek a kisebbek figyelmét is leköthetik. E kiállítás egyébként a 2020-ra tervezett MNB Pénzmúzeum és Látogatóközpont előfutárának is tekinthető.

Barokk lépcsőház visz az emeletre (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Nagy tárgyalóterem az emeleten, két eredeti kályhával (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Tágas előadóterem, a falon régi térképekkel (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kisebb tárgyaló, a falon az épülethez illeszkedő villanykapcsolóval (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Zegzugos belső terek és folyosók az emeleten (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Az emelet: a barokk virágzása

Az emeletre széles, tekintélyt parancsoló lépcsőház visz föl. Ez már a barokk kor, ugyanis a házat 1770 és 1774 közt a híres Nepauer Máté vezetésével újjáépítették és bővítették. A kor ízlése szerint itt ünnepélyes, egybenyíló teremsort alakítottak ki. Ezekben most előadótermek és tárgyalók kaptak helyet. A látogatók elől ez már elzárt terület lesz, ide csak a hallgatók és az alapítvány munkatársai léphetnek be.

Persze az emeleti szinten is mindennek regényes története van, legyen szó az Erdélyből idekerült díszes ajtóról, ablakkeretekről vagy a szinteket összekötő csigalépcsőről. Az érdeklődők e rövid történeteket kis táblákról ismerhetik meg – nemcsak itt, hanem az épület minden szintjén – magyar, angol vagy kínai nyelven. (Igen, kínai: a turizmus és a keleti nyitás jegyében és szolgálva a hamarosan induló képzési kapcsolatokat is.) Az emeletről még impozánsabb látványt nyújt a fedett belső udvarokban kialakított kávézó és vendéglő.

Arról, hogy az épület homlokzata milyen volt e barokk korban, nem maradt fenn hiteles adat. (De a sarokerkény például ekkor készülhetett. Tudják, amelyik alatt Pallasz Athéné üldögél, és reméli, többet már nem lopják ki a kezéből a lándzsát.) A mostani helyreállítás Klösz György XIX. század végi fotója alapján készült.

Izgalmas találkozás: gerendák és irodák (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Természetes fény ragyogja be az egykori padlásteret (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

De itt sem hiányozhatnak a dizájnos lámpatestek (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Ahol a világháborúban megsemmisült a gerendázat, oda kortárs építészeti elem került (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A tetőtér: modern irodák, ősrégi gerendák

A tetőtérbe érve egyre inkább a kortárs építészet megoldásai tűnnek szembe. Meg a barokk kori vörösfenyő gerendák, melyek évszázadok óta tartják a tetőzetet, már amennyi megmaradt belőlük Budapest 1944–45-ös ostroma után, amelyben az épület több súlyos találatokat kapott.

A budai Városházának, majd az I. kerület közigazgatási központjának helyet adó épületben a háborús károk helyreállítása után egy ideig múzeum, majd kutatóintézet működött. És ez lesz ezután is. A Magyar Nemzeti Bankhoz köthető Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány és a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány különböző tudományos műhelyeket hoz ide.

Új neve ez lett: Bölcs Vár. Itt kap helyet a győri Széchenyi István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Program menedzsmentje és a Transzdiszciplináris Specializáció. Emellett a Pécsi Tudományegyetem Geopolitikai Doktori Programjának oktatói és hallgatói élvezhetik majd a páratlan hangulatú tetőteret, ahol kis belső teraszról a Halászbástya és az Óvárosháza tornyára látni.

Exluzív terasz a belső udvar felett (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Ha az íróasztalunktól ilyen kilátás lenne... (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A szinteket összekötő csigalépcső (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Erre még Hadik András is odafordítja titokban néha a fejét... (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Mi tagadás, irigyeljük azokat, akik ezután itt dolgozhatnak. Példamutató épületrekonstrukció jött létre: ez még minden oktatási tevékenység előtt, már önmagában nagyon fontos tanítás mindenkinek arról, hogy ilyen bátran, ilyen kreatívan és kortárs módon, de mégis alázatosan is lehet viszonyulni a műemlékeinkhez.

budai vár, Budapest, építészet, épületrekonstrukció, Hetedik Műterem, I. kerület, PestBuda, rekonstrukció, Szabó Levente, Szentháromság tér, Városháza, Végh András, Viczián Zsófia

²⁹ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna

2024. december 16. 15:00

Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház

2024. december 14. 15:00

A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el

2024. december 4. 13:00

Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰